Az oldal elköltözött, új cím: www.dzsihadfigyelo.com .

Erődemonstráció az utcákon

Az utcák és városi körzetetek elfoglalása egy olyan taktika, amelyet a muszlimok világszerte hasznának azért, hogy megmutassák valójában ki az úr. Azzal érvelnek, hogy nincs elég mecset, vagy hogy mindezt a békéért csinálják. Ez rendszeresen történik közel 40 francia városban, de Oroszországban, Az USA-ban és több más országban is. A következő felvétek Moszkvában, New Yorkban és Párizsban készültek.

 

És a szokásos pénteki ima Párizs 18. kerületében. (2010. dec. 10.)

Farkas báránybőrben

Sylvia Margaret Steinitz, Gates of Vienna

Azt mondják, hogy a muszlimok ellen gyűlöletre uszított, és ezért áll a bíróság elé. De még ha el is ítélik, az sem fogja elhallgattatni Elisabeth Sabaditsch-Wolfot (ESW). S. M. Steinitz az iszlámkritikusok legújabb frontemberét elkísérte Koppenhágába. És szemtanúja volt annak, hogy Sabadtisch-Wolf hogyan szerzett politikai befolyást a pere által.

Az ügyész úgy tűnik nem érezte szükségét annak, hogy felkészüljön a tárgyalásra. Nem, mondta, nincs kérdése a vádlotthoz. Egy magnófelvétel szolgál a 39 éves ESW perének alapjául, amiből ő csak „részeket” hallott. Ezen a felvételen, amelyet 2009 végén egy riporter titokban készített, azt lehet hallani, hogy ESW – az egyik előadása során, amelyet „Az iszlám alapjai” címmel adott – többek között azt mondja a résztvevőknek, hogy „A bíborosok a vallásuk ellenére erőszakoskodnak, a muszlimok meg a vallásuk miatt.” Az előadás szponzora a Freedom Education Institute volt. A tárgyalást azután terjesztették elő, hogy a NEWS nevű hetilapban megjelent egy riport ezzel kapcsolatban.

Egy évvel később a bécsi kerületi bíróság 31-es termében: az ügyész biztos a sikerben, egy kicsit unja is az egészet. Még a szemlélők sem kételkednek abban, hogy ma ítélet születik: bűnös vallási tanok elleni izgatás és befeketítésének vádjában. Hasonlóan Susanne Winter FPÖ képviselőhöz, akit két évvel ezelőtt azért ítéltek el, mert az iszlám alapítójáról megjegyzéseket tett. („Napjaink rendszerében Mohamed egy pedofil.”)

De másképp alakult.

A nagy nyitás

Dr. Michael Rami védőügyvéd Bettina Neubauer bíróhoz fordul: „Tisztelt bírónő, ma nem Sabaditsch-Wolf, hanem a szólásszabadság áll a bíróság előtt.” Kezdetben Neubauert nem érdekli a dolog. Ezután tudni akarja, hogy mit értett ESW a nemi erőszak alatt. [„A bíborosok a vallásuk ellenére erőszakoskodnak, a muszlimok meg a vallásuk miatt.”]. „Amikor egy muszlim összeházasodik egy 9 éves gyerekkel az iszlámot hívja ehhez segítségül.” –válaszolja a védenc. „Hogy vonhatja le ezt a következtetést?”- kérdezi a bírónő. „A muszlimoknak mindenben utánozniuk kell a prófétájukat. Ezt mondja a Korán.” –válaszol ESW, miközben felemeli a muszlim szent könyv egyik példányát. És mivel Mohamed egy 6 éves lánnyal házasodott össze, ezért például Jemenben a muszlimok a mai napig jogosnak érzik azt, hogy összeházasodjanak és meggyalázzanak egy gyereket.” Szigorúan ránéz a bírákra. „Van egy 6 éves lányom. Nem akarom, hogy ilyen történhessen vele is.” Neubauer megkérdezi, hogy „Miért történhetne ilyen?” „Mivel Európát az iszlamizáció fenyegeti… Azért tartottam előadást, hogy erre figyelmeztessem és informáljam erről az embereket.”- válaszolja ESW. „Mit gondol, mit idéz elő egy ilyen kijelentéssel, ha nem gyűlöletet?”- kérdezi elbátortalanodva a bírónő. „Én nem szítok gyűlöletet. A Korán olvasása sokkal több gyűlöletet szít, mint az én előadásom.”- válaszolja ESW. A tárgyalást elnapolják.

Miért?

A gyűlöletkeltés vádja eddig a karrierje csúcspontja. ESW egy nap tíz órát szentel a kampányának, beszédei és előadásai felkészülésére, és arra, hogy e-mailen és skype-on keresztül tanácskozzon a szövetségeseivel a világ minden tájáról. Pillantást vetve az életére megérthetjük, hogy miért teszi mindezt: Egy osztrák diplomata lányaként hat éves korában tapasztalta az ajatollahok hatalomra kerülését Iránban. „Ezek az üvöltő alakok a fekete ruháikban, a vallási rendőrségtől való kézzel fogható félelem az utcákon – mindez nagyon felkavart.” Évekkel később a kuvaiti osztrák nagykövetségen dolgozott akkor, amikor az iraki csapatok bevonultak. A követség dolgozói Szaddám túszai lettek, és csak több heti diplomáciai tárgyalások után hagyhatták el az országot. ESW fogságáról írt egy könyvet „Szaddám túsza voltam” címmel.

Később visszatért Kuvaitba, ezután pedig Líbiában dolgozott. „Az élet az iszlám országokban szörnyű” állítja. „… És ennek a muszlimok az elsődleges áldozatai. Meg kell szabadulniuk a vallásuk fogságából.” Valóban úgy gondolja, hogy az iszlamizáció fenyegeti Európát? „Már teljes gőzzel efelé haladunk. És ha nem csinálunk semmit, akkor Európa alul fog maradni.”

A hálózat

Koppenhága, néhány nappal később. A Free Press Society meghívta ESW-ot egy konferenciára a dán parlamentbe, amelynek a témája a „Szólásszabadság” volt. Ott a „szólásszabadság mártírjaként” mutatták be. A meghívott vendégek listája az európai jobboldali pártok „Ki kicsodája”: Jimmie Akesson a svéd demokraták vezetője, akiknek ebben az évben egy botrányos hirdetéssel (ahol egy burkát viselő babakocsis nő elijeszt egy nyugdíjért igyekvő öreg nőt) sikerült bekerülniük a svéd parlamentbe. Peter Skaarup, a Dán Néppárt külügyi szóvivője szintén jelen volt. És ott volt Rene Stadtkewitz, a német Die Freiheit alapítója, amit Geert Wilders hasonló nevű holland párja mintájára hozott létre. Geert Wilders is jött volna, de az utolsó pillanatban el kellett halasztania az utat. „Nagy érdeklődéssel figyeli a tárgyalásomat,” mondta ESW, akivel októberben találkozott Berlinben. „Őt is gyűlöletkeltéssel vádolják. Borzasztó, hogy milyen sokunkat akarják elkapni.”

A politikusok barátként üdvözlik. A közönség, akik azért jöttek, hogy ESW-t élőben láthassák, szintúgy. „Ismerlek az internetről. Te vagy Elisabeth Ausztriából,” mondja egy idős hölgy. „Hősnő vagy,” ordítja egy másik. „Elisabeth Ausztriából” egy web híresség. Több mint 40 egymással kapcsolatban levő weboldalon „a szólásszabadság védelmezőjeként”, „a szólásszabadság harcosaként” ünneplik. Azon a weboldalon, amit kizárólag az ő részére hoztak létre –savefreespeech.org – adományokat várnak a tárgyalására, amelyet „ha szükséges, akkor az Európai Bíróságra is elvisznek.”

Mai beszédében ESW bepillantást enged az elképzeléseibe: Máig Európának nincsenek olyan vezetői, akik megmutatnák az utat az iszlamizációval szemben. „Ugyanakkor, már többen vannak a láthatáron olyanok, akik egy napon az egyes európai nemzetek valódi vezetői lesznek,” mondja, miközben Akesson, Stadtkewitz és a társaságuk felé bólint. „Most van itt az idő!”, kiáltja, és az emberek a nyomdokaiba lépnek. Álló ováció. Néhány zsebkendő is előkerül. Újból megtette. „Ezek a legjobb pillanataim,” mondja ESW később, „amikor ott állok és érzem az emberek lelkesedését. Ez hatalmas erőt ad nekem.” Részt akar majd valamikor venni a politikában? „Nem, nem akarok. Többet tudok véghezvinni ebből a helyzetből, amiben vagyok.”- mondja.

Új szövetségesek

Két ember nagy érdeklődéssel követi az eseményt: Hilmar Kabas FPÖ dinoszaurusz és David Lasar városi tanácstag, akik azért jöttek, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat az új európai jobboldal hálózatával. Egy olyan szövetség, amelynek iszlámmal kapcsolatos látásmódja egyre inkább bekerül a főáramba. Nemrég még Izraelből is kaptak támogatást. Az ultra-jobboldali képviselők, akik minél előbb tovább szeretnék folytatni a Ciszjordániai letelepedést, európai szövetségeseket keresnek. És ezt megkapják Heinz-Christian Strache pártjától, akik az Izraellel ápolt szoros barátság eszközével le akarják magukról mosni a náci jelzőt, amellyel még mindig megbélyegzik őket.

A közös ellenség, az iszlám egyesíti őket. Ezért december elején Elizer Cohen izraeli politikus körbevezette Strachét, Dewintert és Stadtkewitzet Ciszjordánián. ESW-t személyesen hívták meg a szervezők. Izrael politikai nagyjainak – többek között Ayoub Kara a vezető Likud párt minisztere- adott beszéde kedvező fogadtatásban részesült. „Az iszlám veszélyt jelent Európára”, mondta. És „Izrael oázis a barbarizmus óceánjában.” Taps. Strache így konferálta fel: „Ezt a nőt politikailag üldözik. Ő azt mondja az iszlámról, amit ti is. Csak Ausztriában ezért bíróság elé állítják.” Az Izraeli ultrák méltatlankodnak.

ESW karrierje folytatódik. Legközelebb ő és Strache Kanadában fognak beszédeket mondani. És Sarah Palin, az amerika jobboldali konzervatívok vezéralakja, érdeklődik a csapat iránt. „Értékelem a munkájukat, és szeretnék mielőbb találkozni önökkel.” Küldte az egyik üzenetében. „Tovább folytatódik a világméretű politizálás” mondta ESW. „És mindennek a közepén vagyok.”

Lábon lőni magad

A bécsi kerületi bíróság mindezt még nem tudja. A per Elisabeth ellen tévedésnek bizonyulhat. „ A szólásszabadság mártírja” növeli a profilját és így hasznosabb lehet az új jobboldalnak. „Alábecsülnek engem. Akármi is lesz a tárgyalásom kimenetele, segíteni fogja az ügyünket.”, mondja.

Ő nem egy „háziasszony, szokatlan hobbival”, mint ahogy eddig bemutatták. Inkább egy farkas báránybőrben. Ezzel a képpel szembesítve ESW nevetett. „A farkasoknak sokáig rossz volt a híre. Mégis egy nagyon hasznos állat. A területén egyensúlyt tart a fajok között.”

ESW pere 2011. január 18.-án folytatódik.

Csengőszó- Betlehem 2010-es verzió (LatmaTV)

A palesztin “kontrollálatlan harag miniszter” a Jingle Bells karácsonyi dalt énekli.
Kellemes ünnepeket mindenkinek!

Most figyelj rám, ha az igaz vallást akarod követni, mely annyira felvilágosult és szabad.

Irakkal kezdve,
Nem volt túl okos dolog a kereszténységet választanotok, mert lehet, hogy felgyújtják a templomaitokat, vagy szíven szúrnak benneteket.

Refrén:
Jihad bells, jihad bells, dzsihád mindenfele
Ó milyen mókás egy késsel vagy egy fegyverrel egy keresztény fickót megölni.
Jihad bells, jihad bells, utolérnek benneteket.
Nézzétek milyen vicces az, amit Párizstól Norvégiáig tettünk.

A szaúdiak, vezetik a keresztények megkorbácsolásának trendjét, és életed végéig börtönbe zárnak.

Nincs Biblia, nincs pápa, reméljük alkalmazkodsz, különben megtanítunk bungee-t ugrani kötél nélkül.

Refrén…

Egyiptomban meg ne próbálj titokban áttérni,

Teheránban egyszerűen csak halálra köveznek.

A bátor szudániak, ha nem viselkedsz megfelelően, és gyakorlod a kereszténységet, eladnak rabszolgának.

Refrén…

Szomáliában gyorsan elégetnek.

Ha Gázában vagy keresztény, jobban teszed, ha utoljára imádkozol.

Itt a Palesztin Hatóság területén, Betlehemben, ahol imádkoztak, és amely valaha keresztény város volt, kipucoltuk őket.

Refrén…

Eurábia: Európa előre megtervezett iszlamizációja

Tartalom

1. rész: A politikai, ideológiai és vallási háttér Európa iszlamizációja mögött
2. rész: Tények Dánia iszlamizációjáról
3. rész: Összefoglalás
4. rész: Dánia iszlamizálódásának nyugati segítői

Részletes tények

Most néhány beszámoló következik Dániából, a muszlim bevándorlással kapcsolatban.

1. A muszlimok magas szociális költségei Dániában

Közvetlen bevándorlás a dán szociális rendszerbe

A politikusok gyakran ismételt és eltérő nézeteivel szemben a bevándorlás sokkal többe kerül az államnak, mint amit az állampolgároknak mondanak. Egy dán politikai agytröszt ezeket a költségeket évente 50 milliárd koronára becsüli (kb. 6,7 milliárd euró). A tanulmány azt is megemlíti, hogy ha hírtelen felhagynának a bevándorlással (különösen a muszlim országokból történő bevándorlással), akkor hatalmas mennyiségű összegeket lehetne megtakarítani. Egy másik tanulmány azt állítja, hogy minden második bevándorló, még a legkisebb szakértelmet igénylő helyekre sem rendelkezik megfelelő képzettséggel – ez főleg az iszlám államokból érkező bevándorlókra igaz. A dán szociális rendszerbe történő közvetlen bevándorlás problémája követi más olyan európai országok mintáját, ahol a bevándorlók növekvő száma témává vált. A média ugyanakkor politikailag és „iszlámilag” korrekt módon számol be ezekről a témákról.[i]

A harmadik világból történő bevándorlás

A legtöbbjük muzulmán, olyan országokból, mint Törökország, Szomália, Pakisztán, Libanon és Irak – a lakosság 5%-át teszik ki, de a szociális kiadások 40%-ban ők részesülnek.[ii]

Dániában a bevándorlók,- akiknek 80%-a iszlám országokból származik,- átlagos fejenkénti hozzájárulása az adókhoz és a GDP-hez 41%-kal a dánok alatt marad.[iii]

2. Kiemelkedően magas bűnözési arány a dániai muszlimok között

Az összes bűntény 70%-át muszlimok követik el.

2009 februárjában, Nicolai Sennels dán pszichológus megjelentetett egy könyvet „Bűnöző muszlimok között. Egy Pszichológus Tapasztalatai Koppenhágából” címmel. A végkövetkeztetése a következő: „A muszlimok integrációja az európai társadalmakba nem lehetséges.”

Itt egy részlet a vele készített interjúból:

„Egész Európa jelenleg a muszlimok integrációjával küzd, de ez a törekvés lehetetlennek tűnik. A dán rendőrség és a Dán Statisztikai Hivatal szerint a fővárosban a bűntényeknek több mint 70%-át muszlimok követik el. A Nemzeti Bank nemrégiben megjelentetett egy beszámolót, miszerint egy muzulmán bevándorló szociális segélye, a munkaerőpiacon való alacsony részvétel miatt, átlagosan több mint 2 millió dán koronába (300.000 euro [kb. 85 000 000 Ft) kerül. Ehhez hozzá kell adnunk azoknak a szociális segítségeknek a költségit, amelyekben a munkanélküliek Dániában részesülhetnek: fordítókkal kapcsolatos kiadások, speciális osztályok az iskolákban – a muszlim szülők gyermekeinek 64%-a, a dán iskolában eltöltött 10 év után sem tud dánul rendesen írni és olvasni, – szociális munka, külön rendőrségi csoport, stb..”

A könyvnek lettek következményei. Nicolai azt mondja:

„Kijelentésemnek jogi következményei lettek, egyfajta szakmai jellegű büntetés, miszerint ha még egyszer megismétlem a fentieket, kirúghatnak. A koppenhágai hatóságok szerint úgy tűnik megengedett kijelenteni, hogy a súlyos problémákat a muszlimok körében a szegénység, a média, a rendőrség, a dánok, a politikusok, stb. okozzák. De két dolog semmi esetre sem megengedett: a kultúra hatását tárgyalni, és hogy a bevándorlók felelősséggel tartoznak a saját integrációjukat illetően.”

A németországi statisztikák hasonlóak a dán statisztikákhoz

Már 2002 végén Hans-Ulrich Wehler, nemzetközileg ismert történész, hasonló következtetésekre jutott a Németországban élő muszlimokkal kapcsolatban. Egy interjúban ezt mondta:

„A [német] Szövetségi Köztársaságnak nincs semmi baja a bevándorlókkal. A törökökkel van baja. Ez a muszlim diaszpóra minden szándék ellenére képtelen integrálódni.”[iv]

A statisztikák ugyanazt mutatják, amit Wehler mond: a bevándorlók közötti 5,4 százalék bűnözési hányados kétszerese a többségi társadalomnak. Valójában ez az arány a bevándorló fiatalok között 12%. A gyilkosságok, nemi erőszakok és rablások (amelyek sérüléssel járnak) 30% a bevándorlók között. Ez az arány a többségi társadalomban csak 10%. Azok, akik a súlyos bűncselekményeket követik el főleg bevándorlók gyerekei. Például Berlinben öt német bűnözőből csak egy visszaeső bűnöző.[v] Amit a Berlini hatóságok nem mondanak el, hogy mennyi azoknak a bevándorlóknak a tényleges aránya, akik a német fővárosban bűnöznek. Az igazság az, hogy az összes bűnöző 80%-a „nem német származású”. [vi]

Utcai terror: egyre több dán menekül el a saját városából[vii]

Legyen az akár Dánia, Franciaország, Norvégia, Hollandia, Svédország, mindenhol ugyanaz az utcai háború látszik kibontakozni a muszlim bevándorlók és a rendőrség között. A dán újságok beszámolóiból az tűnik ki, hogy gyakorlatilag Dánia minden nagyobb városában polgárháború-szerű állapotok uralkodnak, főleg Koppenhágában és Aarusban, Dánia második legnagyobb városában. A média arról is beszámol, hogy a muszlim bevándorlók hogyan félemlítik meg és erőszakoskodnak –egyre gyakrabban- az őshonos dánokkal. Teljes környékek váltak úgynevezett „no-go” területekké, amelyek olyan iszlám területek, ahová az őshonos dánok nem mehetnek be. A fiatal muszlimok Aarusban egy hétvégi zavargás során kijelentették, hogy ez az „ő városuk”[viii]. Hasonló kijelentéseket lehet hallani Hollandiából, Belgiumból, Angliából, Franciaországból, Svédországból és Ausztriából. A dán rendőrség beszámolóiból kiderül, hogy hogyan ordítoznak velük és köpik le őket a muszlim bevándorlók. A mainstream média azért, hogy politikailag korrektek maradjon, csöndben marad ezekkel a hihetetlen helyzetekkel kapcsolatban. Ezért becsapják az olvasóikat azzal kapcsolatban, hogy mi folyik valójában az országukban.

Városi ingatlanárak esése

Ezzel egy időben majdnem minden dán városban az ingatlanok értéke csökkent, míg a vidéki ingatlanárak soha nem látott magasságokba szökelltek. Az ok: az a dán, aki megengedheti magának, elmenekül a nagyvárosokból, és egy nyugodtabb és mindenekelőtt békésebb földterület után néz.

Ezen a területen – még – nem túl aktívak a muszlimok. Vidéken a nagyvárosok napi szintű zavargásait még nem lehet érezni, ugyanakkor a nagyobb városokban a háború régóta jelen van. A dán fővárosról csak nemrégiben jelentette ki a Copenhagen Post, hogy „háborús övezet”.[ix]

Tömeges nemi erőszak, mint egy új és eddig ismeretlen jelenség

A muszlimok Dánia 5,4 milliós lakosságának csak 4%-át teszik ki, mégis őket ítélik el legtöbbször nemi erőszakért, és gyakorlatilag az összes áldozat nem-muszlim (keresztény). A média nagy része félelemből, vagy politikai zavargásoktól tartva hallgat. A bűnözés más területein is hasonló arányokat lehet találni.[x] A nem-muszlim nők tömeges nemi erőszakára vonatkozóan hasonlóak a számok Svédországban és Norvégiában is.

3. A zsidók és keresztények üldözése Dániában

Az Aarhusi egyház védelmi pénzt fizet

2008 óta Aarhus – Dánia második legnagyobb városa – egyházának sikerült egy kis békét kiharcolnia magának. Miután muszlim lázadók –főleg Gellerup, Aarhus egyik külvárosi negyedében – folyamatosan terrorizálták a keresztényeket, az egyház végül muszlim testőröket fizetett azért, hogy megvédjék a templomot a vandalizmustól és megvédjék a templomba járókat az oda vezető úton. Ez idáig ezek az intézkedések teljes sikert arattak, és úgy könyvelték el a kiadásaikat, mint a multikulturális integráció sikerét.[xi]

Az arabok zsidókat akarnak ölni, annak érdekében, hogy elismerésre tegyenek szert a muszlimok között

Ami kezdetben egy rossz viccnek hangzott, végül halálosan komollyá vált: Wissam Freijeh (27), libanoni ősökkel rendelkező dán muszlim 2009 elején Odense városában fényes nappal megkísérelt megölni két zsidót. Egy bevásárló utcában többször rálőtt a zsidókra, akiknek szerencsésen sikerült túlélniük a gyilkossági kísérletet, és most egy speciális klinikán gyógyulnak. Ugyanakkor a dán újságok, külföldi újságokkal egyetemben, a következő információkat találták az egyik bűnözőről: Már 2004-ben idézte egy dán napilap, hogy „elismerést akar szerezni a dán bevándorlók között.” Ezt tartotta a legfontosabb feladatának. Emellett egy libanoni nőt, aki el akarta hagyni a férjét, az iszlám törvényeknek megfelelően, szintén megöltek.

A zsidók majdnem halálos lövésével kapcsolatban a leleményes újságírók a „hírtelen-dzsihád szindróma” kifejezést találták ki, azért, hogy leírják a muszlimok hírtelen igényét arra, hogy „hitetlent” öljenek.[xii]

A dán zsidók rendőri védelemre szorulnak

A muszlim erőszak kb. 6000 olyan zsidót fenyeget, akiknek rendőri védelemre van szükségük. Izrael ellenes tüntetések gyakran zsidó ellenes utcai harcokká változtak. A Hizb-ut-Tahrir nevű szervezet a muszlimokat nyíltan arra szólította fel, hogy „öljenek meg minden zsidót bárhol is lelnek rájuk.”[xiii]

A zsidó tanulóknak iskolát kell váltaniuk a muszlimok terrorja miatt

2001 augusztusában a Radmandsgade Iskola (Koppenhága-Norrebro) igazgatója azt javasolta a zsidó gyerekeknek, hogy menjenek egy másik iskolába, mert nem tudja többé garantálni a biztonságukat. A zsidó gyerekekkel rosszul bántak a muszlim tanulók, akik ebben az iskolában többségben vannak.[xiv]

4. Dániában a muszlimok visszautasítják az integrációt

A muszlimok egyre inkább maguk között maradnak

A muszlim bevándorlók egyre növekvő számával együtt jár az, hogy egyre jobban elszeparálódnak az őslakos dánoktól. A kutatások és statisztikák alapján a muszlimok egyre kevésbé akarnak kapcsolatba kerülni az őshonos dánokkal. Egy nemrég közzétett kutatás alapján a fiatal muszlimoknak csak 5%-a házasodna össze egy dánnal.[xv]

Dánia: A muszlim iskolák terrorizálják és megverik a tanulóikat

Odense-ben, amely 190 000 lakossal Dánia 4. legnagyobb városa, számos muszlim él, többségük Szomáliából érkezett. Van egy speciális iskola a gyerekeiknek, az ABC-Skol (Vollsmose). Ez azért speciális iskola, mivel az iskolában nem dán, hanem szomáliai szabályokat alkalmaznak. Például, ha egy gyerek túl lassan válaszol a tanár által feltett kérdésre, vagy ha rossz választ ad, akkor nyilvánosan megalázzák és megütik őket, gyakran körmöst adnak nekik vagy arcon vágják egy pácával. Ezt egy dánnak nehéz elfogadnia, mivel ez a típusú büntetés a modern dán osztályokban már a történelemkönyvek része. Mindamellett a rendőrség már foglalkozik a muszlim tanárok által nyújtott ezen újfajta „kulturális gazdagodással.” Muhammed Farah tanárt már többször felszólították, hogy vessen véget az iskolában folyó erőszaknak. Ő egyszerűen nem érti, hogy az embereket miért izgatja annyira az iskolája. „Tudvalevő, hogy az iszlám tiltja az erőszakot,” mondta a tanár…[xvi]

Kényszerházasságok, és „becsületgyilkosságok” Dániában

Dániában az újszülött lányokat odaígérik valamelyik, a család szülőföldjén élő fiú unokatestvérnek, és később arra kényszerítik őket, hogy halálosan fenyegetettség közepette összeházasodjanak. Ez nem csak Dániában jelent problémát, hanem más olyan európai országokban is, ahol muszlimok élnek.[xvii]

Dánia kapitulál a muszlimok előtt

A dánok folyamatosan polgárháborús helyzeteket élnek át a városaikban. Udo Ulfkotte német újságíró és iszlám kritikus így ír erről:

“2008 januárjában, miután zavargások voltak a dán külvárosokban, ahol a muszlimok többségben vannak, és miután Norrebo kerületében a fiatal muszlimok iskolákat, házakat, autókat és szemeteskukákat gyújtottak fel, és megtámadták a rendőrséget, tűzoltókat és egészségügyi dolgozókat, a biztonsági szakértők az okokat keresték. A fiatal embereknek nem volt okuk erre a túlzó viselkedésre. Amikor a média megkérdezte tőlük, hogy mit akarnak azért, hogy abbahagyják az erőszakos kicsapongásaikat, akkor azt kérték, hogy a rendőrség többé ne vizsgálja a bevándorlókat illegális anyagokkal és fegyverkereskedelemmel kapcsolatban. Többé nem szabad a bevándorlók ellen a szomszédaik gyanúja alapján vizsgálatot folytatni. A dán rendőrség 2008 januárjában reagált erre és a gyanúsítottak vizsgálatával kapcsolatban moratóriumot rendelt el Koppenhága olyan környékein, mint a Biagards Plads és a Folkets Park, amelyek a keleti drogkereskedelem melegágyai. Ezt a TV-2 News adásban is bemutatták, azzal a főcímmel, hogy „A rendőrség taktikát változtat”, és ahol beszámoltak a rendőrség kivonulásáról Koppenhága bevándorlók lakta negyedeiből. Továbbá többé nem megengedett a rendőrségi járőröknek, hogy a bevándorlók lakta környékeken járőrözzenek, mivel a biztonsági szervek jelenléte egy újabb zavargásra provokálhatja a bevándorló állampolgárokat. Ettől kezdve az egyetlen biztonsági aktivitás, ami a bevándorlók lakta környéken megengedett, a helyi rendőrállomások.”[xviii]

5. Terrorista támadások és a terroristák támogatása

A dán Zöld Párt jelöltje dán katonák elleni terrortámadásokra szólít fel

Képzeljük el, hogy egy kínai (Ujgurisztánban vagy Kelet-Türkmenisztánban) vagy egy amerikai parlamenti képviselő nyíltan arra szólítja fel a talibánt Afganisztánban, hogy bármikor, amikor lehetősége van rá ölje meg az összes kínai vagy amerikai katonát.

És ez történt Dániában. Asmaa Abdol-Hamid dán-palesztin politikusnő arra szólította fel muzulmán testvéreit, hogy öljenek meg minden dánt bárhol is találkoznak velük.[xix] Abdol-Hamid a családjával 1986-ban érkezett Dániába, mint palesztin menekült. Ő is és családja is megkapta a menedékjogot, és első osztályú oktatásban részesült. Miután szociális munkásként és családsegítőként dolgozott, 2005-ben az Odense városi tanácsának képviselőnőjeként megválasztották az Enhedslisten nevű baloldali-alternatív párt képviselőjeként. Asmma Abdol-Hamid politikai aktivitását Dániában a „sikeres integrálódás és kulturális gazdagodás példájának” tartják. És most ez a nő az Irakban állomásozó dán katonák elleni terrortámadásokra szólít fel. A német és más európai újságok teljesen csöndben maradtak ezen sikeresen integrálódott „dán asszony” terrortámadásra való felhívásával kapcsolatban.

Miután több egymást követő interjúban megerősítette a dán katonák megölésére való felhívását, úgy tűnt, hogy többé nem lesz a Zöldek azon jelöltje, akit kitesznek a poszterekre. Mégis ennek épp az ellenkezője történt. A Zöldek valójában növelték a bizalmukat eme híres tagjukban, aki féktelenül folytatja az iszlám támogatását.[xx]

30 000 dollár vérdíj minden megölt dánért

Egy dániai muszlim csoport 30 000 dollárt ajánlott annak, aki megöl egy zsidót.[xxi]

Marokkói származású hiphop énekes arra buzdítja a bebörtönzött terroristát, hogy „ne adja fel”

A Koppenhágában született marokkói, Isam Bachiri, az „Outlandish” nevű hipkop zenekar énekese. A dán média arról számolt be, hogy Bachiri anyagi és ideológiai támogatást adott egy olyan 19 éves muszlimak, akit terrorizmus vádjával börtönöztek be. Számos levélben, amit az őrizetesnek írt, arra bíztatja, hogy „ne adja fel.”[xxii]

6. A muszlimok hatalomra akarnak kerülni

Koppenhága: Gyilkossági kísérletek az iszlám kritikusai ellen

2007. október 21.-én vasárnap, a dán SIAD iszlámkritikus szervezet, demonstrációt tervezett Európa egyre növekvő iszlamizációja ellen. Még mielőtt a tüntetés elkezdődött volna, a semmiből baloldali egyének jelentek meg, vasrudakkal felfegyverkezve, és az arcukról az ölés szándékát lehetett leolvasni. A demonstrálókat megtámadták és súlyosan megsebesítették. Ez többek között megmutatja, hogy a baloldal Európában, akár az öléstől sem riadva vissza, elkötelezte magát Európa iszlamizációja mellett. Sem a dán, sem a német média nem számolt be erről a dokumentált esetről.[xxiii]

Gyilkosság a kereszténységre való áttérés miatt

Még Dániában is félteniük kell az életüket azoknak a muszlimok, akik áttérnek a kereszténységre. Ez történt egy Dániában élő kurd nővel. Sok halálos fenyegetést kapott, miután elmondta, hogy miért hagyta el az iszlámot, és miért tért át a kereszténységre. A nyilvános bejelentése óta rejtőzik, mivel félti az életét.[xxiv] A gyilkosság és a fenyegetés régóta hathatós eszköze az iszlámnak arra, hogy egyben tartsa az „ummát” [muszlim közösség] és megakadályozzon minden belülről fakadó kritikát, és hogy megoldás szülessen erre a kritikára. Belső és külső terror. Ezek a félreérthetetlen jelei annak a vallásnak, amelynek felhatalmazása van az ölésre, és amelyet még úgy is neveznek, hogy „a béke vallása”.

A cél egy iszlám Dánia

Muszlim vezetők nyíltan kijelentik, hogy a céljuk az iszlám törvények (saríja) bevezetése, amint Dánia muszlim népessége eléri azt a szintet, ami ezt lehetővé teszi. Ez nem is olyan sokára meg is történhet. Az egyik szociológus úgy véli, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor 40 éven belül Dánia 3 lakója közül 1 muszlim lesz.[xxv]

3. rész
Összefoglalás Dánia iszlamizálódásával kapcsolatban

A muszlimok uralkodni akarnak Európán

A tények listáját Dánia iszlámosodásával kapcsolatban akárhogyan el lehet rendezni. Azonban főleg három dolgot mutatnak:

Először is, ha megnézzük az összes Dániába érkező bevándorlót, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a muszlim bevándorlók estében feltűnő a bűnözés és a vallás közötti kapcsolat.

Másodszor, a muszlim bevándorlók hajthatatlanul azon vannak, hogy átvegyék a hatalmat Dániában. Ez nem egy közönséges kormánycsere lesz, mint ahogy az megszokott a demokráciákban, hanem inkább a keresztény demokratikus országok átalakulása olyan iszlám országokká, ahol a sírija törvények vannak érvényben- egy muszlim Dániává. Minden más Európai országban a muszlimoknak, akik most bevándorlóként élnek, ugyanez a céljuk.

Harmadszor, nyilvánvaló, hogy Dánia problémája a muszlimokkal nem korlátozódik csak Dániára. Minden nyugati ország, ahol jelentős muszlim diaszpóra él, ugyanezekkel, vagy hasonló problémákkal kell megküzdenie. Mivel az iszlám nem vallás, – és főleg nem a „béke vallása”- hanem egy olyan totalitárius rendszer, amely feltétel nélküli világuralomra törekszik. Mindez 1400 éve, „vallási” köntösbe bújtatva sikeresen folyik.

Ami miatt olyan nehéz ezt megérteni, több más dolog mellett, az a hatalmas tudásbeli hiány, amivel a nem-muszlimok rendelkeznek az iszlámról. Hasonlóan, egy bizalommal teli és jószándékú világpolgárnak nehéz elfogadnia azt az elképzelést, hogy az iszlám egy ilyen szélsőséges kivétel lehet a világvallások között. A buddhizmusnak, kereszténységnek, judaizmusnak, hinduizmusnak, taoizmusnak többé-kevésbé lehetnek problémáik, de a lényegükben jobbára toleránsak és békeszeretők. Kivétel nélkül azt tanítják a hívőiknek, hogy azok a jó dolgok, amiket ebben az életükben tesznek, hatással lesznek a következő életükre.

Indokrináció az iszlámban.

Nem fogok nevetni, amikor azt mondják, hogy az iszlám békét jelent

Az iszlám kivétel: a világuralom a végső célja, minden más cél ez alá van rendelve. Az iszlám csak a muszlimok megölését tiltja a „hitetlenekét” nem. Az iszlám béke csak a muszlim világuralommal érhető el. Tehát a mottó a következő: Ha az egész világ úgy gondolkodik és hisz, ahogy azt az iszlám akarja, majd csak akkor fog eljönni a világbéke. A kommunizmusnak légből kapott emberiségképe volt (amelyben azt a dogmát fektették le, hogy minden ember egyenlő) és ennek a hibás felfogásnak köszönhetően buktak meg. Emellett az iszlám is egy légből kapott emberiségképpel rendelkezik, mivel azt feltételezi, hogy végül mindenki egy istenben fog hinni –az iszlám istenében- és ez a kép nem illik bele a végtelen pszichológiai, intellektuális és kreatív változatosságba, ami minden emberi lényt jellemez. Az „embernek” nevezett faj sokkal kifinomultabb, változatosabb, intelligensebb, kreatívabb, kaotikusabb, és végül kiszámíthatatlanabb, mint az az archaikus emberkép, amit az analfabéta által alapított [Mohamed nem tudott írni-olvasni] iszlám ad. A „dar-al-Islam”, a jövendő világ iszlám elképzelése, ahol mindenki muszlim lesz, nem több mint egy megalapozatlan és szürrealista utópia, amely soha nem fog bekövetkezni. Ugyanakkor, amíg a muszlimok egy ilyen világra vágynak, és a bolygónkat mesterségesen „hívőkre” és „hitetlenekre” osztják fel, és amíg létezik a „hitetlenek” világa ellen örökké tartó dzsihád, addig az iszlámot mindig a háborúval, terrorral és erőszakkal fogják összefüggésbe hozni.

Ezt a nem-muszlimok elleni folyamatos harcot (dzsihád) az iszlám vallási és szent kötelességként nyilvánította ki, amely minden egyes muszlimra vonatkozik. O-Ton Khomeini:

„A keresztények és a zsidók azt mondják, hogy <<Nem szabad ölnöd!>>. De mi azt mondjuk, hogy az ölésnek, ha szükséges, ugyanolyan értéke van, mint az imának!”

Van még ennél is több: Az iszlám a szerződéses gyilkosainak egy olyan állítólagos Paradicsomot ígér, ahol több tucat szűz vár a dzsihadistára, és akikkel örökké tartó szexuális örömökben lehet része. És ha egy muszlimnak problémája lenne a lelkiismeretével egy „hitetlen” megölése miatt, akkor arra közvetlenül a Koránból van segítség és vallási támogatás. Ebben, mielőtt elkövetnék, vagy azután, hogy elkövették a gyilkosságot, olvashatnak az istenük megváltó szavairól:

„És nem ti öltétek meg őket, hanem Allah ölte meg őket. És nem te dobtál, amikor dobtál, hanem Allah dobott, hogy valami tőle jövő szép próbatétellel próbálja meg a hívőket. Allah [mindent] hall és tud.” Korán 8:17

Hogy világossá tegyük: az iszlám „könyörületes” istene, nem csak azt várja el a híveitől, hogy megöljék a „hitetleneket”, hanem gondosan biztosítja a szükséges terápiát ahhoz, hogy megbírózhassanak a helyzettel. Az istenük arról is gondoskodott, hogy a bérgyilkosai megpróbáltatásait ellenőrzése alá vonja azáltal, hogy megszabadítja őket minden személyes felelősségtől a gyilkolással kapcsolatban azáltal, hogy magára vállalja a felelősséget. Ezt a forgatókönyvet megfigyelhetjük a jelen kor jól ismert tömeggyilkosainál is (pl. Hitler, Sztálin, Mao, Pol Pot), ahol az állam azt mondta: Nem ti öltök, hanem Én, az állam. Ti csak eszközök vagytok.” Amikor a hatóságok rendelik el (főleg ha az isten-szerű) akkor úgy látszik könnyebb gyilkosságot elkövetni. Nincs még egy olyan világvallás, amelyben létezne az ölésnek egy ilyen hitvány kultúrája. Nincs még egy olyan világvallás, amely ilyen módszeresen tanítaná a követőinek azt, hogy hogyan öljék meg a más hitű embereket. Nincs még egy olyan vallás, amely elfogadna egy olyan nyílt ördögi találmányt, amely immunissá teszi a hívőit az öléssel kapcsolatban. És mindez a „szent könyveikben” van leírva. Ha létezne Sátán, akkor a vallásának a neve iszlám lenne, és Mohamed lenne a prófétája.

Az iszlám ezért egy olyan „legrosszabb esetet felvázoló forgatókönyv”, amelyet a világ normális polgárai el sem tudnak képzelni, és fel sem tételezik, hogy ilyen egyáltalán létezhet. Az iszlám az egyetlen világvallás, amely a követőit már kora gyermekkoruktól kezdve a nem-muszlimok módszeres és kegyetlen megölésére tanítja. Csak a Korán 206! helyen szólít fel a hitetlenek megerőszakolására és megölésére, és a hit erőszakos propagálására. Ez a tény önmagában alapvetően megkülönbözteti ezt a „szent könyvet” a többi világvallás szent könyveitől. 1800 további részben pedig maga Mohamed próféta szólít fel minden muszlimot arra, hogy forduljanak a szunna és a hadísz szövegeihez.

Végkövetkeztetés: minden vallásban vannak gonosz emberek. De az iszlámhoz hasonló vallások egy jó emberből csinálnak gonosz embert.

A következő tényt nem lehet elégszer ismételni: Európának nincs jelentős problémája a hindukkal, buddhistákkal, zsidókkal, keresztényekkel. Az európai bevándorlási probléma neve: iszlám. Ezen vitathatatlan tények hosszú sora ellenére a muszlim ügynököknek okos módszereik vannak arra, hogy hogyan adják elő azt a problémát, amit ők okoznak: mond azt, hogy „általános probléma az idegenekkel.” A tények azonban világosan megmutatják., hogy ha eltávolítjuk a muszlimokra vonatkozó statisztikákat a dán bűnözési statisztikákból (és tulajdonképpen a többi európai statisztikából is), akkor a bevándorlási probléma mindjárt barátságosabb képet mutat.

A vallásszabadság eszméjét ismét újra kell gondolni. Ha egy adott vallás vallásos szövegei, annak alaptanításai és/vagy prófétáinak kijelentései annyira durván megsértik az ENSZ emberi jogi nyilatkozatát, mint ahogy azt az iszlám teszi, akkor a „vallásként” történő elismerést a legfelsőbb bíróságoknak meg kell szüntetniük. Máskülönben minden elképzelhető emberi igazságtalanságot törvényesen megengedetté és legitimmé lehet tenni azáltal, hogy azt egy „elismert vallás” nevében követik el, és ezért be lehet sorolni a „vallásszabadság” védelme alá. Mivel ez a fajta státuszváltás jelenleg nem történik, ezért itt az ideje, hogy a nemzetközi konszenzus eszközeivel elkezdődjön egyfajta felvilágosodás (természetesen az iszlám országok kizárásával).

Nem lehet és nem szabad többé megengedni az iszlámnak, hogy a történelem során kialakult jogi rendszereket erőszakkal eltávolítsa olyan országokban, ahol már léteznek, mint ahogy az jelenleg egy ideje a legtöbb nyugati országban történik. Továbbá nem szabad megengedni, hogy vallási törvényeket alkalmazzanak az alkotmányos törvények helyett. A jövőben ezt kell mondanunk:

Az alkotmányos törvények a vallási törvények felett állnak!
Nincsenek olyan kivételek, hogy „ha”, „és” vagy „de”.

---

[i] Snaphanen – noter om Danmark & Sverige, torsdag, december 01, 2005 Velfærdskomissionen foreslår indvandrerstop

[ii] Daniel Pipes: Is something rotten in Denmark? In: New York Post, 27 August 2002

[iii] Siegfried Kohlhammer: “Kulturelle Grundlagen wirtschftlichen Erfolgs (Cultural Foundations for Economic Success)”, http://www.eurozine.com/articles/2006-11-02-kohlhammer-de.html

[iv] Hans-Ulrich Wehler: “Muslime sind nicht integrierbar (Muslims cannot integrate)”, in: taz, 10 September 2002; (http://www.taz.de/index.php?id=archivseite&dig=2002/09/10/a0132)

[v] Einar Koch: Ausländerkriminalität: Das verschweigt uns die Statistik (Criminal Activity of Foreigners: What The Statistics Conceal from Us); in: Bild.de from 16 June 2009 (http://www.bild.de/BILD/news/ vermischtes/2007/12/27/u-bahn-schlaeger/hg-auslaender-kriminalitaet/auslaender-kriminalitaet,geo=3354366.html)

[vi] Jörn Hasselmann: “Jugendliche in Berlin immer brutaler. (Youth in Berlin becoming more brutal)” In: DER TAGESSPIEGEL, 22 February 2007 (htp://www.tagesspiegel.de/politik/div/;art771,2166571)

[vii] Udo Ulfkotte: “Geheimakte Dänemark: Warum immer mehr Dänen aus den Städten fliehen (Top Secret File Denmark:Why Ever More Danes are Fleeing the Cities)”, in http://info.kopp-verlag.de/news/geheimaktedaenemark-warum-immer-mehr-daenen-aus-den-staedten-fliehen.html

[viii] ugyanott

[ix] ugynaott

[x] Daniel Pipes: Is something rotten in Denmark? In: New York Post, 27 August 2002

[xi] ibid. As in: Kristeligt Dagblad 30 June 2008 (http://www.kristeligt-dagblad.dk/artikel/290659:Kirke—tro– Muslimer-holder-vagt-ved-dansk-kirke) and Udfordringen (http://www.udfordringen.dk/art.php?ID=13147)

[xii] Fyens 6 January 2009 (http://wwwfyens.dk/article/1154343:Indland-Fyn–Fra-rollemodel-til-pistolmand)

[xiii] Daniel Pipes: Is something rotten in Denmark? In: New York Post, 27 August 2002

[xiv] http://www.jupi.homepage.t-online.de/palaestina%20israel%20zionazis%20judenmission/christlich-zionistische%20schmuddelpropaganda.pdf

[xv] Daniel Pipes: Is something rotten in Denmark? In: New York Post, 27 August 2002

[xvi] DR Nyheder/Indland, 24 January 2008

[xvii] Daniel Pipes: Is something rotten in Denmark? In: New York Post, 27 August 2002

[xviii] Udo Ulfkotte: “In Dänemark hat die Polizei dem Druck von Randalierern nachgegeben (The Police in Denmark Have Given In to the Pressure from the Rioters)”, (http://info.kopp-verlag.de/news/in-daenemark-hat-die-polizei-dem-druck-von-randalierern-nachgegeben.html)

[xix] Berlingske Tidende 23 July 2007: http://www.berlingske.dk/article/20070723/danmark/107230930/

[xx] Guardian: “Danish-Muslim leader lampoons far-right over latest prophet cartoon”, 26 October 2007 (http://www.guardian.co.uk/world/2007/oct/26/muhammadcartoonsl.islam)

[xxi] Daniel Pipes: Is something rotten in Denmark? In: New York Post, 27 August 2002

[xxii] Ekstra Bladet (http://ekstrabladet.dk/flash/dkkendte/article965499.ece) and Uriasposten, January 2008 (http://www.uriasposten.net/?p=5381)

[xxiii] Source: http://www.akte-islam.de/4.html; SIAD 25 October 2007: http://sioe.wordpress.com/2007/10/25/

update-on-the-copenhagen-demonstration-murder-attempt-on-sioesiad-denmark-leader-and-members/

[xxiv] Daniel Pipes: Is something rotten in Denmark? In: New York Post, 27 August 2002

[xxv] Daniel Pipes: Is something rotten in Denmark? In: New York Post, 27 August 2002

Irán nyugati mecseteket használ arra, hogy terrorakciókat tervezzen?

Természetesen ebben nincs semmi meglepő, csak azok a nyugatiak lepődnek meg, akik elhiszik azt a politikailag korrekt állítást, hogy a mecsetek jó szándékú imaházak, amelyeket soha nem használnak aljas célokra. Valójában a mecseteket gyűlöletszításra, terroristatámadások elősegítésére, bombagyártásra, fegyverraktárként, bin Laden üzenetének terjesztésére, amerikai és indiai katonák lelövésére, és arra használnak, hogy dzsihadistákat képezzenek ki.

CBN, Jihad Watch, 2010. decemeber 16.

Erick Stakelbeck a Stakelbeck on Terror legutóbbi műsorában Reza Khalilivel, az Iráni Forradalmi Gárdája egyik volt tagjával készített interjút. Khalili kettős ügynökként képes volt beépülni ebbe a szervezetbe és a CIA-nek dolgozott. Nemrég jelent meg új könyve „A Time to Betray” címmel.

Az interjú egyik legmegdöbbentőbb része talán Reza azon beismerése, hogy Irán arra használja a mecseteket Európában és Amerikában, hogy megtervezzék, finanszíroznak a terrort és embereket toborozzanak és képezzenek ki. Reza személyesen vett részt néhány ilyen műveletben, miközben az európai muszlim közösségekben Iránnak dolgozott. A jelenlegi vitákat nézve, amelyek a mega-mecsetek körül tombolnak, és itt nem csak a Ground Zero, hanem több más mecsetről is szó van [magyar vonatkozású téma: Seres László: Al-kaida közeli alapítványé az újbudai mecset?], Reza észrevételei életbevágóan fontosak.

A videó szövege:

Reza Khalili: A mecseteket imára kellene használni. Egy olyan helynek kellene lenni, ahol Istennek veti alá magát az ember. De ehelyett toborzóközpontokként használják titkos találkozókra, fegyver és pénz cserére, és terrortámadások kitervelésére használják őket, és néhány ilyen találkozón én is jelen voltam.

Erik Stakelbeck: Rámutatott egy kulcsfontosságú részre, mégpedig arra, hogy Irán a nyugati mecseteket és az iszlám kulturális központokat arra használja, hogy a programját propagálja…ezt részletezné egy kicsit jobban? Hogyan használja fel Irán a mecseteket Európában és Amerikában arra, hogy terrortámadásokat terveljen ki?

Khalili: Tapasztalatból mondhatom: Részese voltam a műveleteknek, része voltam az iszlám közösségnek, és biztosan mondhatom, hogy a mecseten belül az Iráni Forradalmi Gárda tagjai próbálkoztak az afgán, pakisztáni, török és más közösségeknél. Toborozniuk kellett közülük, pénzt és fegyvereket cseréltek. És a mecsetek biztonságot nyújtottak ehhez, és véleményem szerint, a műveletek központjai voltak. Tehát ha egy hírszerző ügynökség, mint pl. a CIA beépül egy mecsetbe és értesül arról, hogy egy Gárda tag irányítja azt, akkor valójában nagyon hatékonyak lehetnek a terror cselekedetek felderítésében azon a környéken. Ilyen központi szerepet tölt be a mecset.

Stakelbeck: És mindez Európában. Néhány ilyen műveletben ön is részt vett. De mi van Amerikában?

Khalili: Ugyanez. Toboroznak, képeznek, terjesztik a mártíromság ideológiáját, és sok embert vezetnek és kapcsolatba hozzák terrorista csoportokkal. És nemrég láthatukk, hogy sok muszlim amerikai állampolgár sajnos bevette ezt és al-Kaida kiképzőtáborokba, vagy máshová küldték őket. De az irániak a mecseteken és iszlám kulturális központokon keresztül nagyon aktívak itt, létrehozzák a kapcsolatokat és végrehajtják ezeket a műveleteket.

Eurábia: Európa előre megtervezett iszlamizációja

Tartalom

1. rész: A politikai, ideológiai és vallási háttér Európa iszlamizációja mögött
2. rész: Tények Dánia iszlamizációjáról
3. rész: Összefoglalás
4. rész: Dánia iszlamizálódásának nyugati segítői

2. rész:
Tények Dánia iszlamizációjáról

Évtizedeken keresztül Dánia egyike volt a világon található valóban békés közösségeknek, viszonylag jól működő szociális rendszerrel. Európa és sok ország számára ez a kis ország követendő példa volt az erős környezettudatosságát, egyik legjobb oktatási rendszerét és az alacsony bűnözést illetően. Évtizedekig ez volt annak a liberális politikának a sarokköve, amelyet a dán szociáldemokraták kiviteleztek.

Ugyanakkor az 1990-es években, az iszlám országokból történő hirtelen bevándorlással párhuzamosan elkezdtek az emberek kiábrándulni. A dánokat sokkolta, hogy a legnagyobb városokban már mennyi muszlim él és milyen kicsi a hajlandóságuk arra, -ha van egyáltalán,- hogy beilleszkedjenek a dán társadalomba. Épp ellenkezőleg, egyre világosabbá vált, hogy a muszlimok vezetői támadják a dánok életmódját, még élesebb nyelvet használnak azért, hogy kifejezzék a megvetésüket az úgynevezett „romlott nyugat” iránt.

Csak fokozatosan és nagyon lassan kezdték a dánok azt megérteni, hogy a muszlimok nem csak hogy nem fogadják el a dán társadalom alapértékeit (az egyén szabadsága, szólásszabadság, nemek egyenlősége, más etnikai csoportok iránti tolerancia), hanem egyre hevesebben támadják ezeket az értékeket. A „nyugati romlottság” helyébe az iszlám archaikus társadalmi modelljét állítanák, amelyet idővel bevezetnének Dániában, mint a hit és igazság leendő és egyetlen modelljét.

Természetesen Dániában, mint a „háború egy másik földjén”, az iszlám a tömeges beszivárgáson keresztül dolgozik, azzal a céllal, hogy Dániát egy iszlám Dániává tegye. A Dán Iszlám Párt már kijelentette, hogy hamarosan átveszik az irányítást Dánia felett. A párt központi, és egyedüli feladata valójában az, hogy Dániát egy iszlám állammá változtassa, azáltal, hogy a muszlimok beszivárognak a fontos pozíciókba. Ezen felül azzal fenyegetőznek, hogy a muszlim gyerekekkel való „rossz” bánásmód megfékezhetetlen nyugtalanságot idézhet elő az ott élő muszlimok között.

Általános tények

Mint bármilyen más nyugati területen a dánoknak is problémájuk van a muszlim bevándorlók által szított utcai zavargásokkal. És ez nem csak a Mohamed karikatúrák 2005-ös Jyllands-Posten-beli megjelenése óta van így. Már 1999 novemberében több tucat fiatal a nagyszámban muszlimok által lakott Norrebro településen utcai zavargásokban vett rész, miközben a rendőrség nem csinált semmit. A muszlimok kb. 100 ablakot törtek be, autókat gyújtottak fel, és kövekkel dobálták a rendőrséget. A rendőrségi jelentés szerint, a zavargásra azért került sor, mert Eric Cicek török származású dán bűnözőnek miután letöltötte a három éves büntetését, vissza kellett volna mennie Törökországba. Még talán emlékszünk a Franciaországi felfordulásra, ami hasonlóan muszlim bűnözőkhöz volt kapcsolható, és ahol több ezer autót és tömegközlekedési járműveket gyújtottak fel és rongáltak meg, és végül a rendőrségnek gumilövedéket kellett használnia ellenük. Az üzenet, amit a muszlimok nem csak Dániának és Franciaországnak, hanem a többieknek is üzentek, a következő volt: „Mi vagyunk ennek az országnak a jövőbeli urai.”

A heteken át tartó őrjöngés során, amit a muszlimok a Mohamed karikatúráknak a dán Jyllands-Posten napilapban történő megjelenése után adtak elő (és amelynek eredménye 140 halott és több mint 800 sebesült volt világszerte), Dániát más nyugati kormányok is kritizálták. Sean McCormack az EU külügyminisztériumának szóvivője, Jack Straw brit külügyminisztériumához hasonlóan, a karikatúrák megjelenését „sértőnek” jellemezte.

„A véleménynyilvánítás szabadsága mellett” minden demokráciához hozzá tartoznak olyan „szempontok, mint a kisebbségi jogok megértésének és tiszteletének előmozdítása.”

McCormack ezen kritika alatt azt értette, hogy Dániában a muszlim kisebbséget állítólag elnyomják a dánok. Korábban a muszlimok dicsekedtek azzal, hogy ők állítólag mennyire toleránsak a vallási kisebbségeikkel. Murat Hofmann, egy az iszlámra áttért német, tanult jogász, ex diplomata és számos könyv szerzője, az iszlám kisebbségi jogokat a következőképpen jellemzi:

„a legliberálisabb rendeletek más vallásokkal kapcsolatban, amit a világ valaha látott, vagy használt.”

Ez egyike az iszlámról alkotott azon mítoszoknak, amelyek ha alapos vizsgálatnak vetik alá, nem állják ki a próbát. Nézzünk egy példát Dániából arra, hogy az iszlám valójában hogyan bánik a vallási kisebbségekkel.

A rasszista muszlimok miatt, az őslakos dánoknak el kell költözniük

Grönland szigete a kis Dániához tartozik. Ugyanakkor évek óta Grönland őslakói, az inuitok, nem mernek kimenni az utcára. Ennek oka felfoghatatlan, ugyanakkor elég groteszk: „a béke vallásának” követői a grönlandi őslakosokat „hitetlennek,” sőt vadállatoknak tarják, akiknek nincsenek emberi jogaik. És annak ellenére, hogy a dán kormány mindent megtett annak érdekében, hogy javítsa a helyzetet az inuitok és muszlimok között, nem történt javulás, sőt sok esetben a helyzet csak tovább romlott. A kormány intézkedési tervében szerepelt egy arab nyelvű internetes oldal létrehozása, amelyben megkísérelték bemutatni, hogy a muszlimok az inuitokkal nem úgy bánnak, mintha vadállatok lennének. Már 2007-ben az inuitok Aarhusban a hagyományos éves fesztiváljukat (minden június 21-én) csak a rendőrség védelmében tudták megrendezni. 2008-ban pedig nem tartották meg a fesztivált az őslakos grönlandiakat erő egyre növekvő muszlim erőszak miatt.

Az őslakosoknak le kellett mondaniuk a nagyon kedvelt futball játékukat is, mivel a muszlimok kövekkel dobálták volna meg, ha rajta kapják őket. A támadások olyan kegyetlenek lettek, hogy az inuitoknak, ha nem akarják, hogy a muszlimok betörjenek a lakásaikba, el kell barikádozniuk az ablakaikat. Ezt a problémát már régóta ismerik a hatóságok, és úgy reagálják le, mint egy olyan ország vezetői, amelyet illedelmes, szerény emberek vezetnek. Ahelyett, hogy kitépnék a probléma gyökerét, elfognák és börtönbe zárnák, majd deportálnák az elkövetőket, Aarus városi tanácsa minden olyan inuitnak finanszírozza a dán területre történő áttelepítését, aki a muszlimoktól tartva, el akarja hagyni szülőföldjét, és ezzel együtt felhagytak az olyan lakások keresésével, amelyek a városok külvárosi részein vannak, ahova a muszlim bevándorlók telepedtek le. Ez egy olyan lépés, amelyet a muszlimok figyelemmel kísérnek, tekintettel a már meglévő nagyszámú muszlimra Dániában. Az inuit Johanne Christiansen, aki örömmel elfogadta az állami segítséget, azt mondta:

„Nem bírnám elviselni többé, hogy a [muszlimok] állandó célpontja legyek.”

Különösen a szomáliaiak és arabok támadják meg őket. „Egyszerűen nem tisztelnek minket.” A muszlimok azt mondják az inuitoknak, hogy „teljesen szarnak rájuk, mert Dánia már az övék.”

Pár nem túl jelentős dán helyi újság kivételével az európai mainstream média a mai napig hallgat ezzel a témával kapcsolatban. Sőt épp ellenkezőleg, a Süddeutche Zeitung, amely vezető szerepet tölt be Európa „izlamizációjának állítólagos fenyegetettségét” tagadók és elnyomók között, napi szinten azt állítja, hogy azok, akik figyelmeztetnek Európa iszlamizációjára tévednek, furcsák, idegengyűlölők, kigúnyolják és rosszindulattal vádolják meg őket.

És még a számos emberi jogi szervezet is, akik világméretű tiltakozó kampányok formájában egyébként a nyugati kormányok által elkövetett legkisebb hibát is felfedik, szokatlanul csöndbe maradnak és a mai napig nem mondtak semmit, tiltakozásul a Dániában történt eseményekkel kapcsolatban. A legtöbb nyugati újságírónál, művésznél, és értelmiséginél, és a legtöbb nyugati szabadság és emberi jogi harcosnál a merészség következetesen véget ér ott, ahol az iszlám elkezdődik. És ez a merészség eltűnik annak a teokratikus totalitarizmusnak a sötét szándéka előtt, amely halállal fenyegeti a kritikusait és ellenfeleit annak érdekében, hogy gyáván és becstelenül meghátráljanak, és amely arra bíztatja a követőit, hogy ne rettenjenek el a gyilkosságtól annak érdekében, hogy beteljesítsék a céljukat.

Mindenesetre egy demokratikusan megválasztott hivatal, amely nem képes megvédeni a saját lakosságát a bevándorlók támadásaival szemben, nem érdemli meg, hogy „kormánynak” nevezzék. Az inuitok áttelepítésének politikáját a dán muszlimok a következőképpen értelmezik: egy további lépés Dánia sikeres leigázásának érdekében, annak az iszlám követelésnek megfelelően, hogy uralkodjanak egy országon. És ez, mint egy közvetett bátorítása a muszlimoknak arra, hogy folytassák a terror gyakorlatát, ez idáig elég sikeresnek bizonyult a nyugat ellen.

A korábban említett nemzetközi kritika Dánia ellen, a muszlim kisebbséggel szembeni állítólagos tisztelet hiánya miatt, botrányos, figyelembe véve azt, hogy mennyi gyűlölet és tiszteletlenséget mutatnak a dán muszlimok az őshonos emberek felé. Ez botrányos, figyelembe véve azt, hogy az iszlám országokban a kisebbségek jogait hogyan biztosítják (vagy valójában hogyan nem biztosítják).[1] Továbbá ez megmutatja a tudás hiányát vagy a felsőbb politikai körök teljes tudatlanságát az iszlám valódi jellegét illetően. Ugyanis gyakorlatilag az összes iszlám országban egyszerűen a szemétre hajítják a kisebbségek jogait, különösen amikor ezek a jogok a „hitetlenekre” vonatkoznának. Valójában nincs még egy olyan vallás, amely annyira ellenséges lenne a kisebbségekkel szemben, mint az iszlám. A SPIEGEL (amely egyike azoknak a kevés újságoknak, amely valamennyire meri kritizálni az iszlámot, annak ellenére, hogy hisz abban, hogy a mérsékelt iszlám jó) beszámol arról, hogy „Erőszak, terror, és az iszlamisták egyre növekvő áradata fenyegeti a keleti kereszténységet. Néhány országban a nem kedvelt kisebbség a túlélésért harcol – vagy a menekülésben látja az üdvösséget.”

---

[1] A tények számokban: Csak az elmúlt 50 évben a zsidók és keresztények száma a Közel-Keleten az üldöztetéseknek köszönhetően 95%-kal eset vissza. És amíg, -ezeken az eredetileg zsidó-keresztény területeken, ahol a keresztények és a zsidók az iszlám megjelenése előtt évszázadokig éltek,- ezeket a vallásokat szinte teljesen elsöpörték a föld színéről, addig a keresztény Európa egyre jobban iszlámmá válik. Azon keresztények és zsidók tényleges száma, akiknek el kellett hagyniuk az otthonukat a Közel-Keleten talán még ennél is magasabb. A SPIEGEL magazin a következőképpen tudósít: „Nincs megbízható adat az Észak- Keleti kisebbségek számát illetően, részben azért, mert nincs hozzáférhető statisztika, másrészt pedig azért, mert politikai provokáció lenne egy ilyet készíteni.”

További részletek találhatóak Michael Mannheimer „A keresztények világméretű üldöztetése” című tanulmányában: http://www.hagalil.com/archiv/2007/08/christenverfolgung.htm

Egy részlet ebből: Igazság szerint a kereszténységet soha nem üldözték annyira, mint manapság. Minden harmadik percben megölnek egy keresztényt a hite miatt- döntő többségben iszlám országokban. A svájci katolikus egyház beszámol arról, hogy a hitük miatt minden évben 100 000 keresztényt ölnek meg vagy kínoznak halálra. Az Emberi Jogok Nemzetközi Társasága (ISHR) alapján minden tízedik keresztény, több mint 200 millió világszerte, diszkrimináció és erőszak áldozata. Egy dokumentumfilmben, amelyet a PHOENIX készített, a „keresztények üldöztetése” témában a következőről számolnak be: A keresztények sok iszlám országban veszélyben élnek. Ezekben az országokban csak papíron van vallásszabadság.” Az Open Doors holland emberi jogi szervezet alapján 2005-2008-ig világszerte a kereszténység volt a legüldözöttebb vallás. „Több millió keresztényt üldöznek, vagy diszkriminálnak a hite miatt- legyen az akár egy iszlám állam, egy totalitárius állam, vagy olyan terület, ahol tombol az erőszak. Gyakran másodosztályú állampolgárokként sorolják be őket, akitől az alapvető emberi jogokat megtagadják.” Ennek a világméretű tanulmánynak a végkövetkeztetése egyszerre félelmetes és felvilágosító: a 10 ország közül, ahol a legdurvábban üldözik a keresztényeket 6 iszlám, és az 50 feljegyzett országból 37 iszlám. A tanulmány egy másik következtetése: Mind az 50 országban teokretikus totalitarianizmus van, vagy egy jól elkülöníthető állami vezetés alatt áll.”

Jobbik: a magyar iszlámbarát párt?

Hetek, 2010. 12. 17.

…

Pősze Lajos

“A másik kulcskérdés az iszlámmal való viszony, amit Pősze egyenesen iszlámimádatnak nevez. A Jobbik ugyanis titkos kapcsolatot tart fenn az úgynevezett Izrael-ellenes arab nagykövetségekkel, létrehozta ezt a sajátos klubot, miközben verbálisan a legkeresztényibb magyar pártnak adta el magát. Ez többek között azért is ellentmondás, mert a legtöbb iszlamista arab országban üldözik a keresztényeket, az áttérést például halállal is büntethetik. „Egyetlen párt sem lehet iszlámhívő és Európa-ellenes, miközben kettős kereszteket döfköd a földbe” – magyarázta Pősze, a Jobbik szakmai pártprogramjának legfőbb írója, aki szerint a frakcióban maradtak olyanok, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak a párt jelenlegi helyzetéről.

Egy, a Jobbik frakcióban ülő politikus lapunknak elismerte, hogy valóban többen gondolják úgy közülük, hogy nem találták még meg a stratégiai választ a Fidesz kormányzására. Forrásunk Pősze távozását egy „megromlott, helyrehozhatatlan házassághoz” hasonlította. „Több kísérlet is történt a párt vezetésétől eltávolodott Pősze visszaintegrálására, de az utóbbi hetekben semmi jele sem látszott, hogy erre bármilyen esély lenne” – tette hozzá.

Vona Gábor szerint jó, ha egy képviselő­cso­porton belül a politikusok különböző árnya­latokat képviselnek, de Pősze Lajos esetében ez már „a frakciót belülről mérgező politikai hovatartozás volt”.”

Magyar Hírlap 2010.12.14. 

– Hogy határozná meg a Jobbik mostani irányvonalát?
– Ma már nem lehet tudni, hogy a Jobbik elnöksége vagy valójában külső erők irányítják-e a pártot. Ilyen légkörben nem szívesen dolgozik az ember, hiszen nem lehet látni, mi is a Jobbik célja, az értékek összekeverednek. Nonszensz, hogy a pártban egyszerre van jelen az iszlám szinte fétisszerű, fanatikus imádata, a karácsonyi keresztállítás és az Európának való hátat fordítás. Ez követhetetlen.

És magától Vona Gábortól: Iszlám

“Utóbbi, azaz a muszlim világ kapcsán rendre kérdőjelek sorjáznak, hiszen a Jobbik, azon belül is jómagam számtalanszor kifejeztük a muszlim világ irányába érzett szimpátiánkat. Már 2002-ben, még egyetemistaként, diploma előtt, kormányváltás után, felszólaltam egy Vácott szervezett palesztin kiállításon, majd Jemenbe utaztam egy ifjúsági konferenciára, számtalan palesztin ügyben szervezett demonstráción jelen voltam, és nem sorolom tovább. Nem egyszer még saját táborunkban is értetlenség fogadja, fogadta, honnan ered nekem ez az irányultságom.”

“A belső pusztulás jelei nyilvánvalóak, és csak idő kérdése, hogy a fekély egyértelmű és látványos legyen. Ebből a szempontból nézve Afrika nem képez erőt, Ausztrália és Dél-Amerika pedig identitászavartól szenved a sokszorosan torlódott társadalmai miatt. Kizárásos alapon maradt – több kontinensen elterjedve -, amely igyekszik őrizni a tradíciót: ez pedig az iszlám világ. És természetesen nem öngyilkos merénylők és véres háborúk mellett török lándzsát, de egyúttal kijelentem, ma az emberiség tradicionális – a transzcendenst a hétköznapival együtt megélő – kultúrájának utolsó védőbástyája az iszlám világ maradt. (Mondom ezt mint római katolikus vallású ember.) Sikere vagy kudarca nem az iszlám és Amerika/Izrael viszonylatában, hanem az emberiség szempontjából lényeges számomra. Amennyiben az iszlám elbukik, a fény szinte teljesen kialszik, és a globalizmus sötétsége előtt már nem marad érdemi ellenfél. Akkor tényleg véget ér a történelem. És nem lesz happy end…”

Terrortámadások Svédországban

Előzmények: Terrortweet és svéd Mohamed (Kitekintő.hu) [Jó a cikk, csak egy dolgot hagy ki, amikor azt vizsgálja, hogy mi lehet az oka a terrortámadásnak, mégpedig a legfontosabb indokot: a Korán utasításait.]

Az alábbi videó, amelyet a Swedish TV mutatott be, egy rövid interjút mutat egy politikussal, aki beépült az egyik stockholmi radikális mecsetbe. A mecset a dzsihádra való toborzás melegágyának bizonyult.

A videó fordítása:

Daniel Arrospide egy stocholmi politikus. Hat hónapra beépült az egyik legnagyobb mecsetbe. A mecset egyik csoportja a szent háborúhoz toborzott embereket.
„Szélsőséges csoportok toboroznak embereket terrortámadásokhoz.”
„Az al-Kaida számára? Tud erről az imám?”
„Igen tud. Emberek rendszeresen lépnek kapcsolatba a mecsettel. Ha egyedülálló valaki, akkor pénzt kap, ha házas és úgy dönt, hogy Allah nevében meghal, akkor rengeteg pénzt ígérnek a családnak. A munkanélküli és hajléktalan embereket célozzák meg, azokat, akiknek nincs jövőjük.”
„Sokat beszélnek a dzsihádól?”
„Igen, sokat. A háborúnak folytatódnia kell a tisztátalanok, hitetlenek, istentelenek ellen.”
„A svédek ellen?”
„Igen ellenük.”
A szombati támadás nem volt meglepetés.
„Éreztem, hogy valami történni fog Stockholmban, hogy  előbb vagy utóbb egy bomba fog robbanni. Ezt nem kerülhetjük el.”
„Még több támadás lesz Svédországban?”
„Igen, biztos vagyok benne.”
„Vannak alvó terrorista csoportok Svédországban?”
„Igen egészen biztos. A mecsetben tízen szabadkezet kaptak, hogy  Svédországban azt tegyenek, amit akarnak.”
„Képesek terrorakciókat végrehajtani?”
„Igen, akár még rosszabb dolgokat is.”
„Mint például?”
“Felrobbantani egy atomerőművet.”

Eurábia: Európa előre megtervezett iszlamizációja

Michael Mannheimer, forrás: PI-News

„A demokratikus törvényeknek köszönhetően, felül fogunk kerekedni rajtatok. A vallási törvényeiteknek köszönhetően, uralkodni fogunk felettetek.” -Egy imám Izmírből

Dánia példája

Európa iszlamizációja teljes gőzzel halad előre. Az európaiak nagy része tehetetlen ezzel szemben. Egyrészt nincs információjuk a valódi iszlám lényegéről, másrészt pedig az iszlám európai politikájáról. A muszlimok nem integrálódni jöttek az európai társadalomba. A céljuk átalakítani Európát egy olyan iszlám területté, ahol csak a saríja, az iszlám törvények uralkodnak.

Ez a dokumentum fontos információkat fed fel ezzel a témával kapcsolatban, annak reményében, hogy a muszlimok terjeszkedési vágya, és az őket támogató nyugati elit ellenállásba fog ütközni.

Tartalom

1. rész: A politikai, ideológiai és vallási háttér Európa iszlamizációja mögött.
2. rész: Tények Dánia iszlamizációjáról
3. rész: Összefoglalás
4. rész: Dánia iszlamizálódásának nyugati segítői

1 rész
A politikai, ideológiai és vallási háttér
Európa iszlamizációja mögött

A baloldal terve az iszlamizálódásra

–és ennek a mai napig tartó következetes megvalósítása

A 90-es évek elején Daniel Cohn-Bendit a Szövetség ’90/Zöldek képviselője a Francia-Német Európában, és az egyik vezető baloldali politikus ennek megfelelően a következőket mondta:

„Nekünk, Zöldeknek, a végsőkig kell harcolnunk azért, hogy annyi külföldit hozzunk be Németországba, amennyit csak tudunk. Ha már Németországban vannak, akkor harcolnunk kell a szavazati jogukért. Ha ezt sikerült kiharcolnunk, akkor meglesz a szavazóbázisunk ahhoz, hogy megváltoztassuk ezt a köztársaságot.”

Jürgen Trittin, környezetvédelmi, természetvédelmi és reaktor biztonsági miniszter a Schröder kormányban (1998-2005), és ezután pedig, 2005 októberétől a Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmezési és Mezőgazdasági miniszter, őrizte meg az 1968-as békemozgalmi szellemiséget. A mai napig hálás a korábbi maoista „Kommunista Szövetség”-beli (Kommunistischen Bund [KB]) tagságáért. Ezzel kapcsolatban ezt mondta:

„Ez [a KB-beli tagsága] nem a fiatalkor bűne. Úgy gondolom, hogy több dolog van ma, ami mellett ki lehet állni…”[i]

Ezzel a kijelentéssel összefügg Tritten érdekes véleménye a demokratikus választásokkal kapcsolatban. Nem tudnak mit kezdeni a parlamenti többség szervezeteivel, de azzal igen, hogy megszerezzék maguknak a

„meghatározó kisebbségeket és befolyásolni tudják a közvéleményt.”[ii]

Ez nem más, mint a proletárdiktatúra lenini tanának posztkommunista propagálása egy prominens német politikus részéről. Ugyanezzel igazolták az évtizedeken át tartó kommunista elnyomást, amelyet egy radikális, arrogáns baloldali-fasiszta kissebség irányított. A nyilvánosság hasonló irányításával, amely idáig sikeresnek bizonyult, Trittin egy sokkal átütőbb tervet vázolt fel a nyugat-európai országok valódi hatalmi viszonyát illetően. Még a politológusok sem voltak képesek ezt elérni a hosszadalmas elemzéseikkel. Igaz, hogy a parlamentáris hatalom főleg az európai konzervatív pártok kezében van. Ugyanakkor a közvélemény irányítása, amiről Tritten beszél, és a hatalom, amely ebből származik az döntő többségben a jól szervezett, főleg baloldali kissebség (kulcsszó: baloldali [fasiszta] véleményformáló kartell) kezében van, akik meghatározhatják, hogy mi politikailag korrekt és mi nem az. Még fogunk erről beszélni.

A faképnél hagyott politikusok más embereket keresnek maguknak

Egy politikai szatíra hogyan vált végül valósággá

Most jöjjön a Zöldek alfahímje, a német Joschka Fischer, aki sokáig a pártja vezetője, és német Külügyminiszter (1998-2005) volt. Fiatalkorában az országa harcos ellensége volt, harcolt a rendőrséggel, RAF (Vörös Hadsereg Frakció) szimpatizáns volt, és gyűlölte a nyugati rendszert. Ugyanazt fújta, mint a harcostársa és párttársa Cohn-Bendit. Fischer („Egyre jobban felfedeztem, hogy mennyire marxista maradtam”) felfedi szándékát a tömeges bevándorlással kapcsolatban könyvében, amelynek „Németország – A veszély” (1994) a címe. A Die Welt német újság a következőképpen foglalta össze a könyv tartalmát:

„Németországot kívülről körbe kell fogni, belülről pedig (külföldiek) beáramlásával kell heterogénné tenni vagy teljesen „felhígítani”.[iii]

Világosan fogalmazva, a történelmi szavazati arányok megváltoztatásának elképzelése megvolt, az eredmény egy rejtett és gondosan végrehajtott határozott terv volt. 1960-ban csak 600 000 muszlim élt egész Európában, ma ez a szám több mint 30 millió, és a történelem legnagyobb tömeges bevándorlása változatlanul folytatódik. Minden évben 1 millió új muszlim bevándorló áramlik Európába. Ez legálisan történik a családegyesítésekkel, menekült státus kérésekkel, vagy mint „politikai menedékkérőkként” olyan iszlám országokból, ahol az emberi jogokat lábbal tiporják. Megkapják a letelepedési engedélyt, európai állampolgárságot kapnak anélkül, hogy ismernék a kultúrát, képzettek lennének és rendelkeznének azokkal a szükséges tényezőkkel, amik ahhoz kellenek, hogy megbirkózzanak az európai high-tech társadalom elvárásaival.

De nem azért jöttek ide, hogy a nyugati társadalomba integrálódjanak. Ezt tiltja a vallásuk[1] és a vallási vezetőik, akik jól szervezettek, és akik régóta az európai muszlimok valódi vezetői. Az elsődleges politikai céljuk, az hogy beteljesítsék, amit a vallásuk, amire Allah utasította őket: a „hitetlenek” feletti uralkodásra az egész világon. Ez áll a Koránban. Erre utasított a prófétájuk (Mohamed). És a muszlimok összes képviselője minden európai országban erre törekszik, függetlenül attól, hogy milyen párthoz tartoznak.

Az iszlám elsődleges célja a világuralom

Akár Vural Öger[2] (német-török SPD képviselő), akár Boumediennes[3] (korábbi algériai államfő), akár Izbetbegovic[4] (volt boszniai elnök), akár Erbakan (volt török miniszterelnök), vagy Ibrahim El-Zayat[5] (a németországi Iszlám Közösség elnöke): mindegyikőjük jól ismeri a világuralomra való parancsot, és minden hatalmat felhasználnak arra, hogy ezt beteljesítsék.

Csak a nyugati jótét lelkek és a baloldali elit utasítja el rendíthetetlenül azt, hogy beismerje az iszlám világuralmi törekvéseit, mivel naivul követik a jótét lelkek és jóakarók jelmondatát, akik azt hiszik, hogy amit nem engednek meg hogy létezzen, az nem is létezik. De hadd mondjam el mindenkinek, aki nem fogadja el a valóságot: a muszlimokat egy csöppet sem érdekli, hogy mit gondolnak róluk a nem-muszlimok. Amit az iszlám valóban jelent, azt minden muszlim tökéletesen ismeri. Erős kifejezéssel élve a nyugati ideálokat és erkölcsöt, vagy más értékeket szemétnek tartják. Khomeini, másokkal egyetemben, egyértelműen kifejezésre jutatta ezt, amikor azt mondta, hogy

„Az egész világra terjedő uralom az iszlám célja”[iv]

Ezt a megállapítást mindenki igazolhatja, aki ismeri az iszlámot. Bassam Tibi német-szíriai orientalista és iszlám szakértő továbbá azt mondja:

„Mindenhol, ahol muszlimok élnek, az iszlám megköveteli magának az egyedüli érvényességet (az eltérő vélemény helytelen).”[v]

Még a kölni rendőrfőnök is– akit a hivatala kötelez arra, hogy ne foglaljon állást –  higgadtan megállapította, hogy az akadály nélküli határok és az iszlám emberek magas születési aránya következtében a német államot 2030-ban meg fogják dönteni. Mivel az iszlám világuralomra törekszik, ez lehet, hogy Németországban és Európában egy véres civilháborúhoz fog vezetni.[vi]

Bécsi kollégája, Alfred Ellinger, az Osztrák Kriminológusok Egyesületének elnöke (Vereinigung Österreichisher Kriminalisten) hasonlóan látja. Európa iszlámmal kapcsolatos helyzetét a következőképpen magyarázza:

„Egy muszlimoknak kötelessége megvédenie a területét a hitetlenek támadásaival szemben, és ugyanakkor rombolni a hitetlenek világát egészen addig, amíg az iszlám uralkodik az egész bolygón. A dzsihádnak csak akkor lesz vége, ha minden ember vagy felveszi az iszlám vallást, vagy behódol a hatalmának. <<Az iszlám határai a világ határai.>>”[vii]

Hasonlóan a török Metin Kaplan, a „kölni kalifa”, aki a „Kalifátus Állam” militáns muszlim szervezet alapítója, zsidó és Izrael gyűlölő, és akit menekültként ismertek el, több prédikáción is kikiáltotta a „Németországi Iszlám Teokrácia” megalapítását, és egy hamarosan bekövetkező iszlám világuralomról jövendölt.[viii] 2008 végén, T. K. Abdullah indiai származási iszlám tudós Katarban, egy nyilvános bemutatón kijelentette, hogy az iszlám hamarosan át fogja venni az uralmat a világ felett, miután a kommunizmus és a kapitalizmus végleg kudarcba fulladt.[ix]

Adolf Hitlernek csak csekély megértése volt az iszlámról, de mégis együttműködött a jeruzsálemi főmuftival annak érdekében, hogy haláltáborokat építsenek a Palesztinában élő zsidóknak. Ugyanakkor jobban megértette az iszlám világuralmi kötelességét, mint a modern, tanult európaiak.

„Ha mohamedánok lettünk volna, akkor ma mienk lenne a világ.”[x]

A muszlimok mindenütt át akarják venni a hatalmat, és ettől sem egy színlelt baloldali felfogás, sem pedig egy zöld felfogás nem tarthatja őket vissza. Nargess Eskandari-Grünberg, a Szövetség ’90/Zöldek muszlim politikusa kifejezte ezt egy Oktatási és Integrációs Pártvezetőségi Gyűlésen, amikor egy frankfurti polgár a városrészén élő külföldiek nagy számáról panaszkodott.

„Frankfurtban a bevándorlás tény. Ha nem tetszik, akkor el lehet menni máshová,”

mondta.

Eskandari-Grünberg 1965-ben Teheránban született, 1985-ben politikai menekültként elhagyta Iránt és Németországban kapott menedéket.

Az európai politikusok hogyan viszik végbe a politikájukat a választópolgáraik ellenében, a muszlim szavazati politikájuk segítségével?

Mára az európai muszlimok befolyása a napi politikára és a politikai hatalmuk elsöprő erejű lett. Emlékezzünk Gerhard Schröder újraválasztási ajánlatára, és hogy milyen kevés szavazattal nyert. A vereséget látva Schröder a török szavazatokra pályázott, és megígérte, hogy végérvényesen megtisztítja az utat az iszlám Törökország EU-tagsága előtt. Ezt az üzenetet a körülbelül 600 000 honosított iszlám bevándorlónak címezte, akiknek a többsége török, és akikben Schröder reménykedett. Sikeres volt a megközelítése. A német-török szavazatoknak köszönhetően, akik Schröder szavazóinak többségét tették ki, a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek képesek voltak elegendő mandátumot összegyűjteni, és 6027 szavazat elég volt ahhoz, hogy Schrödert újraválasszák német kancellárnak. Ugyanakkor mindez a német emberek akarata ellenére történt (amiről hallgattak), mivel a honosított német-török bevándorlók szavazata nélkül Schröder félmillió szavazattal elveszítette volna a választásokat. Képzeljük el a következőt: a politikusok a saját embereik ellenében politizálnak. Ezt akarta Cohn-Bendit, és a baloldali hatalmi kartell ugyanezt a tervet alkalmazza Európa szerte, felhígítják a szavazati arányokat az őshonos európaiak között. És ennek a gyümölcse már látható.

A népességcsoportok kicserélése nem egy új keletű találmány. Mint egy „nem-katonai jellegű” végső megoldás, ezt a módszert már alkalmazták olyan területeken, amiket megszálltak, úgy hogy a hódítók „finomabb” módszerekkel, idővel kiszorították az eredeti lakosságot. Ennek egy kiváló példája Észak-Ciprus történelme. 1974. óta tartja megszállás alatt Törökország, és több százezer anatóliai törököt vittek oda. Ennek az lett az eredménye, hogy ma a török és a görög ciprióták aránya drámaian megváltozott a hajdani török kissebség javára.

Egy másik példa Tibet. Ezt a hatalmas autonóm területet, amely 1,2 millió négyzetkilométer nagyságú (összehasonlításként, Németország területe csak 350 000 négyzetkilométer) 1950-ben megszállták a kínaiak. Azóta Kína gondoskodott arról, hogy több millió kínai menjen Tibetbe, így a tibetiek kisebbségbe kerültek a saját hazájukban. Mindkét esetben a népesség átrendezését a megszálló hatalmak irányították, és az eredmény logikusan a megszállók etnikai csoportjának kedvezett.

Másrészről Európát nem szállta meg semmilyen külső hatalom, de ennek ellenére a kontinens a történelem legnagyobb felfordulásának közepén találja magát azáltal, hogy új, főleg muszlim etnikai csoportok sikeresen váltják fel az őshonos európaiakat. Ezt a felfordulást Európa SAJÁT politikusai irányítják, és már régen kitervelték a bennszülött európaiak igényei és akarata ellenére. Ezek a politikusok nem kérték a választópolgáraik engedélyét, és nem is reagálnak az európaiak azzal kapcsolatos nyugtalanságára, hogy ez a tömeges bevándorlás ahhoz a tényhez vezet, hogy Európa, – ahogy azt az európaiak ismerik,- egyre felismerhetetlenebbé válik, és sok helyen idegenek lettek a saját földjükön, és kezdettől fogva nem is akarták ezt a hatalmas beáramlást. Ez a bevándorlási politika egy totalitárius uralkodási koncepció minden jelét magán hordozza az európai politikai elit részéről és emlékeztet a nagy népesség változásokra a Szovjetunió és a kommunista Kína alatt Sztálin és Mao idejében. Ezeket a változásokat egy kis politikai csoport döntötte el és vitte véghez bárminemű népszavazás nélkül, amiben megkérdezték volna a bennszülött lakosságot.

Röviden és világosan: Európában a baloldali/zöld hatalmi csoportosulás néhány lényeges területen (például bevándorlás, EU bővítés, állampolgárság) úgy működött mostanáig, mint egy külső megszálló hatalom. Mivel azok, akik felelősek ezért a tömeges bevándorlásért képtelenek voltak megnyerni maguknak az európai szavazóikat ehhez, nekiláttak ahhoz, hogy idegen nyelvű, kultúrájú és vallású emberekkel szállják meg a saját hazájukat. Ezzel egy időben az volt a szándékuk, hogy „felhígítsák” az európai népességet, és végül megfosszák őket a hatalomtól.

Ez nem más, mint egy új típusú „etnikai tisztogatás”. Továbbá vannak bizonyos perverz figyelmeztető jelek: Nincs egy külső megszáll erő, hanem inkább egy kis és eltökélt kissebség a bennszülött lakosságon belül. Ez a hatalmon levő kissebség hosszú távon le fogja cserélni a jelenlegi lakosságot azokkal, akik a politikájukhoz ígéretesebb támogatónak bizonyulnak.

A baloldali/zöld program már megmutatja a kívánt eredményeket. Például Brüsszelben, Milánóban és Oszlóban az újszülötteknek a „Mohamed” nevet adják a leggyakrabban. Angliában hagyományosan a legáltalánosabb név a”Jack” volt. Mára ez a név a „Mohamed”. 2004-ban Hollandiában, a nagyobb városokban a gyerekek 56%-a külföldi volt, a legtöbbjük muszlim.

Svájcban, a statisztikák azt mutatják, hogy 2040-re a lakosság 76%-a muszlim lesz, feltéve, ha nem változik az alpesi ország politikája. Egy osztrák tanulmány szerint 2051-re minden harmadik osztrák tanuló muszlim lesz. Egy Soest-ben készített tanulmányból (Islamic Archive, 2006), amelyet a német lakosság fejlődésével kapcsolatban készítettek, kiderül, hogy 2045-re a német lakosság 51,72 millió muszlimból fog állni, szemben a 45 millió őshonos némettel. A vezető muszlim tekintélyek már számolnak azzal a ténnyel, hogy ebben a fontos európai országban át fogják venni a hatalmat.

---

[1] „Ti hívők! Ne kössetek szoros barátságot olyanokkal, akik nem tartoznak közétek!” Korán 3:118
„Ti hívők! Ne kössetek testvérbarátságot a zsidókkal és a keresztényekkel: Ők egymás testvérbarátai! Korán 5:51

[2] Öger a nagy török napilapban, a Hürriyetben: „Amit Szulejmán szultán Bécs ostrománál 1683-ban elkezdett, erős férfijainkkal és asszonyainkkal, valóra fogjuk váltani.

[3] „Egy nap emberek milliói fogják elhagynia déli félgömböt és északra fognak menni. Nem barátokként fognak jönni, hanem azért, hogy legyőzzenek. És azáltal, hogy benépesítik az északi félgömböt a gyermekeikkel győzni fognak. A feleségeink teste fog győzelemre segíteni minket.”

[4] Az iszlám mozgalomnak el kell foglalnia az államot, amint morálisan és számban elég erős ahhoz, hogy megdöntse a nem-iszlám hatalmat, és egy iszlám kormányt állítson fel.

[5] A célunk az, hogy megvessük a lábunkat az európai kontinensen, és békében éljünk az iszlám törvényei szerint, így egy nap talán egész Európa muszlim lesz.

---

[i] Jürgen Trittin, cited in “Die konservative Informationsbasis im Internet (The Conservative Information Base on the Internet)” (http:// www.konservativ.de/radikal/trittin.htm)

[ii] http://newsgroups.derkeiler.com/Archive/De/de.soc.politik.texte/2005-09/msg00009.html

[iii] Miriam Lau: “Risiko Deutschland (Risk Germany)” — Joschka Fischer in Bedrängnis. In: Welt-Online, 7 February 2005

[iv] Khomeini, cited among others in: Kurt Koch: “Der Islam aus Christlicher Sicht (Islam in a Christian View) ”, http://www.beepworld.de/members41/jesus2000/islam.htm

[v] Bassam Tibi, cited in: Siegfried Kohlhammer: “Kulturelle Grundlagen wirtschaftlichen Erfolgs (Cultural Foundations for Economic Success)”, in: Eurozine (http://www.eurozine.com/articles/2006-11-02-kohlhammerde.html)

[vi] Cited in: Der Koran, die Hadithe und die Islamiten (The Quran, Hadith and the Muslims) ; http://www.jupi.homepage t-online.de/palaestina%20israel%20zionazis%20judenmission/christlich-zionistische%20schmuddelpropaganda.pdf

[vii] Alfred Ellinger: “Zwischen Dialog und Djihad (Between Dialog and Jihad)”, (http://www.kripo-online.at/krb/show_art.asp?id=1006)

[viii] Hakki Akduman: “Der “Kalif von Köln (The Caliph from Cologne)”, Metin Kaplan”, AP

[ix] The Peninsular, 15 November 2008

[x] Adolf Hitler, cited in “Von Allah zum Terror? (From Allah to Terror)” from Hans-Peter Raddatz, Herbig, Munich 2002, 2nd Printing, ISBN 377662289X

---

[i] Citation according to Gernot Facius, DIE WELT, 6 October 2001

Németország: A müncheni mecset imámját körözi a rendőrség miután megverte az egyik feleségét a három közül

The Eponymous Flower,  PI-News

 „A jóravaló asszonyok engedelmesek és vigyáznak arra, ami a kívülállók számára rejtve van, mivel Allah vigyáz arra. Akiknek nyakaskodó természetét félitek, azokat intsétek meg, kerüljétek őket a házastársi ágyakban és lássátok el a bajukat!” – Korán 4:34.

 Nyugaton azok, akik az iszlám hit mellett kötelezik el magukat meggyőződve állítják, hogy a muszlimok egyáltalán nem verik a feleségeiket, de ha mégis, azt finoman teszik, ahogy Mohamed mondta: a feleséget csak a fogkefével lehet megütni. Természetesen soha nem említik, mit is mondott Mohamed kedvenc felesége Aisha azokról az időkről, amikor Mohamed „úgy megütötte a mellkasomat, hogy az már fájt.” (Muszlim 4. könyv 2127. hadisz) És miután a muszlimok számára Mohamed viselkedése a követendő  példa (ld. Korán 33:21), a muszlim nőkre nézve ez nem kecsegtet túl sok jóval.

 „A müncheni Katolikus Egyetemen előadást tartó imámot körözi a rendőrség” –

Abu Adam (bal oldalon)

  Németország. Abu Adam (40), a müncheni Darul Korán mecset egyiptomi imámja állítólag úgy megverte az egyik feleségét a három közül, hogy az többszörös csonttörést szenvedett. Ezt a ’Bayrischen Rundfunks’ weboldalon közölték. Az áldozat 31 éves. Telefonon értesítette a rendőrséget. Miután kiérkeztek, megmentették a nőt és a kórházba szállították. Az imámot életveszélyt okozó testi sértés vádjával körözik. Az imám a müncheni szociális intézmények integrációs csoportjának nagytekintélyű vendége volt. Egy hete még a Katolikus Egyetem tartott előadást “Az iszlám, ami távol tartja magát az erőszaktól” címmel…

Iráni bíróság ítélete: megvakítás savval

Forrás: Jihad Watch

A Koránban ez áll: „És előírtuk nekik benne: <<Életet az életért, szemet szemért, orrot orrért, fület fülért, fogat fogért és a sebesülésekért [hasonlóan. Minden esetben] megtorlás [íratott elő]. >> Ha valaki alamizsna gyanánt elengedi [a vérdíjat], akkor az bűnbánat legyen neki! Akik nem aszerint ítélkeznek, amit Allah [kinyilatkoztatás gyanánt] leküldött, azok az [igazi] vétkesek! (Korán 5:45)

Most azt fogják mondani, hogy  “Ugyanez van a zsidó szövegekben.” Gyakran hallom, hogy a Koránnak és a Bibliának ugyanaz az üzenete, amit csak azok mondanak, akik egyiket sem olvasták. Mindenesetre igaz, hogy „ a szemet szemért„ az Ószövetségben is megjelenik a következő helyeken: Mózes II. könyve 21:22-25, Mózes III. könyve 24:19-21, és Mózes V. könyve 19:21. Ugyanakkor a judaizmusban ezt a kifejezést úgy értelmezték, mint ami korlátozza a túlzott bosszút, nem pedig bátorít arra, és a zsidó hagyományban nem alkalmazták arra, hogy bárkit megcsonkítsanak. A kereszténységben pedig Jézus következő kijelentése korlátozza ezt: „Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is. (Máté 5:38-39)

Azonban az iszlámban a Korán részeinek szó szerinti értelmezése elsődleges. Az alábbi esethez hasonló esetek teljesen összhangban vannak a saríjával.

 Irán legfelsőbb bírósága – a „szemet szemért” törvény alapján- jóváhagyott egy savval történő megvakításról szóló ítéletet egy férfi számára, aki a szeretője férjét megvakította.

A 25 éves elítélt, akit Mojtabának hívnak, Alireza (25) iráni taxisofőr arcába öntött savat, miután az áldozat feleségével „tiltott viszonya” volt.

Az elítéltet az iszlám törvényeknek megfelelően ítélik el, amely az erőszakos bűncselekmények esetén megengedi a „szemet szemért” megtorlást (qisa).

Illegális iszlám ima Párizs utcáin

Korábban már közöltünk egy videót arról, hogy muszlimok Párizs XVIII. kerületében  minden pénteken utcákat foglalnak el törvénytelenül, és ott tartják a pénteki imát.

 Azota egy év telt el. És amint látható, egy év alatt a francia politikusok semmit nem tettek annak érdekében, hogy alkalmazzák a francia törvényeket ebben a párizsi kerületben, sőt a helyzet rosszabb lett, mivel a hangszórók hangosabban szólnak, mint előtte.

Hamasz videó: Allah öld meg a zsidókat és keresztényeket

 Itamar Marcus and Barbara Crook, Palestinian Media Watch

A hivatalos Hamasz TV-n bemutatott egyik videó arra kéri Allahot, hogy ölje meg a zsidókat, keresztényeket, kommunistákat és a támogatóikat.

A Palesztin Médiafigyelő többször is beszámolt arról, hogy 2000 júniusa óta, mind a Palesztin Hatóság (Fatah), mind a Hamasz politikusai és vallási vezetői rendszeresen tesznek közzé olyan felhívásokat, amelyekben a nem-muszlimok megölésére szólítanak fel.

Éveken keresztül a Palesztin Hatóság hivatalos TV-jén, vallási vezetők a prédikációikban a zsidók megölését rendszeresen vallási kötelességként és az iszlám ideál beteljesüléseként állították be.

A Palesztin Médiafigyelő leleplezéseinek köszönhetően a nemzetközi kritika és nyomás arra kényszerítette Mahmúd Abbaszt, akinek a hivatala ellenőrzi a PH TV-t, hogy letiltsa azokat a prédikációkat, amelyek a zsidók kiirtására szólítanak fel.

A PH TV-n utoljára 2010 januárjában mutattak be ilyen típusú videót.

Alább olvasható az Al-Aqsa TV-n (Hamasz) 2010. december 3.-án bemutatott videó szövege:

„Allah, urunk, pusztítsd el ellenségeidet, az [iszlám] vallásának ellenségeit mindenhol.
És büntesd meg a zsidókat és szövetségeseiket, a keresztényeket, a kommunistákat és a követőiket.
Allah, öld meg őket egyenként, és ne hagyj ki senkit közülük.”

A sária Szudánban: brutálisan megkorbácsoltak egy nőt

A szunnita sáfiita iskola kézikönyve (’Umdat al-Salik) szerint paráználkodásért és szodómiáért a büntetés a következő :

Ha a bűnös valaki olyan, akinek megvan a lehetősége, hogy tiszta maradjon, akkor őt meg kell kövezni. Az, hogy megvan a lehetősége, hogy tiszta maradjon mindenki olyat jelent, aki (legalább egyszer) érvényes házasságban szexuális kapcsolatba került a házastársával,  szabad, nagykorú és épelméjű. Egy személynek nincs meg a lehetősége, hogy tiszta maradjon, ha érvénytelen házasságban folytat szexuális kapcsolatot, vagy kiskorú a szexuális kapcsolat idején, vagy egy olyan őrült a szexuális kapcsolat idején, aki miután házasságtörést követett el visszanyeri a józan eszét.

Ha a bűnös nem olyan valaki, akinek megvan a lehetősége, hogy tiszta maradjon, akkor a büntetés 100 korbácsütés, és egy évre száműzetés legalább 81 km távolságra. […]

A bűnöst ne korbácsolják meg nagy melegben vagy hidegben, vagy amikor beteg vagy várható a felépülése (amíg fel nem épül), vagy egy mecsetben, vagy ha a bűnös terhes, amíg meg nem szüli a gyermekét, és fel nem épül. Az ostor, amit használnak, ne legyen se túl új se túl régi és elhasznált, hanem a kettő közötti. A bűnös ne egyenesedjen ki, amikor korbácsolják, vagy hajoljon be (mivel ilyenkor a kezeivel el tudja hárítani az ütést), vagy ne legyen meztelen (hanem maradjon rajta egy bokáig érő ing), és az, aki korbácsol, ne üssön túl erősen (azáltal, hogy felemeli a kezét, úgy hogy véresre veri). Aki korbácsol, ossza el az ütéseket a test különböző részein, kerülje el a létfontosságú szerveket és az arcot. A férfi, akit korbácsolnak álljon, a nő üljön, és legyen betakarva (egy ruha legyen köré tekerve). Ha a bűnös lesoványodott, vagy egy olyan betegsége van, amiből nem fog felépülni, akkor egy egyszerű pálmalevéllel legyen megkorbácsolva (amin legalább 100 vagy 50 csík van). Ha 100 csík van rajta, akkor az ilyen bűnös csak egyszer, ha 50, akkor kétszer legyen megkorbácsolva), vagy a ruha szélével.

Egy, a MEMRI TV által bemutaott videón, Lubna Al-Hussein, szudáni újságírónőt szintén korbácsolásra büntették, amiért nadrágot viselt. A felvételen azt állítja, hogy egy év alatt 43000 nőt tartóztattak le az öltözéke miatt.

Szaúd-Arábia főmuftija: A Korán „felsőbbrendűbb” a Bibliánál; „Nincs szükségünk… más könyvre”

Ez ellentmond annak a muszlimok és nyugati védőik részéről gyakran hallatott kijelentéseknek, amik folyton arról szólnak, hogy a három ábrahámi vallás (zsidó, keresztény, iszlám) közös értékekkel és vallással rendelkezik Az igazság az, hogy a muszlimok hisznek a korábbi prófétákban, de úgy gondolják, hogy a Bibliát a zsidók és a keresztények elferdítették. A főmufti azon kijelentése, hogy a Korán az egyetlen könyv, amit a muszlimoknak olvasniuk kell, talán megmagyarázza azt a tényt, hogy miért publikálnak relatíve oly kevés nem-iszlám könyvet az arab világban, és hogy miért fordítanak le olyan kevés könyvet arabra más nyelvekről. Ez megmagyarázza részben azt, hogy miért nem történt a reneszánszhoz hasonló a muszlim világban? Ha a Koránra van csak szükséged, akkor minek vesztegesd az idődet azzal, hogy mást is olvasol?

Kérdés: Lehetséges az, hogy az Evangéliumok, a Tóra és más izraeli szövegek prófétákról szóló történeteit használjuk?

Szaúd-Arábia főmuftija

Válasz: A mindenható Isten azt mondta:”Ezek a nyilvánvaló írás versei. Bizony, mi ezt az arab Korán gyanánt küldtük le. Talán fölfogjátok. Azzal, hogy kinyilatkoztatjuk neked a Koránt, mi beszéljük el neked a legszebb történetet. Előtte bizony azok között voltál, akik ügyet sem vetettek rá.” [Korán 12:1-3]. Azt is mondja: „Ez ama történetek közé tartozik, amelyek rejtve vannak, ám neked kinyilatkoztatjuk azt. Nem tudtál róla, és a te néped sem ennekelőtte.” [Korán 11:49]. A Korán történetei sokkal értékesebbek, mint más történetek, nincs szükségünk a Tórára és az Evangéliumokra, és semmilyen más könyvre. Úgy hisszük, hogy az igazságot leküldték a prófétáknak, de Isten a Koránnal és annak történeteivel sokkal jobban gazdagított minket, mint bármelyik másik könyvvel. Ez egy igaz történet: „Ez [olyan közlés, amely] minden bizonnyal igaz történet. Nincs más isten csak Allah.” [Korán 3:62]. Ennek a nagy könyvnek a történeteit kellene használnunk, és ebből kellene megértésre szert tennünk. Ami az előző könyveket illeti, a szerepük véget ért, és nincs többé hely a számukra. A mindentudó isten mindent, ami bennük volt összegyűjtötte a Korában. A Korán feléjük kerekedett és helyettesíti őket. A Korán a történeteivel és tudásával elegendő a számunkra.

Forrás: Translating Jihad

A szexuális bántalmazás elterjedt a muszlimok között

HRS 2010. február 5.
Nicolai Sennels

Most belevetjük magunkat egy sötét és zárt univerzumba, ahol a nőket arra kényszerítik, hogy élethosszig tartó szexuális kapcsolatot tartsanak fenn közeli családtagjaikkal, ahol úgy tűnik, hogy a nőkkel való durva bánásmód nagyon elterjedt, ahol a fiatal lányokat és nőket arra kényszerítik, hogy szépségüket fátylak, hosszú és nem túl szép kabátok, burkák, stb. mögé rejtsék, ahol a férfiak szabadon megerőszakolhatják a nőket, mivel a nőket tekintik automatikusan vétkesnek ezért.

Nemi erőszak és ráerőltetett szexuális kapcsolatok

A “The Independent” internetes híroldal 2008. február 10-én megjelent “Becsületkérdés” című cikke szerint a brit rendőrség közel 17.000-re becsüli évente azoknak a nőknek a számát Nagy-Britanniában, akik becsület alapú támadások áldozatai lettek, beleértve a nemi erőszakot és kényszerházasságot.

Vibe Klarup Voetmann, a koppenhágai Dannerhuset nősegítő központ elnöke 2008. június 11-én azt nyilatkozta a dán Kristeligt Dagblad internetes napilapnak, hogy a központtal kapcsolatba lépő évi közel 1400 nő 70%-a Közel-Keleti háttérrel rendelkezik. Mivel a Dannehuset csak egyike a 40 nősegítő központnak Dániában, félő, hogy a kényszerházasság, családon belüli erőszak vagy nemi erőszak miatt tanácsadást vagy menedéket kereső muzulmán nők száma sokkal magasabb. Érdemes figyelembe venni azt a tényt is, hogy sok muzulmán nő nem beszél az őket ért támadásokról, tartva a család megtorlásától. Ily módon csak Dániában az erőszakot elszenvedő muzulmán nők száma meghaladja az évi több ezret.

Hol van a becsület egy nő megerőszakolásában, vagy a kényszerítésében, hogy olyan férfival házasodjon össze, akit nem szeret?

A kényszerházasság egyenlő a nemi erőszakkal

Amikor a kényszerházasság témájához érkezünk, rá kell jönnünk, hogy az újságírók és a média még mindig nincs tisztában azzal, hogy a kényszerházasság nemcsak egy támadás a nők alapvető emberi jogai ellen, hanem sokkal inkább egy szexuális fenyegetettség. Egy kényszerházasságban a helyzet az, hogy a nő kényszerítve van arra, hogy szexuális kapcsolatba lépjen azzal a férfivel, akit nem ő választott magának. Továbbá ez a szexuális kapcsolat gyakran élethosszig tart, mivel a válás lehetősége nagyon kevés nőnek adatik meg.

A sok kényszerházasságot csak utálatosabbá teszi az a tény, hogy a nőket gyakran arra kényszerítik, hogy távolabbi családtagjaikkal házasodjanak (a dán Jyllands-Posten napilap szerint): “Becslések szerint Pakisztánban a házasságok közel 70%-a (más források szerint 60%-a) családon belül történik, Törökországban az arány pedig 25-30% között van.”

Mit szólnál hozzá, ha arra kényszerítenének, hogy szexuális kapcsolatod legyen a saját unokatestvéreddel?

A közeli családtagok közötti kényszerített szexuális kapcsolat nem csak pszichológiai sebeket okoz, hanem biológiailag is természetellenes. A dán BT című napilap 2003. november 10-i cikke “A bevándorlók közötti beltenyészet milliókba kerül” szerint, ennek következménye gyakran testi és mentális fogyatékosság:

“Ha két unokatestvérnek gyermeke születik, a fogyatékosság kockázata a kétszeresére növekszik – és ez pénzbe kerül a kormányzatoknak”, továbbá “Már 2000-ben kiszámolták, hogy míg csak a koppenhágai gyermekek 13%-a bevándorló, mégis ők alkotják a súlyosan fogyatékos gyermekek 24%-át.”

Sajnos a muzulmán kultúrában sok kényszerházasságban a menyasszony nagyon fiatal. Mivel a fiatal lányoknak nincs reális lehetőségük arra, hogy ellenálljanak a házasságnak, így nem vagyunk túl messze a valóságtól, ha ezeket a házasságokat intézményesített szexuális bántalmazásnak tekintjük. Pernilla Ouis, svéd kutató, aki maga is muszlim, egy jelentést készített a “Red Barnet” nevű független gyermekmentő szervezet nevében az úgynevezett becsület-alapú erőszakos cselekményekről. A kutatás a Közel-Keleten zajlott, és Ouis következtetése az volt, hogy “a fiatalkori házasságot tekinthetjük szexuális bántalmazásnak, mivel az érintett lányok nagyon fiatalok.” A jelentés következtetései annyira elmarasztalóak voltak, hogy végül maga a szervezet cenzúrázta.

A muzulmán kultúra egy paradicsom a szexuálisan túlfűtött férfiaknak

A Korán szerint azoknak a férfiaknak, akik csatában halnak meg az iszlámért, 72 szűz lesz a jutalmuk, akiknek úgy tűnik “helyreáll” a szüzességük minden alkalommal, amikor a mártír beléjük hatol. A nyugati pszichológia szemszögéből nézve elég kínos és éretlen, hogy egy világvallás legmagasabb jutalomként – feketén-fehéren – szexet ígér, mindezt egy szexuálisan tapasztalatlan nővel. A legtöbb ember, aki már kinőtt a tinédzserkor hormonhullámaiból, és szert tett egy csipetnyi emberi érettségre, valószínűleg egyetért abban, hogy ezek a célok egy nagyon nyers, durva, éretlen embertípusra épülnek.

Ez nem azt jelenti, hogy az iszlám paradicsomot mindenek előtt a szexuálisan túlfűtött és durva férfiaknak szánták, akik túl bizonytalanok ahhoz, hogy kezelni tudják a tapasztalt nők szabad nézeteit a szexualitásról. Bár ennek a paradicsomképnek a széleskörű dicsőítése az iszlám környezetben jelzi, hogy a muzulmán kultúrának sikerült nem kevés ilyen típusú férfit kitermelnie.

Ez a szexparadicsom, ahol az ember csak szerez egy nőt, és kérdés nélkül azt csinál vele, amit akar, sajnos az élő muzulmán férfiak között is létezik, akik még nem váltak mártírrá a vallásukért. Sok esetben a muzulmán férfi következmények nélkül megerőszakolhatja a muzulmán nőt, mivel a nő nem meri ezt elmondani a családjának vagy a rendőrségnek. Tény, hogy a muzulmán kultúrában sokszor az a nézet uralkodik a nőkről, hogy ők maguk okolhatók azért, ha megerőszakolják őket.

2009. augusztus 3-án a “Danmarks Radio” nevű dán TV adó beszámolt arról, (az eredeti, hosszabb cikk angol fordítása itt található) hogy a szervezett csoportos nemi erőszak egy széles körben elterjedt jelenség a bevándorlók között: “A különböző etnikai háttérrel rendelkező (nem dán) fiatal férfiak a felelősek a saját környezetükben levő ugyanolyan háttérrel rendelkező lányok megerőszakolásáért. A fiatal férfiak nagyon is tudatában vannak annak, hogy a lányok annyira félnek családjuk reakciójától, hogy inkább nem szólnak arról, hogy megerőszakolták őket.”

Kristina Aamand, egy nővér, aki maga is muzulmán családból származik, szexuálisan bántalmazott bevándorló lányokkal dolgozott a “Szexuális Erőszak Áldozatainak Dániai Központjában”. Ma Aamand a “New Virginity” nevű tanácsadó iroda vezetője, amely havonta egy vagy több lányt felkeres, akin bevándorló fiúk vagy férfiak nemi erőszakot követtek el. Aamand kommentárja a jelenséggel kapcsolatban:

Mint muzulmán bevándorló lány, abban a hitben neveltek, hogy ha házasság előtt szexuális életet élsz, akkor Allah meg fog büntetni. A házasság előtti szex az iszlám szerint a legszégyenletesebb tett, amit tehetsz. Néhány fiú ezt a becsületeszmét kihasználja a lányok ellen, mivel a lány az, aki elszenvedi a szégyent, és így ő lesz megbüntetve.

A buzgóbb vallásos családok a szerencsétlen lányokat tekintik bűnösnek, amiért megerőszakolták őket. Ugyanez a család gyakran nem engedi a nőnemű családtagokat, hogy egyedül legyenek olyan férfiak társaságában, akik nem családtagok. Továbbá a lányoknak és nőknek csak férfi családtag társaságában szabad elhagyniuk a házat. Ezért okkal feltételezhető, hogy az erőszaktevő gyakran családtag, például a nagybácsi, a fiútestvér, az unokatestvér, az apa, a nagyapa stb.

Afganisztánban a szexuálisan túlfűtött és perverz muzulmán férfiak iszlám paradicsoma megkapta saját törvényparagrafusát 2009 tavaszán. Az afgán elnök, Hamid Karzai aláírt egy törvényt, amely tulajdonképpen felhatalmazza a férfiakat arra, hogy megerőszakolhassák feleségüket, ha több mint négy nap telt el szex nélkül. Szerencsére a törvény a nemzetközi nyomás hatására visszavonásra került. Sajnos a média és az életrajzi irodalmak tele vannak a muzulmán férfiak által elkövetett nők ellen irányuló szexuális bántalmazással és erőszakkal.

A gyönyörű, intelligens és bátor szomáliai nő, Ayaan Hirsi Ali, részletesen leírja könyveiben, hogy milyen az élet a muzulmán társadalomban. A média gyakran még abszurdabb példákat képes bemutatni. Egyike a számos aktuális példának az a 16 éves jordániai lány, akit a saját nagybátyja ölt meg 8 lövéssel, teste különböző részein eltalálva – mindezt azért, mert megerőszakolták. Az egyetlen kegyes cselekedet az volt – ha egyáltalán lehet még erre ilyet mondani – hogy a nagybácsi megvárta, hogy unokahúga megszülje az erőszak során fogant gyermeket, és csak ezután ölte meg.

Korábban, ezen a nyáron egy még csak nyolc éves lányról lemondtak szülei, mert meg akarták menteni a család becsületét, miután lányukat négy fiú megerőszakolta. A dániai Női Menedékszervezet tapasztalata szerint négyszeresére nőtt azoknak a gyermekeknek és fiatalembereknek a száma, akik védelmet keresnek a családon belüli erőszak ellen. A titkárság vezetője, Lene Johannesson a következőket mondta:

“Bár jó néhány éve kitartó törekvések történnek az integráció érdekében, főként a fiatal lányok még mindig célpontjai a becsület alapú támadásoknak.”

Talán a muzulmán férfiak nőkről alkotott nézetei a fő oka annak, hogy a 2006, 2007 és 2008-ban Oslo-ban elkövetett nemi erőszak (ahol az erőszaktevő és az áldozat nem ismerték egymást előtte) 100%-át úgynevezett nem nyugati háttérrel rendelkező bevándorlók követték el. Ennek a jelenségnek egy különösen rosszindulatú változatát tárták fel 2009 februárjában: egy iraki nő nem kevesebb, mint 80 másik nő megerőszakolását szervezte meg. A cél az volt, hogy az áldozatokban azt a benyomást kelték, hogy most már nincs miért élniük, és az öngyilkos merénylővé válás az egyetlen módja, hogy megmentsék saját és családjuk becsületét.

Továbbá az iszlám szerint a nőnek legalább két férfi tanura van szüksége, ha bármilyen ügyet bíróság elé akar vinni. Ha egy nőnek egy muzulmán országban, amely a sária szerint ítélkezik, lenne elég bátorsága, hogy feljelentést tegyen nemi erőszak miatt, akkor is lehetetlen lenne megnyernie az ügyet, mivel valószínűleg a nemi erőszak minden lehetséges férfi szemtanúja maga is részt vett a támadásban.

Valójában a világ majdnem 700 millió muzulmán nőjének nagy része nem rendelkezik semmilyen valós védelmi forrással a családtagok vagy más – a környezetükben lévő – férfiak által elkövetett nemi erőszak ellen. Ezt túl gyakran használják ki a muzulmán férfiak. A nők valós kívánságaival és vágyaival kapcsolatban tény, hogy a muzulmán országokban azt is rosszallják, ha egyáltalán vannak vágyai egy nőnek, és ez odáig megy, hogy kivágják az erogén részeket a nők nemi szervéből, lehetőleg még pubertáskor előtt. A New York Times azt írja a ‘A cutting Tradition’ című január 20-i cikkében, hogy a világ legnépesebb muzulmán országában – Indonéziában – élő lányok 96%-át 14 éves kor előtt körülmetélik. Undorító!

Az iszlám elferdíti követőinek szexualitását
Miért ér kevesebbet az iszlámban és a muzulmán kultúrában a nő, és döntési joga a saját testéről és szexualitásáról, mint a férfi és annak döntése? Miért van az, hogy a muzulmán nőket sokkal-sokkal gyakrabban verik, erőszakolják, csonkítják meg, mint a más kultúrákban élő nőket? Sokféle lehetséges válasz van, melyek közül a Korán a legkonkrétabb: Allah és az ő prófétája szerint a nő alacsonyabb rendű, mint a férfi (Korán, 4. szúra, 34. vers)

Eltekintve a Korántól, pszichológusként rámutatnék arra a pszichológiai tényre, hogy amitől félünk, azt nem szeretjük. Több mint 100 muzulmán férfi kezelése után az az egyértelmű benyomásom, hogy a muzulmán férfiak bizonytalanul érzik magukat és félnek amiatt, hogy a női szexualitás sokféle módon erősebben nyilvánul meg, mint a férfi. A nők hosszabb ideig képesek szeretkezni, mint a férfiak, és a férfiak gyakran megszégyenülve érzik magukat, ha nem képesek kontrollálni az ejakulációjukat, nem kielégítve így a nőt. Azt a tényt, hogy a nők erősebbek a férfiaknál az élet ezen alapvető területén, ezek a férfiak úgy próbálják meg kezelni, hogy semmibe veszik a nőket és az igényeiket.

Természetesen meg kell említeni, hogy ez a pszichológiai mechanizmus a hímsoviniszták között más kultúrákban is jelen van. Bár semmilyen vallásnak vagy kultúrának sem sikerült olyan egyedülálló kultuszt teremtenie a női nemiség köré, mint az iszlámnak – egy kultuszt, melynek középpontjában a női nemiség és vágy elnyomása, elrejtése áll.

Kristina Aamand a következőket nyilatkozta a vele készített “New Virginity Project – Interjú Kristina Abu-Khader Aamand –dal” című 2009. szeptember 21-i interjúmban: “A muzulmán nők társadalmi szabályozása azt a célt szolgálja, hogy megőrizzék a muzulmán kultúra lényegét. A muzulmán kultúra magjának nagy része a női nemiségről szól.” És ebben az esetben nem számít, ha a nő azt állítja, hogy maga döntött úgy, hogy viseli a sálat, fátylat vagy a burkát. Az a tény, hogy maguk a nők osztoznak az iszlám nőket alárendelő látásmódjában, nem teszi jobbá a dolgokat, hanem éppen ellenkezőleg.

Mint hivatásos pszichológus azt mondom, hogy a muzulmán látásmód a nőkkel kapcsolatban nemcsak a nők számára káros. A nőkkel szembeni alárendelő látásmód és szexualitásuk tömeges neurotikus szabályozása ártalmas a férfiak pszichológiai fejlődésére is. A muzulmán férfi perverz szexualitással rendelkezik, mert nem tudja megtapasztalni a nyugodt és szeretetteljes kapcsolatot a nővel, és így elesik a mély érzelmi öröm és fejlődés lehetőségétől, amelyet egy szerető, gyengéd és egymást tisztelő férfi és nő közötti szerelem adhat.

A muzulmán férfiak durvává válnak, szexuális teljesítményük pedig érzéketlenné válik, amely nem veszi figyelembe a nő szükségleteit és vágyait. Ennek eredménye a nők szerint – közöttük két tapasztalt prostituálttal – akikkel interjút készítettem, hogy a muzulmán férfi rövidebb időt tölt az ágyban és kevesebb örömöt szerez, mint más férfiak.

Ha a mély-pszichológia területére merészkedünk, amelyet először a svájci Carl Gustav Jung fedezett fel, ugyanazt a lélektani elemzést találjuk. Ha valaki elnyomja a nőket a külső világban, az ennek megfelelően elfojtja saját női tulajdonságait is (az úgynevezett “animá”-t), és így kevésbé lesz érzékeny, kreatív, nyugodt, intuitív, magabiztos, szociális és békés.

Az összes többi férfi, – aki szereti a nőket és tiszteli azokat a dolgokat, melyeket tanulunk tőlük a feléjük történő megnyíláson keresztül, és szabadságot akar a nőknek partner, ruházat és életstílus-választásban, – úgy érzi, hogy kötelességünk megvédeni őket támadás, illetve elnyomás esetén. Hogy egyszerűen csak figyelmen kívül tudják hagyni azokat a férfiakat, akik nem engedik nőiket úgy élni, ahogyan ők akarnak, és nem látják meg a nőkben lévő sokféle kvalitást. Azok a férfiak, akiknek nincs kiegyensúlyozott partnerkapcsolata a nőkkel, gyakran hímsoviniszták és érzelmileg éretlenek – amely a nyitottság és a valódi élettapasztalatok hiányát jelenti a szebbik nemmel kapcsolatban. A terápiák során az ilyen típusú férfi gyakran mutat torz képet saját vonzerejéről és szexuális teljesítményéről.

Egészségtelen szexualitás

Ez a szexuális perverzió, illetve a kölcsönös és egyenlő szeretettel kapcsolatos tapasztalat hiánya lehet az oka annak, hogy sok megrögzött muszlim hívő erős érdeklődét mutat a gyermekpornó iránt. A 2008. október 17-i “A rendőri razziák által felfedezett kapcsolat a gyermekpornó és a muzulmán terroristák között” (Link Between Child Porn and Muslim Terrorists Discovered in Police Raids) című Times Online cikk leírja, hogy a brit rendőrség miként talált rengeteg gyermekpornót a feltételezett terroristák számítógépein.

A rendőrség meg volt lepődve azon, hogy egyértelmű kapcsolatot fedezett fel a „teokrácia és iszlám fundamentalizmus követői, és a gyermekpornó-használat között.” A pedofil terroristák viselkedése nem áll messze a prófétájuk viselkedésétől: Mohamed elvett egy hatéves kislányt, akivel szexuális kapcsolatot is létesített, amikor a lány kilenc éves volt. És igen, Mohamed háborúkkal terrorizálta környezetét, és engedélyt adott követőinek, hogy megerőszakolják a nem muzulmán nőket.

A tény, hogy Afganisztánban a menyasszonyok több mint fele 15 év alatti, szintén távol áll a biológiailag és mentálisan felelősségteljesebb nyugati gyakorlattól, amely azon az elgondoláson alapszik, hogy a lányoknak nem kellene szexuális kapcsolatot létesíteniük mindaddig, amíg szexuálisan éretté nem válnak. Egyike a még groteszkebb példáknak, amikor Szaúd-Arábiában egy 8 éves lányt arra kényszerítettek, hogy házasodjon össze egy 47 éves férfivel. A lány az anyja segítségével beadta a válókeresetet, de a szaúd-arábiai törvények szerint – mely a Koránon alapszik – a lánynak a férjével kell maradnia, aki hatszor olyan idős, mint ő.

A legnagyobb iszlám vezetők egyike, a már elhunyt Ayatollah Khomeni, aki 1979-ben az iszlám forradalmat vezette Iránban, és aki 1989-es haláláig az ország – politikailag és vallásilag – legnagyobb hatalommal rendelkező embere volt, írta a Tahrirolvasyleh című könyvet, mely az iszlám viselkedési szabályok gyűjteménye a muzulmánok számára. Itt látható tőle egy idézet:

Egy férfi csillapíthatja szexuális szomjúságát egy csecsemővel. Az egyetlen feltétel, hogy nem hatolhat be a vaginájába, de az anális szex rendben van.

Máshol ezt írja:

Jobb, ha a lány olyan korán megy férjhez, hogy első menstruációja inkább a férj házában történik, mint apjáéban. Minden apa, aki ilyen fiatal korban adja férjhez lányát, elnyer egy helyet a mennyországban.

Továbbá:

Egy férfi létesíthet szexuális kapcsolatot olyan állatokkal, mint a bárány, tehén, stb. Viszont ejakuláció után meg kell ölnie az állatot.

És néhány szó a nők jogairól:

Egy nőnek, aki a belépett a házasság igaz állapotába, nincs joga elhagyni az otthonát a férje engedélye nélkül – férje rendelkezésére kell állnia, teljesítenie kell minden kívánságát, és nem utasíthatja vissza férje közeledését még megalapozott vallási indokkal sem.

Khomeni szerint az sem megalapozott ok a válásra, ha a férj anális szexet folytat a saját fiával: ”Ha egy férfi házasságkötés után anális módon szexelt saját fiával, bátyjával vagy apjával, maga a házasság folytatódik.”

Próféták, vallási vezetők, a Korán és kultúra nem számít– egy pszichológiai szempontból nézve, a szexuális kapcsolat felnőtt férfiak és serdülőkorú lányok, vagy olyan nők között, akik nem akaratlagosan vesznek ebben részt, a perverz szexuális élet és kultúra kifejeződése. Ez egy teljesen depressziós és működésképtelen személyiségnek a jele – ezek a jellemvonások túlságosan sok esetben a muzulmán kultúrában történő nevelkedés eredményei. Ilyen módon sok jel arra mutat, hogy az iszlám és a muzulmán kultúra elferdíti a férfiak szexuális motivációját és vágyait. Feltehetően ez az oka annak, hogy a lányok és nők ellen irányuló szexuális erőszak ilyen gyakori és elterjedt a muzulmánok között.

A Google, a legnagyobb keresőmotor az interneten igazolni látszik, hogy a legperverzebb és legsérültebb típusú szex iránt a muzulmán világban a legnagyobb az érdeklődés. A “Google Trends” egy program, mely meg tudja mutatni, hogy egy szóra melyik országban és milyen nyelven indítottak el keresést a leggyakrabban. Ha beírjuk a Google Trends-be, hogy “children sex”, akkor az első öt helyezésből négyet muzulmán ország foglal el.

A nyelv, melyen a leggyakrabban keresték a “children sex” szavakat, az indonéz és az arab. Ha beírod, hogy nemi erőszak (rape sex), akkor az első négy helyezettből három muzulmán ország lesz. És szintén az indonéziai és az arab az a nyelv, melyen az ilyenfajta szexet a leggyakrabban indítottak keresést. Csak a móka kedvéért kipróbáltam a “donkey sex” (szamár-szex) szavakat, és ismét kiderült, hogy az első öt helyezésből muzulmán országok foglalnak el négyet

Ezúttal azonban a nyelv, amelyen leggyakrabban indítottak keresést a “donkey sex” (szamár-szex) szavakra, az a török és az arab. Ayatollah Khomeni nem ráncolta volna a szemöldökét. Persze különböző magyarázatok lehetnek arra, hogy a legtöbb nagy muzulmán országban az ilyen típusú szex iránt miért ilyen hatalmas az érdeklődés, de ez mégis elgondolkodtató az iszlám szabad szexualitásról és szerelemről alkotott nézete tükrében, miszerint a szabad szexualitás és szerelem beteg és nem helyes. Ön is megpróbálhatja a keresést a Google Trends –en.

Konklúzió

Egy férfi és nő között létrejövő szabad és odaadó szeretet és szexualitás képessége az alap, amelyen a mentális egészség nyugszik. Amíg a nőkre nem tekintenek egyenrangúként a muzulmán kultúrában, addig a muzulmán férfiak és a muzulmán társadalom vissza fog maradni pszichológiailag. Ezen az alapvető emberi szinten az iszlám és a muzulmán kultúra nagyon káros lehet az emberi fejlődésre. A végkövetkeztetés tehát az, hogy ennek a pszichológiának az eredményeképpen a nemi erőszak nagyon aggasztóan elterjedt a muzulmán országokban.

Geert Wilders beszéde Tel Avivban 2.rész/2

De amíg a nyugat nem érti meg, hogy a palesztinokat hogyan használják fegyverként Izrael ellen, addig nem fogja látni, hogy kit is kell valójában hibáztatni. Nem fogja látni, hogy Izraelnek nem feladata létrehoznia egy Palesztin államot. Azon egyszerű oknál fogva, hogy már van egy Palesztin állam, ez pedig nem más, mint Jordánia. Valójában Jordánia Palesztina. Vessünk egy pillantást a térképre, az első világháború után összeomló Ottomán Birodalom idejében. Mind a jelenlegi Izrael, mind pedig Jordánia, Palesztina brit mandátumterület része volt.

1922-ben a britek felosztották Palesztinát Ciszjordániára és Transzjordániára, az utóbbi Palesztina területének 78%-át alkotja. A britek ezt a területet odaadták szövetségesüknek, Abdullah ibn Husszein hasemita uralkodónak. Abdullah az iszlám szent város, Mekka őrzőjének Husszein bin Ali emírnek a fia volt. A hasemiták a kurajs törzshöz, Mohamed -az iszlám alapítójának- törzséhez tartoznak.

1946-ban Transzjordánia független állammá vált a hasemita uralkodó alatt. 1947 novemberében az ENSZ javasolta Palesztina maradék 22%-ának felosztását. A Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti részt egy zsidó és egy arab részre osztották. A zsidó fél elfogadta az ENSZ felosztási tervét, de az arabok visszautasították. 1848-ban azzal a szándékkal, hogy „az összes zsidót a tengerbe szorítsák” háborút kezdeményeztek, amit elveszítettek.

Ugyanakkor a Kelet-Jeruzsálemi és a Ciszjiordániai –Júdea és Szamária ősi provinciáin élő – zsidókon az arab seregek bosszút álltak. A teljes régiót etnikailag megtisztították a zsidóktól. Még Júdea és Szamária nevét is eltörölték a térképről, és a nevetséges „Ciszjordánia” [a Jordán nyugati partja] nevet adták neki. Egy folyópart, ami 40 km széles. Én egy olyan országból jövök, ahol sok folyó van, de ott a folyópart csak néhány méter széles.

Izrael, Júdeát és Szamáriát is beleértve, mindig is a zsidók földje volt. Júdea azt jelenti, hogy „a zsidók földje”. A történelemben soha nem volt ezen a területen egy olyan autonóm állam, amely ne lett volna zsidó. A zsidó diaszpóra alatt, amely a rómaiaktól kapott vereség után i.e. 70-ben kezdődött, nem hagyta el minden zsidó az ősi földet. Évszázadokig éltek zsidók a Jordán folyó völgyében egészen addig, amíg az arab hódítók 1948-ban el nem űzték őket onnan, és amíg Júdea és Szamária tartományokat el nem foglalta a Transzjordániai Hasemita Királyság, amely a nevét 1950-ben változtatta meg Jordániára.

Egészen 1967-ig, amikor Izrael visszaszerezte Júdea és Szamária ősi zsidó földjét, senki, egyetlen iszlám tudós, vagy nyugati politikus nem állította, hogy létezne egy független Palesztin állam az úgynevezett Cisztjordánia területén.

Izraelnek a békéért cserébe földet kellene adnia? Júdeát és Szamáriát át kellene adnia, hogy Jordánia mellett egy másik  palesztin állam is létrejöjjön? Barátaim, hadd fogalmazzak világosan: A közel-keleti konfliktus nem egy területért folyó harc, hanem egy ideológiai háború.

Az emberek tévednek, amikor azt feltételezik, hogy Júdeát, Szamáriát és Kelet-Jeruzsálemet feladva, és átengedve a palesztinoknak vége lesz az arab-izraeli konfliktusnak. 2005-ben Izrael a békéért cserébe feláldozta a gázai telepeket. Béke lett?

Épp ellenkezőleg, mivel a konfliktus lényegében ideológiai, ezért a helyzet csak tovább romlott. Mivel a konfliktus ideológiai jellegű, a területi engedmények nem a kívánt eredményt hozzák. Az ideológiákat nem lehet legyőzni területi engedményekkel. Ezek csak bátorítják és buzdítják azokat.

Az ideológiákat konfrontálni kell azzal a szilárd szándékkal, hogy soha nem adjuk fel, „soha, soha, soha, soha, semmi áron.” Ez az a lecke, amit a világ Winston Churchilltől megtanult, amikor a nácizmus gonosz ideológiáját konfrontálta.

Ez a közel-keleti konfliktus nem területekről és határokról szól, hanem arról, hogy az iszlám dzsihadisták ellene vannak a nyugati szabadságnak. Attól a perctől fogva, hogy Izraelt megalapították, az arab vezetők visszautasítottak minden felosztási tervet és bármilyen kezdeményezést a területi egyezségre. Az iszlám ideológia egyszerűen nem fogadja el egy zsidó állam létezését. A Hamasz és a Fatah sem akarja elismerni a zsidó emberek azon jogát, hogy a történelmi szülőföldjükön saját államuk legyen. Semmilyen területi engedmény Izrael részéről soha nem fog ezen változtatni.

Izrael ideológiai ellenségei el akarják törölni Izrael nemzetét. Egyszerűen tagadják Izrael azon jogát, hogy békében, méltóságban és szabadon létezzen.

Izraelnek saját túlélése és biztonsága miatt szüksége van védhető határokra. Egy olyan országot, amely csak 15 kilométer széles nem lehet megvédeni. Ez a stratégiai oka, amiért a zsidóknak le kell telepedniük Júdeában és Szamáriában.

Ezért a zsidó városok és falvak Júdeában és Szamáriában nem akadályai a békének, hanem a zsidók azon jogának kifejeződései, hogy ezen a területen létezhetnek. A szabadság előretolt állásai, amelyek szembeszállnak azokkal az ideológiai erőkkel, amelyek nem csak Izrael, hanem az egész nyugat azon jogát tagadják, hogy békében, méltóságban és szabadon éljen.

Ne felejtsük el, hogy az iszlám nem csak Izraelt fenyegeti, hanem az egész világot. Júdea és Szamária nélkül Izrael nem tudná megvédeni Jeruzsálemet. A világ jövője Jeruzsálemtől függ. Ha Jeruzsálem elesik, akkor Athén, Róma –és Párizs, London és Washington- lesznek a következők.

Ezért Jeruzsálem a frontvonal a közös civilizációnk megvédésében. Ha többé nem lobognak izraeli zászlók Jeruzsálem falain, akkor a nyugat nem lesz többé szabad.

Ugyanakkor békés megoldást kell találni annak a sok palesztinnak, akik a libanoni, gázai és más menekülttáborokban vannak. Minden egyes évben dollár és euró milliókat költenek el a palesztin menekültekre nemzetközi segélyek formájában.

Az anyagi hozzájárulás azonban nem ad új otthont a menekülteknek, egy olyan helyet, ahol élhetnének és a gyerekeik és unokáik jövőjét építhetnék. Ennek Palesztinának kellene lennie, mint ahogy a német menekülteknek, akik keletről jöttek, Németország volt a nyilvánvaló hely. Mivel Jordánia Palesztina, ezért a jordániai kormány kötelessége azoknak a palesztin menekülteknek a fogadása, akik önszántukból le akarnak telepedni.

Az 1980-as évek végéig a jordániai hasemita uralkodók nem tagadták, hogy az ő országuk Palesztina. Több alaklommal mondták ezt. 1965-ben Husszein király azt mondta: „Azok a szervezetek, amelyek különbséget akarnak tenni a palesztinok és a jordániaiak között, árulók.” Egészen 1981-ig Husszein azt hangoztatta, hogy „Jordánia Palesztina, és Palesztina Jordánia.”

1971 márciusában a palesztin Nemzeti Tanács is azt állította, hogy ”Jordániát és Palesztinát nemzeti kötelék köti össze […], amelyet időtlen idők óta a történelem és kultúra alakít. Egy politikai entitás létrehozása Transzjordániában és egy másik Palesztinában, illegális.”

Ugyanakkor az 1970-es évek végén az arab hatóságok elkezdtek különbséget tenni a jordániaiak és palesztinok között. Ami előtte árulásnak és illegálisnak számított, az most hírtelen a fő propaganda vonal lett.

1970 márciusában Zahir Muhsein PFSZ vezetőségi tag egy holland újságban egy őszinte interjúban beismerte, hogy:

„csak politikai és taktikai okból beszélünk a palesztinok létezéséről, mivel az arab nemzeti érdekek megkívánják a különálló <<palesztin emberek>> létezését azért, hogy ellenálljunk a cionizmusnak. Taktikai okokból Jordánia, amely egy független állam, jól meghatározott határokkal, nem követelheti Haifát, Jaffát, míg én, mint egy palesztin kétség kívül követelhetem Haifát, Jaffát, Beér-Shevát és Jeruzsálemet. Ugyanakkor, ha visszaszereztük a jogunkat egész Palesztinára, akkor nem fogunk egy percet sem várni arra, hogy egyesítsük Palesztinát és Jordániát.”

1988-ban, amikor kitört az első intifáda, a jordániai hivatalnokok visszautasították minden igényüket az úgynevezett Ciszjordánia felett való uralkodásukra. Az elmúlt években a jordániai hatóságok több ezer palesztint fosztottak meg a jordániai állampolgárságuktól. Két oka volt ennek.

Először azért, mert az idegen hasemita uralkodók féltek attól, hogy a palesztinok egy nap átvehetik a hatalmat. Másodszor pedig az állampolgárság megvonása a palesztinoktól támogatja azt a hazugságot, hogy Jordánia nem Palesztina része. És ezért a palesztinoknak meg kell támadniuk Izraelt, ha saját hazát akarnak.

Azzal, hogy önkényesen megvonják több ezer ember állampolgárságát a jordániai hatóságok azt akarják elérni, hogy a palesztinok egy másik Palesztin állam létrehozására törekedjenek Júdeában és Szamáriában. Ez a döntés egy hatalmas igazságtalanság Jordánia hasemita uralkodói részéről, ettől az idegen klántól, akiket a britek iktattak be.

Nem vagyok naiv. Tudom, hogy ha Jordániát a palesztinok uralnák, akkor ez Jordánia politikai radikalizációjához vezethetne. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet folytatása biztosan radikalizációhoz fog vezetni. Paradigmaváltásra van szükségünk. Ha ugyanúgy gondolkodunk tovább, ahogy eddig, akkor nem lehetséges a palesztin probléma békés megoldása Izrael létének veszélyeztetése, és a Júdeában és Szamáriában létrejött szociális és gazdasági rendszer lezüllesztése nélkül. Több millió palesztin letelepítése egy ilyen kis helyen nem lehetséges és nem fog bekövetkezni.

A szkeptikusoknak azt mondom: Mi az alternatíva? Hagyjuk úgy a helyzetet ahogy van? Nem, barátaim. A világnak fel kell ismernie, hogy van egy független Palesztin állam 1946 óta, és ez a Jordán Királyság.

Jobb irány a béke felé, ha hagyjuk a palesztinokat önként letelepedni Jordániában, mint a jelenlegi úgynevezett két-állam megoldás (valójában három állam megközelítés), amelyet az ENSZ, az USA kormánya és a kormányzó elit szerte a világban propagál. Ez azt igényli, hogy a palesztinoknak meg kell adni a jogot arra, hogy önként letelepedjenek Jordániában, és szabadon megválaszthassák a kormányukat Ammanban. Ha a jelenlegi hasemita király még mindig népszerű, akkor hatalomban tud maradni. Döntsék ezt el valódi demokratikus választásokon a palesztinok.

Barátaim, hadd javasoljak egy teljesen új megközelítést. Ismerjük el, hogy Jordánia Palesztina.

És a nyugati világnak azt üzenem: Álljunk Izrael mellé, mivel a zsidóknak nincs más államuk, míg a palesztinoknak már ott van Jordánia. Álljunk Izrael mellé, mivel itt, a zsidók hazájában kezdődött a civilizációnk történelme. Álljunk Izrael mellé, mivel a zsidó államnak védhető határokra van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa a túlélését. Álljunk Izrael mellé, mivel ez a nyugat túléléséért folyó csata frontvonala.

Igazat kell mondanunk. Az igazság az, hogy Jordánia Palesztina, Szamária és Júdea pedig Izrael része, az igazság az, hogy Jeruzsálem nem eshet el, Izrael az egyetlen demokrácia egy sötét és zsarnok régióban, és hogy Izrael létfontosságú a nyugat számára.

Természetesen én csak egy külföldi vendég vagyok, és szerénynek kell lennem. Izrael egy demokrácia, és minden döntését tiszteletben tartom, amit az emberei és a kormánya hoz. De büszke vagyok arra, hogy itt lehetek, és örülök a lehetőségnek, hogy megoszthattam veletek a gondolataimat és elképzeléseimet.

Mivel a civilizációnkat itt éri támadás, miközben beszélünk. A nyugat férfiainak és nőinek itt kell megmutatniuk abbéli elhatározásukat, hogy meg akarjuk védeni magunkat. Itt gyújtotta ki Izrael a szabadság fényét, és az európaiaknak és amerikaiaknak segíteniük kell az izraelieket, hogy ez a fény világítson a sötétségben. Izrael és a saját érdekünkben.

Toda raba

Geret Wilders beszéde Tel Avivban 1.rész/2

Shalom chaveriem

Hadd kezdjem azzal, hogy nagyon sajnálom azt a 40 bátor izraelit, aki életét vesztette, sokan közülük akkor, amikor Haifa közelében mások életét próbálta megmenteni. Hollandia, több más országgal együtt segít megfékezni a tüzet, amely több ezer honfitársatok életét és vagyonát fenyegeti. Fogadják szívből jövő részvétemet azok a családok, akiknek mindenük odaveszett. Gondolok rájuk.

Izrael hatalmas inspirációt jelent a számomra. Tinédzserként egy évig éltem itt.

Nem szégyellem, hogy Izrael mellett állok, büszke vagyok erre. Hálás vagyok Izraelnek. Mindig védeni fogom Izraelt. Az országotok a nyugati civilizáció bölcsője. Nem véletlenül nevezzük zsidó-keresztény civilizációnak.

Izraellel mindig igazságtalanul bántak. A világ mindig a libanoni, gázai, és más helyeken menekülttáborokban élő palesztinok helyzetét nézi, és sokan hibáztatják Izraelt. Az ENSZ azt állítja, hogy 4,7 millió palesztin menekült van, és sokan Izraelt hibáztatják ezért. Ezek a hangok azt mondják, hogy engedni kell a palesztinokat visszatérni „Palesztinába”. De hol van ez a Palesztina? Sokan azt mondják, hogy Izraelnek meg kell oldania a palesztinok problémáját. De Izrael a bűnös a palesztin menekültek helyzetéért?

A válaszom az: nem! Az arab vezetőket, és az iszlámot kell ezért hibáztatni. Hadd mondjam el, hogy miért, és azután, el fogom mondani, hogy hol található Palesztina.

A II. világháború végén 50 millió menekült volt. Ma az 1950 előtti összes menekültkérdést megoldották, kivéve a palesztinokét.

Miért nem oldották meg ezt a problémát? Egyszerű az ok: Mivel az arab országok nem engedték. És mivel az iszlám nem engedi.
1948 májusában az arab országokban élő zsidók számát megközelítőleg 1 millióra tették. Ma kevesebb, mint 8000 zsidó él az egész arab világban. 1948-ban az arab országok elüldözték a zsidókat és elkobozták a vagyonukat. Több zsidó menekült el az arab országokból, mint ahány arab menekült el Izraelből. Hol vannak a zsidó menekülttáborok, Nincsenek!

Akkor miért vannak menekülttáborok a palesztinok számára az Izraelt övező országokban? Mert a környező arab országok nem fogadták a palesztinokat. Nem volt arab szolidaritás. A menekülteket táborokba és nyomornegyedekbe kényszerítették, ahol a leszármazottaik a mai napig megtalálhatóak.

A menekültstátusz, a nemzetközi definíciója szerint csak az első generációs menekültekre vonatkozik. A palesztin menekültek leszármazottainak azonban ugyanazt a státuszt adták, mint az őseiknek. Ennél fogva, az ENSZ által regisztrált úgynevezett palesztin menekültek száma az 1950-es 711 000-ről 2010-re 4,7 millióra emelkedett. Ezeket a menekülteket demográfiai fegyverként használják Izrael ellen.

Sokan, a barátságtalan arab rezsimek helyett Izraelt hibáztatják.

Barátaim, azokat kellene hibáztatni, akik ezt kiérdemelték: az arab világot. A zsidó menekültek egy új életet építettek maguknak. Azt tették, amit a menekültek milliói tettek a történelem folyamán, bele értve a 20. századot is. A németeket, akiknek el kellett hagyniuk a Szudétákat és az Odera és Neisse folyók északi területeit, a magyarokat, akik elmenekültek Erdélyből, a görögök, akiket elűztek Anatólia Aegean partvidékéről, és a hinduk, akik elmenekültek Pandzsábból.

Minden egyes generációval ezeknek a menekülteknek a neheztelése lassan eloszlik. Az idő begyógyítja a sebeket. Az új helyzet elfogadása a norma.

Ugyanakkor az iszlám arra kondicionálja a muszlimokat, hogy gyűlöljék a zsidókat. Ez vallásos kötelességük. Izraelt el kell pusztítani, mivel a zsidók hazája.

Befolyásos iszlám tudósok, mint amilyen Muhhamad Tantawi, a kairói Al-Azhar Egyetem–a muszlim tanulmányok legtekintélyesebb központjának- főimámja a zsidókat „Allah ellenségeinek” nevezi. Tantawit, aki tavaly márciusban halt meg, a nyugati média és politikusok általánosan mérsékeltnek tartják. De mit üzent ez a „mérsékelt” egy palesztin muszlim delegációnak 2002-ben, akik meglátogatták őt?

Sürgette őket, hogy fokozzák az öngyilkos merényletek számát az izraeliek ellen, és azt állította, hogy minden egyes úgynevezett „mártír hadművelet” a „zsidók ellen, beleértve a gyerekeket, nőket, tinédzsereket, az iszlám vallási törvények és iszlám parancsolatok szerint törvényes cselekedet, egészen addig, amíg a palesztinok vissza nem nyerik a földjüket.”

Nizar Qabbani, az arab világban az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő költő, dicsőíti azoknak az őrültségét, akiket elvakít a gyűlölet ideológiája. Az Óda az intifádához című versében a következőt írta: „Ó Gáza bolond népe. Százezer üdvözlet az őrülteknek. A politikai érvek korszakának vége. Tanítsatok minket az őrültségre.”

Ez azoknak az iszlám ellenségeknek a természete, akik szembeszállnak a zsidókkal – bolondok.

Másrészről Izrael a jelzőfény, mint a hanuka menóra, aminek a fénye egy olyan régióban világított, amit 1848 után beborított a sötétség.

Barátaim, Izrael nem hibáztatható a közel-keleti helyzetért. A probléma az, hogy az iszlám elutasítja Izrael létezéshez való jogát. A múlt hónapban a Fatah azzal foglalta össze a ramallah-i egyezményét, hogy kijelentette Izrael zsidó államként való létezésének elutasítását.

A probléma még az is, hogy a nyugati vezetőink nem akarják megérteni, hogy Izrael a nyugat kanárija a szénbányában: ha a zsidóktól megtagadják, hogy szabadon és békében éljenek, akkor hamarosan mindannyiunktól meg fogják tagadni ezt a jogot. Ha Izrael fénye kialszik, akkor mindannyiunkra sötétség borul. Ha Izrael elesik, akkor a nyugat is. Ezért vagyunk mi mind izraeliek.

A felülírás elve a Koránban (3.rész)

Tartalom:

1. rész: Bevezető gondolatok
2. rész: Megjegyzések a Korán következetlenségével kapcsolatban
3. rész: A megoldás
4. rész: Összefoglalás

Takíja- az iszlám ellenségeinek félrevezetése

„Ne tégy hamis tanúbizonyságot, mondja a keresztények tízparancsolata. A buddhisták a „Nemes nyolcrétű ösvény” tanításában a „helyes hozzáállás, helyes látásmód, helyes gondolkodás, és helyes elhatározás” gyakorlatáról beszélnek, amely azt jelenti, hogy csak akkor lehet elérni a nirvána állapotát, ha valaki becsületes, őszinte, szociálisan érzékeny és mások javára cselekszik.

Ezzel teljesen ellentétes a takíja az iszlámban. A takíja értelmében lehet hazudni. Al Ghazzali (1059-1111) az iszlám egyik legkiemelkedőbb teológusa, a takíja utasítását a következőképpen magyarázza:

„Tudd meg, hazudni önmagában nem rossz. Ha a hazugság az egyetlen módja annak, hogy jó eredményt érj el, akkor megengedett. Ezért hazudnunk kell akkor, ha az igazság egy nem elfogadható eredményhez vezetne.”

A jó eredmény az iszlám világuralma. A nem elfogadható eredmény az lenne, ha az iszlám ellenségei erről tudomást szereznének. A világuralom felé vezető úton minden engedélyezett a muszlimok számára azért, hogy győzzenek az ellenfeleik felett: megengedett számukra, hogy hazudjanak, becsapják az ellenfelüket, hamis szerződéseket írjanak, megszegjék a szavukat, és bűntudat nélkül öljenek, amikor szükséges. Az iszlám folyamatos dzsihádjának mindig is lényegi eszköze volt az, hogy megtévessze az iszlám ellenségeit (a Korán és Mohamed megfogalmazásában: a zsidókat, keresztényeket és más „hitetleneket”) az iszlám szándékait illetően és hogy magát egy békeszerető és toleráns vallásnak állítsa be, amely nem akar ártani senkinek. A megtévesztés elve az iszlámmal egyidős – és ennek megértése jelenleg még nem jutott el a kormányhivatalok, és a politikusok és újságírók irodáiba. Senki sem akarja elhinni azt, ami nem lehet igaz. Ajatollah Khomeini 2004-ben ezt mondta a hittestvéreinek:

„Megtévesztés, ürügy, összeesküvés, csalás, lopás és gyilkosság, nem mások, mint Allah ügyének eszközei!”

Milyen éles ellentét a világ többi vallásának etikai alapjaival szemben. De az iszlám nyugati védelmezői nem akarják felismerni mindezt, és muszlim társaikhoz hasonlóan immunisak az újfajta belátásokra. Az ilyen idézeteket inkább „egyedi eseteknek”, vagy ami ennél is valószínűbb, hogy „ a szövegkörnyezetből kiragadott részként” könyvelik el – ezért felesleges utalni a muszlim takíja taktikájának Koránbeli eredetére. A hívő muszlimok a cselekedeteiket és beszédüket a Korán és a hadísz megfelelő állításaiból veszik –és ezért, ha ezt szívből teszik, akkor a cselekedeteik nem annyira kiszámíthatóak, mint ahogy azt általánosan gondolhatnánk. A 3: 54 szúrában található a félrevezetés művészetének isteni engedélye:

„És ők cselt szőttek. Ám Allah is cselt szőtt. Allah a legjobb cselszövő.”

És ez az ahol az iszlám egyedülálló a többi vallás között: az istene az egyedüli, aki magát csalónak, és hazugnak mondja – ugyanis a cselszövő ezt jelenti. És főleg a nem-muszlimok számíthatnak erre a cselszövésre, annak érdekében, hogy becsapják őket az iszlám valódi szándékát illetően. Ami az lenne, hogy a világ meghódítására törekvő iszlámot annak mutatják be, ami nem az (de a hitetlenek nagyon örülnek, hogy ezt hallhatják): a béke vallásának. A terjeszkedésük korai szakaszában a muszlimok – a tábortűznél, vagy a kereskedelmi útjaik során a piacokon – a Korán békésnek tűnő szúráit idézték. Mivel a legtöbb ember, akivel találkoztak nem tudott írni és olvasni, egy befogadó közösségre találtak, akiket könnyen meg tudtak nyerni a hitüknek. Ugyanakkor, ahol egy olvasni tudó közösséggel találkoztak, már kezdettől fogva konfrontálták őket azzal a bírálattal, hogy számtalan olyan rész található a Koránban, amely egyáltalán nem békés, hanem azoknak, akik máshogy hisznek, az üldöztetésére és megölésére szólít fel. És manapság a muszlim tudósok képesek voltak minden nyilvánvaló ellentmondáson nagy leleményességgel keresztülnavigálni, és az 1400 éven keresztül tesztelt összezavaró taktikájukat olyan mesterfokra emelték, hogy még napjainkban is becsapják vele a nyugati értelmiséget.

És jelenleg a legtöbb nyugati még mindig nem akar korrekt választ kapni a Korán nyilvánvaló és ellentmondásos állításaira, legyen akár újságíró, író, pap, vagy politikus –kivéve azokat, akik vagy nem vesznek tudomást az iszlám tanainak ellentmondásairól tehetetlenségüknél fogva, vagy önkényesen részrehajlanak, vagy azok, akik az iszlámot mérsékelt és erőszakos ágakra bontják, és ezt annyiszor ismétlik, hogy a végén maguk is elhiszik. Ugyanakkor lelkesedésükben maguk sem ismerik fel, hogy már régóta áldozatul estek az összezavarás ősi iszlám taktikájának. Továbbá nem vesznek tudomást arról, hogy milyen nagy kárt okoznak a szabad társadalmuknak azzal, hogy az iszlám abszolút világuralmának szolgálatkész úttörőivé váltak. A muszlimoknak kedvez a vallásuk ezen mesterséges felosztása jó és rossz ágakra, továbbá örülnek, hogy tovább játszhatják ezt a szerepet a nyilvánosság előtt. Tudják, hogy mi van az iszlám hasznára. Ugyanakkor nagyon ritkán, talán amikor az iszlámot legyőzhetetlennek érzik, vagy talán amikor éppen úgy van jól, kiadják a titkot, hogy nincs két különböző iszlám, csak egy.

„A <<mérsékelt iszlám>> fogalma nagyon visszataszító; kellemetlen és sértő a vallásunk számára. Nincs mérsékelt és nem mérsékelt iszlám. Az iszlám az iszlám, és ezért teljes.” [8]

Az iszlamizmus elválasztása az iszlámtól egy önkényes konstrukció, abból a célból, hogy megszabadítsák az iszlámot az erőszak vádjától, és amellyel a nyugati média abba a csapdába esett, hogy minden iszlám kritikát rasszistának, neo-nácinak, vagy szélsőjobbnak hord le vagy kritizál. Ezek között találhatunk olyan korábban jelentős értelmiségi zászlóvivőket, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Süddeutsche Zeitung, a die Welt, és még a tradicionálisan liberális ZEIT is, hogy csak néhányat említsünk a fontosabb lapok közül. Ezek –és a német és európai újságok- megengedték maguknak, hogy megtévesztők legyenek, és most ők azok, akik az állítólagos mérsékelt iszlámukkal együtt, becsapják a –a több millió- olvasóikat, és így maguk egy olyan vallás úttörőivé váltak, amely robbanásszerűen terjed az öreg Európában. Egy nap majd rájönnek, hogy a hála, amit az iszlám ügyfeleik részéről remélnek az lesz, hogy – amint a muszlimok az Iszlám Államot és vele együtt a sária törvényeket létrehozták, – ők, a „hasznos hülyék”, – ahogy a kommunisták azokat nevezték, akik nyugaton őket támogatták, – lesznek az elsők, akik egy fejjel rövidebbek lesznek.

4. Összefoglalás

A Korán összezavaró ellentmondásai folytán egy világos példája a takíja elv hatékonyságának. Amivel itt foglalkoztunk kétség kívül a legnagyobb és legsikeresebb félrevezető manőver az emberiség történetében. Az iszlám a világ vallásai között egyedülálló módon, nem csak egy mindent magában foglaló felhatalmazással rendelkezik az ölésre, hanem messze ható licenccel rendelkezik a hazudásra –ezért kívül helyezi magát azoknak a nagy vallásoknak a csoportján, amelyek mindig a béke, becsületesség és tisztességre törekedtek. [9]

Az iszlám történelmi szempontból egy olyan hatalmi rendszer, amely maximum hatékonyságot biztosít a korlátlan hatalom eléréséhez. Minden lehetséges eszköz megengedett ennek a célnak az elérésére. Az iszlám politikai cselekedeteiben nem ismer morális vagy etikai kritériumokat. Az iszlám etika tisztán haszonelvű: az olyan morális kategóriák, mint igazság, becsületesség, jó és rossz ezért csak az iszlámnak megfelelő hasznosság szempontjából játszik szerepet. Ami ma jó lehet az iszlámnak lehet, hogy holnap már sértő. Igaz, jó, és helyes csak az, ami hasznos az iszlámnak. A „hitetlenek” megölése az iszlámot szolgálja, ezért a gyilkosság jó. Hallgatás az iszlám valódi szándékáról a „hitetlenekkel” kapcsolatban ugyanilyen hasznos az iszlámnak: ezért a „hitetleneknek” történő hazudás jó. A hitetlen országok elleni dzsihád az iszlám világméretű terjedését és végső győzelmét szolgálja, ezért minden dzsihád igazolt.

A megtévesztés elve nélkül, az iszlám egy olyan vallás lehetne, amelyben minden érték és az ellentéte is érvényes: egy szeszélyes vallás.

A megtévesztés elvével, az iszlám pontosan az ami: a terror vallása azok ellen akiknek más a hite, és egyedülálló a világ vallásai között abban, hogy egy isten adta licenccel rendelkezik a hazudásra, megtévesztésre és ölésre.

Következtetés

1. Minden odaadó muszlim számára a világon a Korán 114 szúrája az egyetlen érvényes útmutató a helyes gondolkodásra és cselekedetekre.
2. Ezért ez a 114 szúra alkotja az iszlám alapvető törvényeit, amelyek minden időben érvényesek.
3. Mivel a szúrákat, az iszlám szempontjából, nem emberek alkották, hanem magától az Istentől szármatik, ezért bármilyen kritika (még a legcsekélyebb is) istenkáromlás, és halállal büntetendő.
4. Ezért, a Koránban minden reform, amely nincs benne a Koránban, támadás a Korán isteni struktúrája ellen, ezért maga Allah ellen.
5. Ezért az iszlám, – nem úgy mint a kereszténység, vagy a buddhizmus – lényegében immunis a reformokra és a társadalmi fejlődéshez való alkalmazkodásra.
6. A mekkai és a medinai szakasz az „iszlám teljes rendszerét” képviseli, amelyet kezdetben nehéz átlátni.
7. Az iszlám a mekkai szakasz viszonylag békésebb és toleránsabb verseit arra használja, hogy bevonzza az új embereket. A legtöbb békés muszlim csak ezt a fajta iszlámot ismeri.
8. A medinai szakasz intoleráns és gyűlölettel teli részével csak ritkán kerülnek kapcsolatba.
9. Ha mégis, akkor nyitva áll előttük az út ahhoz, hogy iszlám terroristák legyenek.
10. A szúrák hosszúság szerinti elrendezése, – ahelyett, hogy aszerint lenne elrendezve, amikor Mohamed megkapta őket,- a Koránt az iszlám követők nagy része számára kifürkészhetetlenné teszi.
11. Csak az informált muszlimok ismerik fel a szúrák minőségbeli elkülönülését, miután Mohamed Medinába lépett.
12. Mivel a felülírás elve érvényes az iszlámban (a későbbi kinyilatkoztatások sokkal fontosabbak, mint a korábbiak), ezért az iszlám későbbi szakaszából (Medina) származó szúrák, amelyek intoleránsak és gyűlöletkeltőek, gyakorlatilag megsemmisítik a mérsékeltebb, az iszlám mekkai szakaszából származó szúrákat.
13. Ez az elv ismeretlen a legtöbb muszlim számára, ugyanakkor az iszlám teológusok, és a fundamentalista muszlimok többsége, akiket tévesen „iszlamistának” neveznek, nagyon jól tudja, hogy a rendelkezésükre áll egy elit és hathatós tudás arról, hogy hogyan kell uralkodni, és amihez bármikor, amikor szükségük van rá hozzá tudnak férni.
14. Az uralkodás tudásának ezen eszközével, ezek az iszlám tudósok egy gyakorlatilag megtámadhatatlan hatalom definícióval rendelkeznek az iszlámon belül.
15. Pontosan ezek a szúrák (medinai), amelyek intoleránsak és megvetik az emberi jogokat -iszlám szempontból teljesen korrektek és végső soron támadhatatlanok-, és amelyre minden „iszlamista” és „dzsihadista” utal.
16. „Isten harcosai” az iszlám tanítások szerint ezért Allah és a prófétájának, Mohamednek a fiai, mivel magukra veszik a világ meghódításának és az iszlám politikai és hit rendszer létrehozásának elsődleges utasítását.
17. A „mérsékeltnek” nevezett iszlám egyedül a sebességében, -amellyel a célját el akarja érni- különbözik a „fundamentalistának” (tévesen „iszlamizmusnak”) nevezett iszlámtól. Míg a „mérsékelt iszlám” az időben bízik, az „iszlamisták” az iszlám világuralmat olyan gyorsan szeretnék elérni, amilyen gyorsan csak lehet, és ehhez bármilyen eszköz megengedett. Ezek az eszközök pontosan meg vannak nevezve a Koránban: az iszlám kritikusainak megölése, a „hitetlenek” félrevezetése az iszlám valódi célját illetően (takíja), és az összes „hitetlen” megsemmisítése, és az ellenük való harc.
18. A mérsékelt iszlám ezért csak a tudatlan muszlimok és nyugatiak tudatában létezik. A valóságban a „mérsékelt” iszlám csak egy történelmi agyrém. A mérsékeltek ugyanúgy a Korán szerint cselekednek, mint a radikális imámok és muszlimok. Ezért az előző állításokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy minél jobban ismeri egy muszlim a Koránt, ide értve a félrevezetés elvét, és minél jobban hisz, annál hamarább fog fejet hajtani a „hitetlenek” elleni terror előtt.
19. Ezért a „gyűlöletet szónoklók” csak az informálatlan és képzetlen nem-muszlimok tudatában léteznek. Ugyanúgy, ahogy a „mérsékelt” imámok, a gyűlöletet szónokló imámok is 100%-ban az iszlám szövegeket idézik (Korán és hadísz). Az előbbitől csupán abban különböznek, hogy sokkal szilárdabbak és ezért vallási szempontból tisztábbak az iszlám központi üzenetének kivitelezésével kapcsolatban: a dar al-Islam (iszlám világuralom) létrehozása, amelynek előfeltétele az ellenségeik („hitetlenek”) megsemmisítése.
20. Ezért a „mérsékelt” imámok soha nem alapozzák a prédikációikat a világ legyőzésének utasítására. Így meglehetősen hozzájárulnak –akár tudatosan akár nem – a zavarhoz és a „hitetlenek” békéltetéséhez, az iszlám békességének kérdésében, és ezért a vallásuk takíja parancsát bizonyos mértékben ők is végrehajtják.

 [8] (Recep Tayyip Erdogan, Reconquista-Leader, Source: Milliyet, Turkey, 21 August 2007)
[9] Egy muszlim csak egy másik muszlimnak nem hazudik. [Hadith 7, the 40A-Hadithe]

A felülírás elve a Koránban

A tanulmány első része itt olvasható.

2. Megjegyzések a Korán ellentmondásaival kapcsolatban

A legtöbb muszlim csak a Korán és a hadísz pozitív részeit ismeri. Ha valaki megkérdez egy muszlimot arról, hogy mit tudna elmondani a vallásáról, akkor a legtöbb esetben a következőt fogja hallani: „Bárki, aki megöl másvakit az olyan, mintha az egész emberiséget ölné meg!”, vagy „Az iszlám békét jelent!”, vagy „Nincs kényszer a vallásban!” Ugyanakkor a vallásáról a teljes igazságot– legalábbis a muszlimként való létezésének kezdetén – szándékosan eltitkolják. A Korán kinyilatkoztatása, a többi valláshoz képest egyedülálló módon ellentmondásokkal van tele. Majdnem minden esetben (a nőkkel, keresztényekkel, zsidókkal kapcsolatban) találhatóak pozitív és negatív, békés és ártó kinyilatkoztatások.

Az előbb említett „Bárki, aki megöl másvalakit az olyan, mintha az egész emberiséget ölné meg!” pozitív kijelentéssel szemben számtalan teljesen ellentétes kijelentést lehet találni, mint például: ”Öljétek meg őket, ahol csak rájuk leltek…”(2. szúra 191. vers) vagy  a 47, szúra 4-5. versének kinyilatkoztatása: „Amikor összetalálkoztok a hitetlenekkel, akkor vágjátok el a nyakukat! Mikor azután nagy rontást tettetek bennük, akkor szorosan kötözzétek meg őket;…”.

Mindkét kinyilatkoztatás ellentétes üzenetet közvetít. Ugyanis lehetetlen egyszerre azt állítani, hogy bárki, aki megöl egy embert az olyan, mintha az egész világot ölné meg, és ugyanazon lélegzetvétellel azt követelni, hogy öljék meg a hitetleneket, bárhol lelnek is rájuk.

Nem állíthatjuk azt, hogy az iszlám békét jelent, és következő levegővétellel a 8. szúra 60. versét idézni, amely azt mondja, hogy „És készítsetek fel ellenük ami [fegyveres] erőt és csatamént csak tudtok, hogy félelmet keltsetek általuk Allah és a ti ellenségeitekben… ” vagy a 8. szúra 65. versét, ami azt mondja „Ó Próféta! Buzdítsd a hívőket a harcra! Ha akad közöttük húsz állhatatos, azok kétszáz fölött is győzelmet aratnak, és ha akad közöttük száz, akkor azok ezer hitetlen fölött is győzelmet aratnak…” Még az imámok is szeretik nyugati beszélgető társuknak (de a saját hívőik megtévesztésére is) a 2. szúra 256. versét idézni, amely azt mondja, hogy „Nincs kényszer a vallásban!” Ezt a verset gyakran az iszlámban meglévő tolerancia és a vallásszabadság megnyilvánulásaként magyarázzák, és ez megkönnyíti a nyugati újságok dolgát azzal, hogy az iszlám békességének és toleranciájának állítólagos bizonyítékaként idézik. (Süddeutsche Zeitung). Ugyanez az újság soha nem idézi azokat a verseket, ahol egy ilyenfajta béke teljesen ki van zárva, mint ahogy azt a 4. szúra 89. versében olvashatjuk:

„…Ha hátat fordítanak nektek, akkor ragadjátok meg és öljétek meg őket, ahol csak rájuk akadtok…”

Továbbá, a média hallgat arról a tényről, hogy az iszlám országokban, azokat a muszlimokat, akik egy másik vallásra térnek át, vagy szándékukban áll ezt megtenni, halálosan megfenyegetik. Ha így tesznek, akkor a sária bíróság Mohamed azon utasítására hivatkozik, hogy öljenek meg mindenkit, akik elhagyják a vallást. Ezzel ellentétben, a média többsége nem csak, hogy nem vesz tudomást erről a gyakorlatról, amelyet 1400 éve folyamatosan alkalmaznak, hanem még hevesen tagadja. Például Thomas Steinfeld a Süddeutche Zeitungban megjelent tudatlanságtól hemzsegő cikkében az iszlámot a következő idézettel védte:

„Nincs kényszer a vallásban!”, mondja a Korán (2:256) [2]

-annélkül, hogy megemlítette volna azt a tényt, hogy ez a kijelentés csak a muszlimokra vonatkozik (és ebben az összes komoly iszlám szakértő egyetért), és anélkül, hogy az olvasóinak utalna a korábban említett 4:89 szúrára, vagy Mohamed azon parancsára, hogy öld meg a hitehagyókat, és amely a Steinfeld által idézet szúrát érvényteleníti. Steinfeld akár tudatában van ennek, vagy sem, nem számít. Tíz évvel szeptember 11.-e után elvárható lenne egy olyan újságírótól, aki azzal az alapvető kérdéssel foglalkozik, hogy az iszlám békés-e, hogy többel rukkoljon elő, mint az, hogy „Nincs kényszer a vallásban.” Vagy örvendetes lenne tőle, ha nagy buzgalommal szembeszállna a jelenleg az emberi jogokra legnagyobb veszélyt jelentő fenyegetéssel. Felületes kutatás, és az iszlámmal kapcsolatos tudatlanság jellemző jelei a legtöbb média beszámolónak Németországban és Európában. Ami a Weimari Köztársaság alatt történt Hitlerrel, ahhoz hasonlóan Németország és Európa nagy része összeomlik egy a szabad világra sokkal nagyobb veszélyt jelentő fenyegetés előtt, amit az iszlám jelent.

Megjegyzések a Koránban található önmaguknak ellent mondó előírások és parancsok logikai és pszichológiai következményeit illetően

Az iszlám mindkét oldalának – a „mérsékeltek” és az „iszlamisták” – támogatói a saját hóbortjaiknak megfelelően működhetnek, a Korán számtalan önellentmondásos üzenetével kapcsolatban. Az iszlám békét jelent. Az iszlám háborút is jelent. Nincs kényszer a hitben, de aki áttér egy másik hitre, azt megölik. Ezért az iszlámot a logikájukban és összefüggéseikben ellentétes kijelentések jellemzik. Az iszlám mindenkivel a neki megfelelő módon foglalkozik, legyen akár „hívő” vagy „hitetlen”: az iszlám békét jelent, és az iszlám háborút jelent, az iszlám támogatja az életet, és az iszlám meg akar ölni. Az iszlám toleráns, és az iszlám intoleráns. Így egy olyan alapvető problémánk van, amely logikailag és szemantikailag nem megoldható. Ha a következő igaz:

A=+1 és ezzel egyidejűleg A=-1,

akkor lehetetlen logikailag és szemantikailag értelmes megállapításra jutni A-val kapcsolatban. Ekkor A-ról mindkét állítás egyidejűleg igaz és hamis, még akkor is, ha valójában A nem lehet +1 és -1 egyszerre. Ezért az az állítás, hogy „az iszlám békét jelent” egyidejűleg helyes és helytelen, hasonlóan ahhoz az állításhoz, hogy „az iszlám háborút jelent”.

A stratégia, amely a Korán paradox kommunikációja mögött rejlik

Milyen értéket tulajdoníthatunk egy olyan szövegnek, törvénynek, vagy vallási kéziratnak, amelyben a benne található állítások, törvények és etikai utasítások egyszerre lehetnek helyesek és helytelenek? Vagy ha ugyanezt egy alapvető törvényben találjuk: bárki, aki öl súlyos büntetésben lesz része, vagy bárki, aki öl gazdagon meg lesz jutalmazva?

Az ilyen kettős beszéd, definíció szerint, nem rendelkezik általánosan pozitív értékkel. Nem ajánl fel semmilyen mintát vagy irányt azt illetően, hogy mi helyes és mi helytelen, hogy miért jár büntetés és miért jutalom, hogy mit kellene tenni, vagy mivel kellene felhagyni. A szükséges világosság és a mondanivaló reprodukálhatóságának tekintetéten egy ilyen szöveg nem létezhetne. Mégis létezik. A pszichológiában az ilyen kettős üzenetet a kettős kötés néven említik [double bind, önellentmondást tartalmazó kommunikációs forma –Ford.]. A kommunikációval foglalkozó tudósok az ilyen, személyek közötti kommunikációt a paradox kommunikációs stratégia fogalmával jellemzik. Régóta ismert, hogy ez a típusú kommunikáció, szélsőséges körülmények között, skizofréniához vezethet azoknál, akikre ez hatással van. Egy példa a kriminálpszichológiából megmutatja, hogy milyen romboló következményei lehetnek az egyénre nézve a paradox kommunikációs stratégiáknak:

Jürgen Bartsh egy négyszeres szadista gyerekgyilkos volt a 60-as években – skizofrén, de ugyanakkor nagyon intelligens. Bár már benne volt a serdülő korban, az anyja ragaszkodott ahhoz, hogy ő fürdesse meg. Amikor visszautasította ezt, akkor az anya bemagyarázta neki, hogy nem szereti eléggé az anyját, és szeretet megvonással büntette. Amikor megkérdezte az anyját, hogy elmehet-e a diszkóba, akkor azt mondta, hogy valaki, aki hagyja, hogy ebben a korban még mindig az anyja fürdesse egészen biztos, hogy nem mehet el a diszkóba. Ez egy olyan helyzet, amiből nincs kiút.

A paradox kommunikációs kutatásokból kitűnik, hogy egy állandó függő kapcsolatban lehetetlen a függő szempontjából kiutat találni. Arra, hogy egy ilyen függő kapcsolatot, amely a paradox kommunikációs stratégiára épít, lehetetlen elhagyni, kiváló példa az iszlám.

Éppen az előbb leírt paradox kommunikációs stratégia dilemmája az, amiben egy egyszerű muszlim találja magát, és pontosan ebbe a dilemmába esik a nyugat, amikor folyamatosan azt hallja, hogy az iszlám békét jelen, miközben azt érzékeli, hogy az iszlám háborút jelent. Melyik a hihető oldal, melyik oldalnak lehet hinni, melyik oldal korrekt?

Vegyük a biztonságosabb oldalt – és ez nem csak a nyugati jótét lelkek és derék egyének fő startégiája, hanem a becsületes muszlimoké is – és menjünk biztosra a Korán üzenetének ezen megfejthetetlen dualitásában, és higgyük azt, hogy az iszlám lényegében ugyanolyan békés, mint a többi világvallás. A másik lehetőségbe, hogy az iszlám nem jó, hanem gonosz, nem sokan mernek belegondolni, hogy ez milyen következményekkel jár. Egy ilyen véleménynek katasztrofális következményei lennének az 1,5 milliárd muszlimra nézve.

• Ennek következtében fel kellene adniuk a vallásukat, és Allahot, Mohamedet és a Korán kidobni a történelem szemétdombjára.
• Továbbá, be kellene ismerniük maguknak, és a világnak, hogy ők, az umma, és „a minden vallás legjobbika” 1400 évig tévedésen alapult, és hogy a vallási háborúik összes áldozata és gyilkossága, a sária nevében elkövetett összes szörnyű cselekedet, és az összes ember, akit Isten utasítására küldtek a halálba, hiábavaló volt.
• Különben vakon át kell adniuk magukat Allah embergyűlölő utasításainak, és bízni abban, hogy majd ha a hitetleneket megsemmisítették, és az egész világra kiterjedő kormányzás, – ahogy azt a Korán és Mohamed megjelenítette, – létrejön, és ami meg van ígérve, csak akkor lesz béke az egész világon. Ugyanakkor nem érdeklődhetnek afelől, vagy elemezhetik azt a több évszázados konfliktust, ami az iszlám különböző irányzatai, mint például a síiták és szunniták között fennáll (amely mellesleg több ember életét oltotta ki, mint a „hitetlenek” elleni összes konfliktus együttvéve). Nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben a „dar al islam” paradigmával, avval a vízióval, hogy a világbéke akkor fog bekövetkezni, ha az iszlám mindenütt diadalt aratott.

Együttesen elhatározni, hogy a vallásukat szétszedjük egy megvalósíthatatlan társadalmi utópia világába tartozna, és ezért fel sem merült, mint lehetőség. Ami marad, hogy visszatérünk ahhoz a lehetőséghez, hogy – minden kétely ellenére – az iszlám egy békés vallás. Ugyanakkor pontosan ez a lehetőség az, ahol a fatális tévedés lakozik egyrészről az informálatlan, jó szándékú muszlimok, másrészt pedig az iszlám nyugati fogadtatásának részéről.

 3. A Korán következetlenségeinek megoldása

Az iszlám trükkjei

Az iszlám kinyilatkoztatásainak következetlensége és a látszólagos furcsaságának fényében fel kell tennünk azt a logikus kérdést, hogy ennek a „békés vallásnak” a történelmében miért mindig a radikális és fundamentalista erők kerekedtek felül. Elméletileg azt gondolhatnánk, hogy az iszlám a 14 évszázada alatt nem egy totalitárius, hanem egy békés vallássá fejlődhetett volna. De a tények azt mutatják, hogy semmikor és sehol nem volt békés, még az úgynevezett Córdoba iszlám korszakában sem, amely alapos megvizsgálás után ugyanolyan intoleránsnak és vérszomjasnak mutatja magát, mint az összes többi iszlám kormányzati forma. [3]

Az iszlám békés voltának kérdését nem lehet anélkül megválaszolni, hogy ismernénk ezt a lényegi titkot. A hétköznapi muszlimok (és természetesen a „hitetlenek”) csak keveset hallanak erről. Ugyanakkor ezt a titkot jól ismeri és érti az iszlám legtöbb haszonélvezője és védője – akik együtt hatalom éhes urak klikkjét alkotják. Az uralkodás ezen gondosan védett tudását csak kivételes alkalmakkor mondják el – többé–kevésbé akkor, ha valami veszély fenyegeti a hatalmukat – mint például egy új dzsihád, egy új szent háború kihirdetése. A Korán szúráinak van egy rejtett hierarchiája, amely azoknak, akik ezt ismerik abszolút korlátlan értelmezési hatalmat ad a Korán felett, és abszolút hatalmat a hívők és az iszlám reformerei felett.

Első trükk: A Korán szúráinak nem időrendi elrendezése

A titok magában a Koránban rejlik. Vagy még pontosabban a szúrák elrendezésében. Ezek – zavarba ejtő módon el kell fogadnunk ezt – a hosszuk szerint vannak rendezve, nem pedig időrendi sorrendben, ahogy azt az ésszerűség megkövetelné. A leghosszabb szúra van legelöl, a legrövidebb pedig a Korán végén.

Furcsa elrendezés, gondolhatjuk. Biztos, hogy ez egy olyan szerkezet, amelyet érdemes megvizsgálni. Egy olyan nagy szöveg sorrendje, amely 114 fejezetet (szúrát) tartalmaz, normálisan a kronológiai sorrendet vagy a belső okozati összefüggéseket követi. Egy az antikvitással foglalkozó könyv például vagy kronológiailag (ami az általános szabály), vagy egy okozati modell szerint van elrendezve, ekkor a háborúk történelmi környezetét, a kulturális fejlődését vagy az adott kor kormányainak a viszonyát elemzik. Mivel „A” az X cselekedetet hajtotta végre, ezért „B” az Y cselekedettel reagált. Képzeljük el, hogy egy regény vagy történelmi könyv kiadója azzal az ötlettel áll elő, hogy a könyv szövegét a fejezetei, vagy mondatai hosszúságának sorrendjében rendezi el. Egyik olvasó sem lenne képes arra, hogy logikusan kövesse a belső tartalmat vagy az események struktúráját (ugyanakkor pontosan ez áll fenn a Koránnál. És láthatjuk ennek erőszakos hatásait a hívőkre és „hitetlenekre”.) Egy ilyen könyv az érthetetlenségénél fogva értéktelen lenne.

Valójában két olyan eset lenne, ahol a fejezetek elrendezése nem zavarná egy hosszabb szöveg értelmét és logikai struktúráját.

1. Ha a különböző fejezeteknek logikájukat és tartalmukat figyelembe véve alapvetően semmi köze nem lenne egymáshoz, és általános információkat és bölcsességet nyilatkoztatna ki (például egy aforizma gyűjtemény, vagy egy szótár)
2. A különböző fejezetek ugyanazt a tartalmat ismételnék, néha az egyik, máskor egy másik szempontból. Gyakran ez az eset áll fenn egy vallásos szöveg esetén, mint amilyen egy imakönyv, ének könyv, vagy valami hasonló, vagy egy agymosást célzó összeállításban, mint amilyen a totalitárius struktúrákban fedezhető fel.

Mindkét pont igaz a Koránra. A 114 szúra között hiányzik egy belső és logikus összefüggés, és alapvetően semmi mást nem ismételnek, csak ugyanazt az üzenetet.

Allah az egyetlen Isten. Mohamed a prófétája. Mohamed után nem lesz több próféta. A hívők legszentebb kötelessége az, hogy kétségek nélkül behódoljon Allahnak, Mohamednek és a Koránnak. (Az iszlám etimológiailag szintén „behódolást” jelent és nem pedig „békét”, mint ahogy az iszlám támogatói szajkózzák.)

Ezt az üzenet a hétköznapi muszlim százezerszer hallja az élete folyamán. Ez az iszlám legfelsőbb mantra, amely kitörölhetetlenül bele ég a tudatukba. Ez a mantra, mint egy előírás, a legtöbb muszlim számára egy kompromisszumot nem ismerő, egész életen át tartó hűséget biztosít Allah és a prófétájuk, Mohamed, iránt. Egy olyan hűséget, amely iránt készek meghalni, ha az iszlám ezt parancsolja. A totalitárius rendszerekben is az agymosás mindig elérte a kívánt hatást, és nem csak az iszlámban. A nemzeti szocializmusban és a kommunista országokban az agymosás megbízható biztosítéka volt az eredményeknek, és a legtöbb esetben elvezetett a kívánt eredményhez egy sikeres csapaton belül: a feltétel nélküli engedelmesség egy személynek (Hitler, Lenin, Sztálin, Mao), vagy egy olyan ideológiának, amely egyetemes jogot formál az igazságra (rasszizmus, marxizmus). A nemzeti szocializmus 13 évig tartott, és a kommunizmus 70 év után megsemmisítette magát. Ugyanakkor az iszlám 1400 év sikeres masszív agymosást tudhat magáénak. És a mai napig tartó sikere az igazolása annak, hogy ez a jövőben is folytatódni fog.

Második trükk: A mekkai szúrákat felülírják a medinai szúrák

Eddig csak a Korán szerkezetében rejlő titok egyik részéről beszéltünk. A másik rész, amelyet ennek a békés vallásnak a követői gondosan eltitkolnak, és nem csak az ellenségeik, hanem a saját követőik tömegei elől is, megmagyarázza, hogy a történelemben az iszlám radikális és fundamentalista irányzatai miért tudtak megmaradni, és a békés és toleráns erőknek a mai napig miért van csak kis jelentőségük. Ehhez meg kell vizsgálnunk az iszlám korai szakaszát, különös figyelemmel Mohamed aktivitásának két legfontosabb helyére: Mekkára és Medinára.

A Korán mekkai szakasza

Mohamed 570-ben született Mekkában. Csak az akkor idősnek számító korban, 40 (hagyományosan szimbolikus szám) évesen részesült az első vízióiban, amelyeket azonnal elmondott a legközelebbi környezetének. Ezeket a sugalmazásokat, állítása szerint, Gábriel arkangyal suttogta neki, és később ezekből lettek a szúrák, és végül ezek gyűjteménye alkotta a Koránt. Az iszlám tanításának kezdetén, amelyet zárt körben illetve nyilvánosan is adott, a kurajs törzs (ahonnan Mohamed származott) befolyásos képviselőinek nem volt kifogása Mohamed egyetlen istenről szóló tanításával szemben, akit a kurajs törzs 300 istenének egyike után és (megdöbbentő módon) magáról nevezett el. Mohamed teljes neve „Abu El Kászim Ibn Abd Allah.”

A küldetése kezdetén, Mohamed megpróbálta békésen meggyőzni Mekka lakóit az új monoteista vallását illetően. Különösen azt szerette volna, ha a zsidók és a keresztények csatlakoznak az új vallásához. Úgy gondolkodott, hogy ő nem csak egy új vallás prófétája, hanem egy reformer és az ábrahámi monoteizmus utolsó prófétája. Ugyanakkor csalódnia kellett. Sem a zsidók, sem a keresztények nem követték ennek a kívülállónak a tanait. Ebből az időből – amelyet mekkai szakasznak is neveznek –származik a békés és toleráns szúrák többsége. Az idő előrehaladtával azonban Mohamed agresszívabb kezdett lenni a saját otthonának, Mekkának, a politeizmusával szemben. Amikor a követői támadni kezdték a régi isteneket és a követőiket, akkor szakadás következett be Mohamed és mekkai törzse között.

A Korán medinai szakasza

Mivel a helyzet ellenségesre fordult, Mohamed 622-ben elhatározta, hogy elhagyja Mekkát és követőivel Yathrib (Medina) biztonságos városába megy. Ezt nevezik úgy az iszlám történelemben, hogy hidzsra, és amely központi helyet foglal el az iszlám tanában, mivel a Korán tudósok a Korán szúráit „mekkai” és „medinai” szúrákra különítik el. A medinai szúrák többek között a hosszúságukban (a legtöbb hosszú szúra Medinából származik), a minőségükben (a hit legtöbb gyakorlatban alkalmazott szabályainak kinyilatkoztatásai Medinából származnak), és részben a hozzáállásukat illetően (a politikai helyzet Mekkában vagy Medinában) tértnek el a mekkai szúráktól.

A „medinai megállapodás” ellenére, amelyben Mohamed az iszlám és judaizmus összes megnevezett képviselőjének ugyanazokat a jogokat és kötelességeket adta („A zsidóknak megvan a maguk vallása, és a muszlimoknak az övék”), egyre növekvő korlátozások találhatók a zsidókkal, keresztényekkel és más „hitetlenekkel” szemben az úgynevezett „medinai” szúrákban. És amelyek elvezetnek a Korán gyilkossággal és megsemmisítéssel kapcsolatos jól ismert kinyilatkoztatásosaihoz, amelyek a mai napig a világszerte tapasztalható iszlám terror valódi ideológiai alapját jelentik. Mint isten közvetlen követe, Mohamed isteni hatalommal felruházva uralkodott a muszlimokon és a három fél [4], akik megegyeztek és aláírták a szerződést, meghatalmazásával, a nem muszlimok felett is. Ezért innen –amit úgy is neveznek, hogy medinai szakasz – származik a legtöbb intoleráns szúra, amelyek a gyilkosságra, háborúra és a „hitetlenek” megsemmisítésére szólítanak fel.

Mohamed 623 után számos támadást (majazi) vezetett a mekkaiak ellen [5], egészen 628 márciusáig, amikor fegyverszünetet kötöttek. Miután elhagyta Mekkát, Mohamed nem csak a saját maga által kreált vallása prófétája volt, hanem egy hadvezér is, aki több tucat háborúban és karavánok elleni támadásokban emberek ezreit ölte meg, és akinek a gyilkosságait és bosszúvágyát még a medinaiak sem nézték el, azok, akik amikor szüksége volt rá tárt karokkal fogadták. Azon törekvésében, hogy Medinát „zsidó-mentessé” tegye elképesztő mészárlást rendezett a zsidó kurajza törzs körében: Amikor ez a törzs 527-ben visszautasította Mohamed áttérésre való felszólítását, 700 zsidó férfit fejeztek le (más források 1000 férfiről beszélnek) egy addig példa nélküli mészárlásban, és a feleségeiket és gyermekeiket pedig rabszolgáknak adták. Ezt a mészárlást nem említik a nyugati tankönyvekben, a médiában, és a számtalan iszlámról szóló könyvben. Ennek a ténynek a fényében nevezhetjük Mohamedet kora tömeggyilkosának, és világos, hogy semmi közös nincs benne a többi bibliai prófétával, akikhez hasonlítani szeretne.

A régebbi (mekkai) szúrák felülírásának (eltörlésének) elve a későbbi (medinai) szúrakkal

Az iszlám sokáig szembetalálta magát azzal az összefüggésbeli következetlenséggel, amely a (viszonylag békésebb) korábbi mekkai szúrák, és a későbbi medinai szúrák között áll fenn. Ahogy a korábbi fejezetekben megmutattuk nem lehet egyszerre követni egy olyan utasítást, hogy „Mindenkinek szabadon választhat vallást” és

„Ölj meg mindenkit, aki elhagyja a vallást.” Ez a dilemma megoldhatatlan, hacsak nincsen egy egyértelmű megoldás erre. Az iszlámban van, a felülírás elvén keresztül, amivel az iszlám tudósok kimentették a vallásukat ebből a logikai zavarból.[6]

Ez azt mondja, hogy bármit, amit Mohamed később mondott megsemmisíti a korábbi kinyilatkoztatásait. Mondhatjuk azt, hogy az idősebb Mohamed végső soron sokkal értettebb és bölcsebb volt, mint amilyen a fiatal volt a követői számára. Ezért azok a szúrák, amelyekben Mohamed Medinában „részesült” sokkal fontosabbak, mint a mekkai szúrák. Így a szúrák eddig megoldatlan következetlensége végül logikusan megoldható. Mivel a medinai háborús szúrák később keletkeztek, mint a mekkai békésebb szúrák, ezért a tartalmuk feltehetően sokkal fontosabb, és meghatározóbb az iszlámban, mint a békés mekkai szúrák. Ez megválaszolja azt a kérdést, hogy az iszlám radikális követői miért kerekedtek mindig felül a történelemben: sikeresen hívták segítségül a felülírás (megsemmisítés) elvét, amelyet a legtöbb iszlám irányzat elfogad.[7]

Bárki, aki nincs tudatában ennek az elvnek (és ez igaz a legtöbb muszlimra és különösen a nyugati értelmiségre) az teljesen ügyefogyott a Korán önmaguknak ellentmondó részeivel kapcsolatban – és naivitásból és elkeseredésükben inkább az iszlám békésebb részeit idézik. Ugyanakkor nem igazán ismerik fel az iszlám valódi jellegét, és egy olyan vallást ismernek el, amely nem igazán olyan, amilyennek gondolják. A tanult muszlimok pedig úgy őrzik a felülírás ezen elvét, mintha a Szent Grál lenne. Napjainkig az ezzel a témával kapcsolatos általános tudatlanság a legnagyobb segítséget jelentette az ellenségeik, a „hitetlenek”, összezavarásában és végső legyőzésében.

 Megjegyzések:

[2] Thomas Steinfeldt: “Zur Kritik am Islam. Militante Propaganda,” in: Süddeutsche Zeitung, February 1, 2010(http://www.sueddeutsche.de/kultur/595/501846/text/)
[3] A legtöbb európai meggyőződésével ellentétben, több százezer keresztényt és zsidót mészároltak, fejeztek le, és egész falvakat feszítettek keresztre élve – és a lefejezett hitetlenek koponyájából Allah dicsőségére, hogy a vallása győzelmet aratott Spanyolország „hitetlenjei” felett, egész minareteket emeltek Andalúziában. A spanyol őslakos keresztények és zsidók kötelező adója, amit a muszlimok vetettek ki rájuk, olyan magas és nem tolerálható szintet ért el, hogy a keresztények és zsidók százezer számra tértek át az iszlámra, azért, hogy megmeneküljenek az egzisztenciájukat fenyegető sarc igája alól. Ugyanakkor a békés Córdoba iszlám mítoszát a mai napig tanítják a történelemkönyvekben, számtalan internetes fórumon, és TV talk show-kban és média beszámolókban népszerűsítik.
[4] A muszlim emigránsok Mekkából, a muhadzsirum, az őshonos muszlimok az al-Ansar törzsből, és a medinai zsidók, a jahudok.
[5] A muszlimok győzelme a Badr-i mészárlásban [624], a Ubud hegyen [625], és árok mészárlás [627].
[6] A Korán állítása szerint, a Korán egy hiba és ellentmondások nélküli könyv.
[7] Nem minden iszlám iskola ismeri el ezt az elvet. Hazrat Mirza és Ghulam Ahmad, az ahmadiyya mozgalom megalapítói szerint, a látszólag ellentmondásos állítások, amelyeket nem lehet anélkül feloldani, hogy a Korán bizonyos részeit érvénytelennek mondanák, a Korán hiányos megértéséből származnak. Ez ellentmond a Korán azon kijelentének, hogy egy hibátlan, tökéletes könyv. A mu’tzila iskola a Koránt szintén nem tekinti örökérvényűnek és interpretálhatatlannak. (Ugyanakkor az iszlámon belül ez a két iskola nem játszik fontos szerepet, és a szunniták és síiták úgy tekintenek rájuk, és úgy harcolnak ellenük, mintha hitetlenek lennének.)

Johann Hari: Vallási kifogás a barbarizmusra

Miért van az, hogy csak ülünk a babérjainkon, miközben úgy bánunk az állatokkal, mint ahogy a 6. században bántak velük?

2010. november 19. The Independent

Ha valaki valami kegyetlen dolgot követ el, van egy könnyű és hatékony módja annak, hogyan némítsa el a kritikusait és lépjen tovább. Elég csak azt mondania, hogy a vallása ezt követelte meg tőle, így máris joggal lehet „megsértődve”, ha kritika éri. Csak húzz fel egy elektromos kerítést a legmocskosabb tetteid köré, és nevezd el „tiszteletnek”.

Létezik egy igen jó példa a vallási eljárásmód ezen fajtájára közvetlenül a vacsoraasztalról – és a héten megtudhattuk, ez egyre gyakoribb. Nagy-Britanniában bűnténynek számít, ha valaki úgy vágja el egy még eszméleténél lévő tehén, birka vagy csirke torkát, aminek húsát eladásra szánja, hogy előtte nem kábítja el. Ennek oka nyilvánvaló. Ha nem kábítjuk el az állatot, az jajveszékel, ahogy átvágjuk a bőrt, az izmot, a légcsövet, a nyelőcsövet, a nyaki verő- és visszereket, és mindaddig eszméleténél marad, amíg végül el nem vérzik – vagyis akár hat percen keresztül. Ezért mi ragaszkodunk ahhoz, hogy egy állatot kábítsanak el mielőtt átvágják a torkát, hogy biztosan ne legyen eszméleténél. Nem mondhatjuk túl humánusnak a gépiesített mezőgazdasági rendszerünket – de ez a kis szelete ennek legalább az.

Van azonban egy joghézag. A törvény lehetővé teszi, hogy átvágják egy vonyító állat torkát kábítás nélkül akkor, ha kijelentik, mindezt isteni sugallatra tették. Ha az ember muszlim, „halal”-nak, ha pedig zsidó, „kósernek” nevezi ezt. A bronzkorban vagy a 6. századi Arábia sivatagjaiban volt ennek némi értelme. Szükséges volt tudni, hogy a hús friss, és az állat nem beteg, ezért meg kellett győződni arról, hogy még élő és eleven, mielőtt megölték. Ahogy Woody Allen egyszer mondta, ez nem annyira parancsolat volt, mint inkább „tanács arra vonatkozóan, hogy hogyan egyél biztonságosan Jeruzsálemben. Manapság azonban sokkal könnyebben meg tudunk győződni arról, hogy a hús friss és egészséges. Sok vallásos ember számára mégis dogmává vált az előbbi metódus, ami követendő egyszerűen azért, mert hosszú idővel ezelőtt „szentnek” mondott szövegekbe foglalta azt az „Istenük”.

Persze azt állítják, hogy az efféle gyakorlat egyáltalán nem kegyetlen. Henry Grunwald, annak a testületnek az elnöke, ami a kóser hús minőségét felügyeli (Shechita UK), azt állítja, hogy amikor elvágják egy állat nyakát „a vérnyomás az agyban hirtelen lezuhan. Ilyenkor az állat már halott.” Raghib Ali, az Oxfordi Iszlám és Muszlim Öntudat Projekttől hasonlóképpen látja: „Mindez nem kegyetlen, az állatnak ettől csak jobb lesz.”

Tudományosan bizonyított tény, hogy ez nem igaz. A Mezőgazdasági Haszonállat Jóléti Bizottság (FAWC) a kormány olyan embereiből áll, akik e terület vezető független tudományos szakértői, és vizsgálatukból az derült ki, hogy „az uralkodó tudományos álláspont szerint az előzetes kábítás nélkül végzett mészárlás igen sok esetben jár fájdalommal és szenvedéssel”. A FAWC elnökasszonya, Dr. Judy MacArthur Clark így fogalmaz: „Azt állítani, hogy [az állat] nem szenved, egész egyszerűen nevetséges.”

Csak egy példa: ha egy borjú torkát elvágják, az esetek 62 %-ában hatalmas vérrögök formálódnak a nyaki artéria hátsó részén, így az agyi vérátáramlás masszívan csökken és az állat egyáltalán nem veszíti el az eszméletét. Tudatánál van mindaddig, amíg ki nem vérzik a torkából nagy szenvedés közepette.

A kóser mészárosok soha nem kábítják el az állatokat. A legtöbb halal mészáros mostanában ugyan használ némi kábítást, azonban az RSPCA figyelmeztet, hogy ez a dózis még mindig jóval csekélyebb annál, mint ami garantálná, hogy az állat már halott legyen, amikor lemészárolják – így aztán ez sem védi meg őket teljesen a fájdalomtól. A vallásos emberek azon kísérlete, hogy ezt félremagyarázzák, és azt állítsák, hogy ez valójában jóindulat az állatok felé, áltudomány: az állatok jólétének intelligens eltervezése. Ezért a húsfeldolgozás ezen formája bűncselekménynek minősül Spanyolországtól Új-Zélandig, ahol a zsidó miniszterelnök az idén be is tiltotta ezt.

 Nagy-Britanniában ugyanakkor az állatokkal szembeni ilyenfajta brutalitás kezd általánossá válni. Az utóbbi néhány évben egy vallási kisebbség iránti „tiszteletre” hivatkozva drámaian csökkent az a szokás, hogy a levágás előtt álló állatokat elkábítsák. A BBC You and Yours című műsorában elhangzott, hogy a halal hús jelenleg „az Egyesült Királyság húskereskedelmének nagyjából negyedét teszi ki”. A felszolgálás során nem derül ki, de általánosan elterjedt a Wembley Stadionban, Twickenhamban, a British Airways valamennyi járatán, a Nando’s Subwayben, a KFC-ben, a Pizza Hutban, a Domino’s Pizzákban, sőt még a nagyon felvágós Ascot lóversenypályán is. Így egyre több élőlény szenved, nekünk pedig, örvendeznünk kellene ennek, mint egyfajta lépésnek a tolerancia felé.

 A halal- és a kóserhús iparban érdekelteknek már a legenyhébb olyan Európai Uniós kezdeményezés is szemet szúr, ami azt a célt szolgálná, hogy a kábítás nélkül leölt állatok húsán világosan fel legyen tüntetve, honnan származnak. Azt állítják, hogy ez „gazdaságilag ellehetetlenítené” az üzletet. Micsoda kijelentés ez – ha az emberek megtudják, mit vásároltak, az üzlet becsődöl?

 Az ateistáknak, akik a vallást kritizálják, folyton azt mondják, hogy nem értik a lényeget és a vallás valójában az együttérzésről és a jóságról szól. Csupán egy maréknyi szélsőséges és fundamentalista az, aki „félreérti” a hitet és kegyetlenségekre használja azt, mondják nekünk az ujjukat rázva. De íme egy példa, amikor egy vallásnak a legtöbb követője valami teljesen értelmetlen kegyetlenség mellett dönt, mi több, még a mérsékeltek is „tiszteletet” követelnek „nézeteikért”. A hitük feljogosítja őket, hogy egy láthatatlan felsőbbrendű lényt elégítsenek ki a még élő teremtmények jajveszékelésével. Nem lehetséges-e, hogy maga a hit – a választás, hogy valami olyasmiben hiszünk, amire semmilyen bizonyíték nem áll a rendelkezésünkre – a veszély forrása, ami végül teljesen szükségtelen és ártalmas ösvényre tereli a követőjét.

 Nagy-Britannia híres arról, hogy egy állatbarát nemzet, akik ártatlanul és nagy szeretettel fordulnak a kis szőrös teremtményekhez. Nos, akkor miért ülünk némán a babérjainkon, miközben az az eljárás, ahogy sok állattal bánunk, a 6. századi viszonyokra emlékeztet?

Az is igaz, hogy jelenleg egyre aggasztóbb a muszlimokkal és – bár kisebb mértékben, de így is szemmel láthatóan – a zsidókkal szembeni intolerancia. Néhányan, akik ellenzik a halal hús elterjedését, olyan abszurd érveket sorakoztatnak fel, mint például azt, hogy Britannia a lakosság 4 %-át kitevő muszlimok „kezére kerül”. Számos cikket írtam már erről az újjáéledő intoleranciáról, és látom, hogy miért ijed meg néhány ember bármitől, ami támadásnak látszik.

De az egyetlen következetes álláspont az, ha elítéljük a kisebbségekkel szemben gyakorolt rosszindulatot, és elítéljük ezt akkor is, ha a kisebbségek felől érkezik. A halal és a kóser hús támogatói nap mint nap szörnyű és szükségtelen fájdalmat okoznak az élő teremtményeknek. Megalázó lenne őket olyan áldozatoknak kezelni, akik menetesek a morális viták alól, és ez egyben a valódi áldozatok elárulása lenne, azoknak az érző lényeknek, akiknek elvágják a torkát.

Sokkal kritikusabban kéne viszonyulnunk a vallási kijelentésekhez: “Az elképzelésed nem érdemel megkülönböztetett kitüntetést csak azért, mert azt állítod, hogy egy láthatatlan, felsőbbrendű lénytől származik.”

“Nem, nem tartjuk tiszteletben azt a szándékotokat, hogy szükségtelenül kínoztok állatokat, csak mert pár sivatagi, hallucináló nomád ezt tette évszázadokkal ezelőtt. Egyáltalán nem tiszteljük az ilyet. Hiába ágáltok, »“üldözünk”« benneteket, ha ezzel megakadályozhatjuk a kegyetlen bánásmódot, amit kedvetekre gyakoroltok.”

Ezt tették a vallásos emberek – a keresztények, a zsidók és a muszlimok egyaránt – amikor meggátoltuk, hogy a nőket, melegeket bántsák, vagy bárkit, aki csak a kezük ügyébe került. Az emberi jóság fejlődésének meggyőző ismérve az a vonítás, amit az Isten Embere hallat.

Kapcsolódó cikk (videóval a halal vágásról erős idegzetűeknek!):
A halal vágás

A felülírás elve a Koránban

Írta: Michael Mannheimer, megjelent: Politically Incorrect, Gates of Vienna

A trükk, ami a Korán látszólagos ellentmondásai mögött rejlik, és miért van a radikális muszlimoknak mindig igazuk.

Nincs még egy olyan szent könyv a világ vallásai között, amely a Koránhoz hasonlóan ennyi ellentmondást tartalmazna. Ami az egyik helyen tilos, az a másik helyen engedélyezett, és fordítva. Ugyanakkor, ez csak látszólagos ellentmondás. Ez azonnal feloldódik, amikor felismerjük azt a gondosan őrzött titkot, ami a Korán felépítésében rejlik. A Korán szúrái (versei) nem időrendi sorrendben vannak rendezve, hanem hosszúságuk szerint. A később keletkezett szúrák (amelyek Mohamed későbbi, erőszakosabb életszakaszában keletkeztek Medinában) felülírják a korábbi verseket, amelyek Mekkában keletkeztek, és amelyek viszonylag békésebbek voltak. Ugyanakkor, ezt a titkot az iszlám tudósok féltve őrzik, mintha a Szent Grál lenne, és csak bizonyos alkalmakkor lebbentik fel a fátylat.

Tartalom:

1. rész: Bevezető gondolatok
2. rész: Megjegyzések a Korán kovetkezetlenségével kapcsolatban
3. rész: A megoldás
4. rész: Összefoglalás

1.Bevezető gondolatok

Az alapvető kérdés: Az iszlám egy békés vagy egy veszélyes vallás?

Annak ellenére, hogy az összes nemzetközi terrorista cselekedetet az elmúlt tíz évben muszlimok követték el, az iszlám tudósok azt állítják, hogy az iszlám „a béke vallása.” Hogy ezt alátámasszák, olyan verseket hoznak példának, mint a Korán 5. szúrájának 32. verse, mely szerint, ha „valaki megöl egy emberi lényt”, „akkor olyan az, mintha az összes embert ölte volna meg.”[1] Az iszlám kritikusok olyan szúrákkal konfrontálják a muszlimokat, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják, vagyis a hitetlenek megölését. A 47. szúra 4. verse a következőt mondja: „Amikor összetalálkoztok a hitetlenekkel, akkor vágjátok el a nyakukat!”

A média majdnem minden beszámolója, és majdnem minden talk show, amelyet muszlimokkal, vagy muszlimokról készítenek, akörül a központi kérdés körül forog, hogy vajon az iszlám a béke vagy a terror vallása. És a beszámolók és talk show-k többsége következetesen ugyanúgy fejezi be: az informálatlan néző pontosan ugyanolyan informálatlanul marad, mint előtte. Az iszlám védői a látszólag békés verseket idézik, míg a kritikusok azokra a nagy számban elkövetett terrorista akciókra hívják fel a figyelmet, amelyet a muszlimok az iszlám nevében követnek el. A kommunizmushoz hasonlóan, ma a muszlimokok támogatói is azt mondják, hogy az erőszakos cselekedeteknek semmi köze nincs az iszlámhoz. És a kommunistákhoz hasonlóan, ma a legtöbb muszlim a vitáikban rendszeresen eltitkolja azokat a beszámolókat, amelyek a több ezer különféle atrocitásokról és emberi jogi támadásokról szólnak, amelyeket az iszlám országokban és a „hitetlenek” országaiban követnek el. És éppen ellenkezőleg, a nyugat állítólagos bűneire hívják fel a figyelmet, a gyarmatosítást és a kapitalizmust említve a terrorizmus valódi okaként. Ahogy a maguk idejében a kommunisták, hasonlóan manapság a muszlimok és nyugati védőik azt állítják, hogy a világszerte tapasztalható terrorista cselekedetek a szegények „érthető” és kilátástalan körülményeinek a következményei, amelyet a nyugat dominanciájának és megaláztatásának köszönhetnek, és amelynek valójában semmi köze az iszlámhoz.

Ugyanakkor a tények teljesen mást mondanak. Az Open Doors keresztények üldöztetésével foglalkozó szervezet listáján az 50 legrosszabb országból 40 helyet iszlám államok foglalnak el, a lista elején. És az ENSZ korrupciós indexe alapján az iszlám országok következetesen a világon található legkorruptabb hatalmi struktúrákként jelennek meg. És a nyugaton menedéket kérők többsége olyan iszlám országokból származik, ahol majdnem minden emberi jogot rendszeresen semmibe vesznek (például Hollandiában tízből kilenc kérelmező iszlám országból származik.)

A vallásuk megalakulásának első napjaitól kezdve a muszlimok képtelenek voltak megvizsgálni a szerencsétlenségük lehetséges okait. Egyfelől az iszlám teljes képtelensége arra, hogy önkritikát gyakoroljon és önvizsgálatot tartson, másfelől a nyugat patologikus, mindenre kiterjedő önutálata gyümölcsöző ideológiai humuszt biztosít. És ezen a termékeny talajon az iszlám jelenleg a történelemben egyedülálló gyorsasággal terjed a nyugati országokban, továbbá a nyugat kulturális és ideológiai túlélésének legnagyobb fenyegetésévé vált.

Az iszlám se nem antikapitalista, se nem antikolonista, és a célja nem is az emberek egyenlősége.

Kezdetektől fogva a muszlimok rátámadtak az idegen emberekre, gyarmatosították őket, ahol lehetséges volt iszlamizálták őket, és adók kivetésével kizsákmányolták őket. Az iszlám imperializmus már jóval a nyugati imperializmus előtt létezett, akár Észak-Afrikában (amely államok főleg keresztények és zsidók voltak), vagy Spanyolországban (Córdoba iszlám), vagy a korai zsidó-keresztény Közel-Kelet meghódításában és zsarnoki beolvasztásában, vagy az India elleni támadásokban és részleges elfoglalásával, amely hinduk millióinak életébe került, és amely a békés buddhistákat jóformán teljesen kiártotta, mivel nem tudtak védekezni az arabok gyilkos támadásaival szemben. Az Ottomán Birodalom is egy iszlám birodalom volt, amely sokkal előbb létezett, mint a spanyol, portugál és angol gyarmatok. Ugyanakkor, politikailag korrekt módon, az iszlám imperialista aspektusát a szociológusok, politikatudósok, iszlám szakértők, és történészek a mai napig teljesen figyelmen kívül hagyják.

Továbbá az iszlám tejesen közönyös az egyének és emberek egyenlőégét illetően. Még kevésbé van egyenlőség a nők és férfiak között (nincs kérdés afelől, hogy az iszlám a legnagyobb és legrégebbi nemi apartheid rezsim a világtörténelemben), és az iszlám más vallásokat csak kis mértékben tolerál. Ezzel ellentétesen az iszlám fő célja a világuralom (dar al-Islam), és minden eszköz igazolt és megengedett ennek eléréséhez: akár minden „hitetlen” – ahogy a muszlimok nevezik azokat, akiknek más a hitük – elpusztításával és megsemmisítésével, a Korán és Mohamed utasításainak megfelelően. Így az iszlám az egyéneket két részre osztja, a hívők és a „hitetlenek” csoportjára. Az előbbiek a muszlimok, akik a Paradicsomba fognak kerülni. Az utóbbiak a nem muszlimok, és ezért olyan személyek, akik értéktelenek, és akik a Pokolba fognak menni, és akiket gyötörni kell, akik ellen harcolni kell, és akiket meg kell ölni, (2. szúra 216.vers:”Előíratott nektek a harc [a hitetlenek ellen], holott az ellenetekre van.”) mivel ők azok, akik az iszlám világuralmának útjában állnak.

Ez egyszerűen rasszizmus és a társadalmi osztályok közötti ellenségesség. Matthias Küntzel német politikatudós rámutat erre a tényre:

„Az iszlám a nácik biológiai alapú rasszizmusát teokratikus rasszizmussal helyettesítette, a faji felsőbbrendűség és az eutanázia program nélkül, ugyanakkor a célja az, hogy kiirtsa a zsidókat, mint a világ összes bajának feltételezett okozóit.” [2]

Az, hogy ennek a vallási rasszizmusnak a kritikusait rasszistának rágalmazza a mainstrean média (például a Süddeutsche Zeitung), a szándékos tudatlanság és a tudás hiányának csúcspontja, amely a nyugati értelmiség széles rétegeiben uralkodik.

 [1] Ugyanakkor, az iszlám papok eltitkolják a hívőiktől azt, hogy Mohamed ezt a verset a zsidó Talmudból idézte [Sanhedrin 4:1,22a]
[2] http://www.matthiaskuentzel.de/contents/islamismus-faschismus-und-ns

Folyt. köv.

Palesztin TV egy olyan felvételt sugárzott, mely Izrael elleni dzsihádra szólít fel

Itamar Marcus és Barbara Crook, Palesztin Médiafigyelő

A Palesztin Hatóság (PH) televíziója egy olyan dalt közvetített, amely dzsihádra és erőszakra szólít fel Izrael ellen. A dalt az 1940-es években írták, és Izrael 1948-as függetlensége után vált népszerűvé. A PH TV-t, Mahmúd Abbász, a PH vezetőjének hivatala irányítja.

A dal szövege:

„Testvéreim! Az elnyomók [izraeliek] túl messzire mentek.
Ezért jogunkban áll dzsihádot folytatni, és feláldozni magunkat.
Engednünk kellene, hogy eltöröljék az arab természetet-
a patriarkális dicsőséget és szabályokat?
Csak a kard hangjára
Válaszolnak.
Rántsd elő a kardot
És ne tedd vissza.
Testvérem, ó büszke arab
Ma kell cselekedni, nem holnap.
Testvérem, elérkezett nemzetünk felemelkedésének napja,
az idő, hogy visszautasítsuk azokat, akik félrevezettek,
és újraélesszük az iszlámot.”

[PH TV (Fatah) 2010.november 23.]

További videókat, melyben a PH erőszakra buzdít itt lehet megnézni.

Elisabeth Sabadtisch-Wolff beszéde Koppenhágában

Gates of Vienna

Az International Free Press Society egy konferenciát rendezett Koppenhágában, amelyen Elisabeth Sabadtisch-Wolff mondott beszédet.

Hölgyeim és Urain!

Itt állok önök előtt Koppenhágában. Ezt az országot széles körben egy felvilágosodott országnak tartják, egy felvilágosodott kontinens szívében.

Az alapvető szabadságjogainkat régóta garantálja először is az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, melyet az ENSZ 1948-ban szavazott meg, és amelyet 1950-ben az Európa Tanács az Emberi Jogok Európai Egyezménye megerősített, és amelyet később az Európai Unió elfogadott. Az országaink ugyanezen alapvető jogokat beillesztették a saját alkotmányukba.

Ezek a jogok magukban foglalják a lelkiismeret-szabadsághoz, a gyülekezés szabadságának, és a szabad vallásgyakorlás jogát, vagy azt hogy valakinek ne legyen vallása egyáltalán. És talán mindezek közül a legfontosabb az a jog, hogy szabadon kinyilváníthassuk a véleményünket, és hogy akadályok nélkül közölhessük azokat.

Mégis a szólásszabadságot támadás éri itt Dániában, csakúgy, mint a saját hazámban, Ausztriában, és Európa szerte. Ma a 21. század Nyugat-Európájában a szólásszabadsághoz való jogunkat csöndben és szisztematikusan elhallgattattják olyan hatékonysággal, amelyről a régi Szovjetúnió komisszárjai csak álmodhattak.

Ebben a baljós totalitárius irányvonalban holnap, 2010 november 28.-án, mérföldkőhöz érünk, amikor az Európai Únió tagjaitól elvárják, hogy végrehajtsanak egy ártalmatlannak hangzó jogi intézkedést. Ezt úgy nevezik, hogy „ A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2008 november 28.)” vagy teljesebben „„ A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2008 november 28.) a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről.”

A kerethatározat utolsó cikkelye alapján „a tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a kerethatározatnak 2010. november 28-ig megfeleljenek.”

Miért számít ez az európai szólásszabadságot illetően?

Ha elolvassuk a teljes szöveget (mely megtalálható az EU törvényhozási részekkel foglalkozó weboldalán) abban az áll, hogy „minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a következő szándékos cselekmények büntetendők legyenek.” A „szándékos cselekmények” azok, „amelyek indítékul szolgálnak a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti, nemzeti vagy etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek egy csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szembeni cselekmény elkövetéséhez.”

Annak alapján, ami nemrég Geert Wildersel és velem történt – és korábban Gregorius Nekschottal, Jussi Halla-ahoval, és sok más emberrel – kitalálhatjuk, hogy kiket fognak megbüntetni ezzel az intézkedéssel: azokat, akik az iszlámot kritizálják.

Ami még ennél is rosszabb, valamelyik tagállam panasza „ne függjön a cselekmény sértettjének feljelentésétől vagy a büntetőeljárás megindítására vonatkozó indítványától”, és az állítólagos tettesnek nem kell „fizikailag jelen lennie az adott állam területén.”

Másképp mondva, ha a dhimmi osztrák kormány kifogásolja azt a karikatúrát, amelyet Kurt Westergaard készített itt Dániában, akkor az osztrák Igazságügyi Minisztérium Mr. Westergaard kiadatását kérheti azért, hogy gyűlöletbeszéd pert folytassanak ellene Ausztriában. Az európai elfogatóparancs garantálja, hogy a dán kormány ne tudjon jogi úton közbeavatkozni, és a 800 fős „Európai Csendőri Erőnek” lehetősége legyen Mr. Westergaardot kirángatni az ágyából és Bécsbe vinni – ártatlanul.

Holnaptól a fenti  forgatókönyv valósággá válhat. Ez nem egy paranoid fantáziálás. Ezeket a jogi intézkedéseket részletezik az EU nyílvános dokumentumaiban, és az EU tagállamainak teljes támogatásást élvezik majd ma este.

Európában a szólásszabadság haláltusája holnap kezdődik.

Mint ahogy többen tudjátok egy évvel ezelőtt figyelmeztettek, hogy „gyűlöletbeszéd” per kezdődhet ellenem. „Rossz hírbe hoztam vallási tanításokat” azzal, hogy egy nyilvános előadást tartottam az iszlámról.

A vádeljárás lehetőségét nem mondták meg közvetlenül, hanem az újságokból tudtam meg.

Csak a múlt hónapban küldték meg a tárgyalás időpontját. Még egyszer: ezt a tényt az újságokból kellett megtudnom. Abból a baloldali újságból, amely eredetileg megvádolt. Csak több nappal később erősítették meg hivatalosan.

A bizonyíték, amelyet ezekben a hetekben ellenem felhasználnak, egy olyan felvételnek a szövege, amelyet ez a szocialista újság juttatott el a bíróságnak. Olyan szavakat tartalmaz, amelyeket egyáltalán nem mondtam, és olyan szavakat, amelyeket nem mondtam nyilvánosság előtt, és ezért nem sértettem vele törvényt.

De az én esetem nem igazán a törvényről szól. Ez egy politikai per. Geert Wilders és Jussi Halla-aho peréhez hasonlóan az a célja, hogy elnémítsa azokat, akik a sária barbár természete ellen fel mernek szólalni.

Ezen felül az is a célja, hogy mindazokat elbátortalanítsa, aki a nyomdokaimba szeretnének lépni. Az oligarchák, akik Európát irányítják elszántak azt illetően, hogy megakadályozzanak minden olyan őszinte vitát az iszlámról és annak törvényeiről, amelyet a polgáraik folytatnak.

Ezek egy totalitárius állam módszerei.

Sokkal sikeresebbek, mint a nácik, fasiszták és a kommunisták voltak, mert ők ezt csöndesen és békésen valósítják meg, nincs szükségük koncentrációs táborokra, vagy gulágokra, vagy tömegsírokra, vagy tarkólövésre az éjszaka közepén.

Ezek a jogi rendszerünkön keresztül sebészi pontossággal végrehajtott csapások, és nagyon hatékonyak ebben. A Theo van Gogh ellen végrehajtott gyors büntetés [egy marokkói lelőtte, majd többször megszurkálta a fényes utcán] és aközött a kerethatározat között, amelyet a bíróságainkon keresztül hajtanak végre nem sok hely marad a manőverezésre.

Szisztematikusan elhallgattatnak bennünket.

Csodálom az első kiegészítést, amelyet az összes amerikai veleszületett jogként élvez. Ennek a szólásszabadsággal kapcsolatos rendelkezései sokkal nehezebbé teszik a sária bevezetését az Egyesült Államokban.

De itt Európában nem vagyunk ilyen védettek. Az alkotmányaink, és azok a szabályok, amelyeket az EU ránk ró, megenged néhány kivételt arra vonatkozóan, hogy ne lehessen szabadon beszélni, és ezek a kis szakadások a jogi hálónkon elegendőek ahhoz, hogy darabokra szedjék az egész rendszert.

Reménytelenül szükségünk van a saját első kiegészítésünkre. Olyan vezetőkre van szükségünk, akik elég bölcsek és bátrak ahhoz, hogy olyan jogi eszközöket állítsanak össze és vezessenek be, amelyek megerősítik ugyanazokat az alapvető jogokat, amelyek az össze amerikai polgárnak garantálva vannak az Egyesült Államok alkotmányában.

Jelenleg nincsenek ilyen kaliberű vezetőink. De kezdenek megjelenni, és egy nap ők lesznek az európai nemzeteink valódi vezetői, és le fogják váltani azokat az internacionalista, totalitárius trónbitorlókat, akik ma elnyomnak minket.

A nemzeteinket a saját embereink fogják irányítani, azok, akik tényleg minket képviselnek. Ezek a vezetők valódi patrióták lesznek, olyanok, mint Jimmie Akesson és Kent Ekeroth Svédországban, vagy Oskar Freysinger Svájcban, vagy Geert Wilders és Martin Bosma Hollandiában, vagy Filip Dewinter és Frank Vanhecke Flandriában.

Vissza fogjuk foglalni a kontinensünket, és a nemzeteinket. Vissza fogjuk venni az országainkat azoktól, akik ellopták azokat, akik elcsenték tőlünk, miközben elaltatott minket a gazdagságunk és a kellemes időtöltésünk.

Ez nem lesz könnyű feladat. Az oda vezető út tele van akadályokkal, és nagy veszélyekkel. De mindenképp végig kell járnunk, mert ha nem, akkor az európai civilizáció – a nyugati civilizáció bölcsője- el fog tűnni.

Amik hajdan formálisan a nemzeteink voltak, mára olyan területekké váltak, amelyeknek homályosak a határaik, főleg idegen kultúrákból származó emberek lakják és korrupt totalitárius bürokraták irányítják. Az őslakosok –az eredeti lakók, a gyerekeink, azoknak a leszármazottai, akik a világon valaha létező legnagyszerűbb civilizációt hozták létre –kurátorokká és kosztümös színészekké váltak egy furcsa vidámparkban.

Nevezzük ezt „Euro World”-nek. Őshonos ételek, etnikai táncosok, és tíz órai tűzijáték.

Ezzel nézünk szembe, ha feladjuk az oly dédelgetett szabadságainkat. Ha elveszítjük a szólásszabadságot, akkor mindörökre elvesztünk.

Én nem vagyok áldozat. Ki fogok állni azért, ami helyes. Meg fogom védeni amit meg kell védeni. Mindenek felett gyakorolni fogom azt az isten adta jogomat, hogy szabadon beszélhessek arról, hogy mi történik. A szólásszabadság a legfontosabb szabadságunk, amivel rendelkezhetünk.

A lányomért és az ő gyerekeiért csinálom, azokért, akiknek abban a világban kell majd élniük, amit most készítünk elő. Azt teszem, amit a nagyszüleink valószínűleg tettek az 1930-as években, amikor a saját szabadságuk forgott veszélyben.

Ez most a mi időnk.

Emlékszem egy részre J.R.R. Tolkien híres trilógiájából, A Gyűrűk Urából.

Ez egy beszélgetés Frodó, a hobbit és Gandalf a varázsló között, és arról a veszélyes keresésről szól, amelyre Frodót és a barátait elküldték.

Frodó azt mondja: „Bárcsak ne az én időmben történne mindez.”

Gandarf válasza: „Én is, és azok is, akik hasonló időkben élnek ezt gondolják. De nem rajtuk múlik a döntés. Amit eldönthetünk az az, hogy mit teszünk az idővel, ami hátravan.”

Itt az idő, hogy eldöntsük, hogy mit teszünk az idővel, ami hátravan.

Ha holnap mondom ezeket a szavakat, akkor lehet, hogy letartoztatnak. Megvádolhatnak a kerethatározat rendelkezései alapján, és kiadathatnak annak az országnak, amely megvádolt, felhasználva az európai elfogatóparancsot, és elvezethetnek az európai csendőrség kíséretében.

Ez nem képzelődés, hanem nagyon is lehetséges.

Igaz, hogy valószínűleg csak néhány embernek kell majd keresztülmenni ilyen megpróbáltatáson. Hány embernek kell majd elviselnie azt, amin Mr. Wilders, és én keresztülmegyünk, mielőtt mindenkihez eljut az üzenet?

Hány példának kell előfordulnia, mielőtt az európaiak többsége megérti az új törvényeket, és behódol?

És emlékezzünk, hogy kinek fognak majd behódolni végül. Be fognak hódolni az Európában utánunk levőknek. Azoknak, akik lecserélnek minket.

Emlékeznünk kell, hogy a behódolás szó arabul azt jelenti, hogy iszlám.

Amikor elég muszlim él már Európában – és nem kell, hogy többségben legyenek, csak körülbelül 15-21% – iszlám törvények alatt fogunk élni, és nem azok alatt a törvények alatt, amelyek most irányítanak minket.

Nem fogjuk többé azokat az alkotmányos jogokat élvezni, ami még maradt akkorra. A jogainkat teljesen felül fogja írnia, és le fogja korlátozni a sária. A nők a férfiak tulajdonképpeni vagyonai lesznek. A keresztények és zsidók arra lesznek ösztönözve, vagy kényszerítve, hogy áttérjenek az iszlámra. Az ateistákat és homoszexuálisokat meg fogják ölni.

Az Európai Unió ezeket a szavakat „gyűlöletbeszédnek” nyilváníthatja. A kerethatározat értelmében, „rasszistának és idegengyűlölőnek” sorolhatják be, és beperelhetnek, amiért ezt mondtam.

De ez az igazság.

A történelmet tanulmányozva bárki igazolhatja ezt. Bárki, aki úgy dönt, hogy elolvassa a Koránt, a hadíszt és a Próféta szunnáját.

A széles körben hozzáférhető iszlám jogi értekezések igazolják, hogy amit mondtam nem „gyűlöletbeszéd”, hanem egy őszinte és pontos olvasata az iszlám jogi tanoknak.

Nyilvánvalóvá, hogy azt, aki az iszlámról elmondja az igazat, arra úgy tekintenek, mint aki „vallási gyűlöletre buzdít”

Világos, hogy a nem-muszlimok, akik nyilvánosan felfedik a sária tanait azok „rossz hírbe hozzák a vallási tanításokat”.

Ha alázatosan elfogadjuk ezeket a szabályokat, akkor belenyugszunk a sária törvényeinek saját nemzetünkre történő alaklmazásába. És miközben ez történik, én nem fogok csöndben ülni.

Nem akarom, hogy a lányom a sária törvényei alatt éljen.

Az időnk kevés. Ha ti és én nem akarunk egy iszlám jövőben élni, akkor most kell kiállnunk.

Ha meg akarjuk őrizni a beszédhez és a szabad publikáláshoz való jogot, akkor azt most kell gyakorolnunk.

Nem szerettem volna, hogy erre az én időmben kerüljön sor. De ez van.

Teljes mértékben ki kell használnunk a még hátralévő időnket.

Köszönöm!

A közel egy órás beszéd és a kérdések angolul itt nézhetők meg.

Elisabeth Sabadtisch-Wolffot az iszlám elleni gyűlöletre bújtással vádolják…

Bal oldalon felül: A mecsetek a barakkjaink, a dómok a sisakjaink, és a minaretek a szuronyaink.
Alul: Azt kell, hogy mondjam: egy velős és remek vallási kijelentés!
Jobb oldalon felül: A mecsetek a barakkjaik, a dómok a sisakjaik, és a minaretek a szuronyaik!
Alul: Jelentsük fel a rendőrségen ezt az iszlamofób szajhát!

Korábbi cikkek:

Egy újabb per a szólásszabadság ellen
A Korán kritizálásáért bíróság elé állítottak egy osztrák nőt

Patrióta disznóhús

A Francia Védelmi Liga ( French Defence League) legújabb videója látható alább. Ebben arra bíztatják azokat, akik szeretnének tenni valamit Franciaország iszlamizációja ellen, hogy tegyenek disznóhúst a halal termékek közé, jól látható módon.

Az iszlám Kanadában

2010. november 23.

A kanadai tv-ben (CTV News ) mutatták be az alábbi történetet. 2007 májusában Torontóban egy muszlim apa (47) megkísérelte elgázolni a 16 éves lányát, annak 17 éves barátját és a vejét egy kisbusszal. Szerencsére túlélték a támadást, a lány súlyos fejsérülést szenvedett, a többiek „kisebb” törésekkel megúszták. Az apát négy év börtönbüntetésre ítélték. Tettét azzal magyarázta, hogy a lánya nem engedelmeskedett neki, és megsértette a család becsületét azzal, hogy randevúzott a 17 éves fiúval. Az apa családja a bíróságon azt mondta, hogy teljesen kiállnak az apa mellett.

További példák a kultúrák békés együttélésére:

Gates of Vienna: The Cultural Enrichment Archives

A zöld veszély

Gates of Vienna

Martin Bosma a PVV (holland Szabadság Párt) parlamenti képviselője, Geert Wilders közeli munkatársa. Szeptemberben jelent meg új könyve az iszlámról és a baloldalról. Alább egy részlet olvasható a könyvből (De schijn-élite van de valse munters [“The Pseudo-Elite of the Counterfeiters”, Amsterdam, Bert Bakker 2010]).

Az elit az állítja, hogy az iszlám egy vallás, és ezért tisztelnünk kell. Minden túlkapása tisztára van mosva azáltal, hogy olyan vallásokra hivatkozik, amelyeknek szintén megvannak a kis problémáik. Azonban a vallás csak egy kis része az ideológiának. Az iszlám céljai elsődlegesen világi célok, mint például a sária bevezetése, és a világ elfoglalása folyamatos harcokon keresztül. Dr. Urban Vermeulen flamand iszlám szakértő szerint az iszlám csak 10%-ban vallás. „A probléma a maradék 90%-kal van, az iszlám törvényekkel. Amint a népességen belül növekszik a muszlimok aránya, egyre jobban ki akarják majd építeni a saját jogrendszerüket.” Elég pesszimista a muszlimok Európai társadalomba való beilleszkedését illetően.[30]

Akkor mi az iszlám? Amikor Párizsban tanultam, találtam egy könyvet G. H. Bousquet iszlamológustól. Az iszlámot „Le droit Musulman”-ként írja le, vagyis egy kettős totalitárius rendszerként, melynek célja nem csak a világuralom, hanem a követői életének legapróbb részletekbe menő irányítása. [31]

Christiaan Snouck Hurgronje professzor (Leiden), az első holland iszlám szakértő, száz évvel ezelőtt arra a következtetésre jutott, hogy az iszlámnak hosszú távú, alapvetően politikai ambíciói vannak. „Az emberek vallási, szociális és politikai életének minden aspektusának irányítása. Egyrészt saját követői életének irányítása, és a „megtűrt vallások” életének kontrollálása, azért, hogy ne jelentsenek veszélyt az iszlámra.” [32]

Az iszlám kritizálása egy új keletű dolog? A populisták rémisztgetése azért, hogy illékony szavazatokhoz jussanak? Nem egészen! Hugo de Groot [Hugo Grotius] a legismertebb holland jogász, a felvilágosodás előhírnöke, a nemzetközi emberi jogok megalapítója, és az intoleráns államvallás elleni harcos, már 1622-ben tudta ezt. Akkor írta a „A Mohamedánok cáfolata” című versét. Idézet a versből:

“A koráni jog se nem alázatos, se nem tűri a kritikát. Hajlamos a bosszúra, és vérszomjas, a külső megjelenését hátborzongatóvá teszi, mintha azért alkották volna, hogy megszilárdítsa az államot, és kiveszi a könyveket a hétköznapi emberek kezéből. És igen, megtiltja nekik, testi fenyítés terhe mellett, hogy megvizsgálják azokat [a könyveket].” [33]

Luther Márton, aki megreformálta az egyházat, azt mondta, hogy „Az iszlám az élet három területén okoz káoszt: a vallás, a politika, és a házasság és család terén.” [34] Erasmus egy teljes könyvet szentelt az iszlámnak: „Háború a török ellen” címmel. Azt mondja: „Egy folyamatban levő történet a vagyonról, melyet kegyetlenséggel szereztek meg és rablással gyarapítottak. Ártalmas házassági ügyek, gonosz testvérgyilkosságok, apák és gyerekeik hajlama: botrányos hűtlenség és embertelen kegyetlenség. Nem említve az erkölcsüket és a hitüket.” [35] Baruch Spinoza filozófus azt mondta „Nem hiszem, hogy lenne más olyan egyház, mely alkalmasabb lenne arra, hogy becsapja és irányítsa az emberei gondolkodását, mint a mohamedán egyház, mely kiemelkedik ebben.” [36]

Voltaire írt egy színdarabot „Fanatizmus, avagy Mahomet a próféta” címmel, és azt mondja, hogy „azért írtam, hogy szembeszálljak egy hamis és barbár szekta alapítójával.” [37]

Montesquieu a következőket írta híres „A törvények szelleméről” című művében: „Szomorú az emberiségre nézve, amikor a hitet egy hódító hozza létre. Az iszlám, mely semmi másról nem beszél, csak a kardról, még mindig azt a romboló szellemiséget erőlteti rá az emberekre, mint amiben alapították.” [38]

A filozófus Hegel, a francia forradalmat követő terrort az iszlám fanatizmusához és véres felemelkedéséhez hasonlítja: „<<Vallás és terror>> volt itt az alapelv, mint ahogy Robespierre-nél a <szabadság és terror>>. [39] Alexis de Tocqueville, „ A demokrácia Amerikában” szerzője, 1843-ban egy levélben azt írta barátjának Gobineaunak, hogy „Alaposan tanulmányoztam a Koránt. Azzal a meggyőződéssel fejeztem be a tanulmányaimat, hogy kevés olyan halálos vallás van a földön, mint Mohamedé.” [40] Artur Schopenhauer az iszlámot „a legrosszabb vallásnak” nevezi. [41] Gustave Flaubert azt írta: „Az iszlám védelmének arroganciája (miközben az iszlám maga egy szörny) felháborít. Az emberiség érdekében követelem, hogy a Fekete Követ törjék össze, a törmeléket szórják szét a szélben, Mekkát rombolják le, és Mohamed sírját vigyék el.” [42]

Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke, és a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője megértette, hogy az amerikai hajókat miért támadták meg rendszeresen a muszlim kalózok. Nevezetesen, a próféta törvényeiben való hitük – ahogy az a Koránban le van írva -, és azon kötelezettségek miatt, melyek ebből származnak. Azaz „az összes olyan nemzet, amely nem ismeri el az uralmukat, bűnös, ezért jogukban áll, és kötelességük bárhol harcolniuk ellenük, és mindenkit, akit elfognak rabszolgává tehetnek, és minden muzulmán, akit megölnek a csatában, biztos lehet abban, hogy a Paradicsomba kerül.”[43]

Sokan látják a hasonlóságot az iszlám és más totalitárius ideológia között. Például az angol filozófus, Bertrand Russell. Azt mondja, hogy „A kereszténység és a buddhizmus alapvetően személyes vallások, misztikus tanításokkal, és a szereteten való elmélkedéssel. A mohamedánizmus és a bolsevizmus gyakorlatias, szociális, nem szellemi, és az a célja, hogy elnyerje az evilági királyságot. A megalapítóik nem álltak ellen a kísértéseknek a vadonban. Amit a mohamedánizmus tett az arabokkal, lehet, hogy a bolsevizmus ugyanazt teszi az oroszokkal”.[44]

A Nobel-díjas Elias Canetti a főművének tartott „Hatalom és tömegben” egy fejezetet szentelt az iszlámnak: „Az iszlám mint a háború vallása” címmel. „A vallási háború egy szent kötelezettség. […]” Mohamed „az egyik legjobb iszlám tudós szerint a háború és harc prófétája. Amit kezdetben az arabokkal tett, megmutatja a végrendeletét a jövőbeli közösségének: harcolni a hitetlenekkel, a hit fejlesztése helyett…”[45]

Winston Churchill a Mein Kampfot az „új Korán”-nak nevezte, amely „tele van hittel és háborúval.” [46] A „Folyami háború” című művében nem fogja vissza magát:

„Milyen borzasztó az a gyötrelem, amit a mohamedánizmus helyez a követőire! A fanatikus őrjöngés mellett, mely olyannyira veszélyes egy embernél, mint a kutyánál a veszettség, még ott van ez a félelmetes fatalisztikus fásultság. Ennek hatásai láthatóak sok országban. Könnyelmű magatartás, rendetlen mezőgazdaság, lassú kereskedelmi módszerek, és a vagyon védelmének hiánya van mindenhol, ahol a Próféta követői uralkodnak vagy élnek. … „A muszlimoknak egyénileg lehetnek ragyogó tulajdonságaik. Azonban a vallás befolyása lebénítja azoknak a szociális fejlődését, akik azt követik. Nem létezik erősebb visszatartó erő a világon.” [46]

Ezek az emberek látták azt, amit Nyugaton csak kevesen akarnak észrevenni: az iszlám a zöld veszély.

Források:

[30]		De Telegraaf, February 18, 2006
[31]		G.H. Bousquet, ‘Le droit Musulman’, Paris, 1950
[32]		C. Snouck Hurgronje, ‘Selected Works’, ed. G.H. Bousquet and Joseph Schacht, Leiden: Brill 1957, p. 164
[33]		Hugo de Groot [Grotius], ‘Bewys van den waren godsdienst: Mitsgaders zyne andere stichtelyke gedichten’, 1683 [gathered from p. 125: 20-23, 126:10-15, 128:21-22, en 128:29-30; see also HoeiBoei and Google Books.
[34]		A.S. Francisco, ‘Martin Luther and Islam, A Study in Sixteenth-Century Polemics and Apologetics’, part 8 of ‘History of Christian-Muslim Relations’, Leiden: Brill
[35]		Desiderius Erasmus, De Turkenkrijg, translated from Latin to Dutch by John Piolon, Rotterdam: Ad.Donker, 2005 — As quoted in ‘Capitulatie versus polemiek’, the preface of Afshin Ellian in: ‘Islamisten en Naivisten’, Amsterdam: Jespersen en Pittelkow 2005
[36]		S. Nader, ‘The Lift of Spinoza’: Cambridge 1999, as cited in ‘Justitie treedt op als verlengstuk van dicatatoriale regimes’ at ‘Het Verraad van Links’ http://tinyurl.com/2a6hku8
[37]		Wikipedia (play).
[38]		Montesquieu, ‘Esprit des Lois’, Book xxiv, chapt. iv and iii, Amsterdam 2006; p. 560
[39]		Georg Wilhelm Friedrich Hegel, ‘Vorlesungen uber die Philosophie der Geschicht’, Stuttgart 1989; as cited in ‘Capitulatie versus polemiek’, the preface of Afshin Ellian, Jespersen en Pittelkow 2005
[40]		Alexis de Tocqueville, ‘Notes sur le Coran et autres textes sur les religions’, with introduction and commentary by Jean-Louis Benoit, Bayard 2007, as cited in ‘Jewish Political Studies Review’ no. 19, April 3, 2007
[41]		E. Vermaat, Nazi’s, communisten en islamisten, Soesterberg 2008, p. 12
[42]		G. Flaubet, Haat is een deugd, Amsterdam 1978, p. 262
[43]		Christopher Hitchens, “Jefferson’s Quran, What the Founder Really Thought About Islam”, on Slate.com, January 9, 2007
[44]		Bertrand Russell, Arthur William 3rd, Earl, The Practice and Theory of Bolshevism, London 1920, pp. 114-115 (See also Google Books , p. 74)
[45]		E. Canetti, ‘Mensen en macht’ [People and Power’], Amsterdam 1983, p. 160-161
[46]		Sir Winston Spencer Churchill, ‘The River War’, first edition, London: Longmans, Green & Co., 1899; Vol. II, pp. 248-250

Itt látható egy korábbi beszélgetés Martin Bosmával (angolul):

Halálra ítéltek egy keresztényt Pakisztánban, mert állítólag sértegette a Prófétát

Több nyugat-európai országban, azokat a nem-muszlimokat, akik a Koránból idéznek, vagy az iszlámot egy erőszakos vallásnak jellemzik beperelhetik, vagy már folyamatban van ellenük egy ilyen per. Bűnözőnek tartják őket ezért.

Irakban a keresztényeket egyre többször támadják meg iszlám fanatikusok. Az iraki kormány azt tanácsolta a Bagdadban élő keresztényeknek, hogy meneküljenek el Kurdisztánba, ahol nagyobb biztonságban lesznek. Tárgyalnak egy új, csak keresztények lakta tartományról, mely meg tudná védeni annak lakóit. Ha ez megtörténne, akkor az új tartományt fokozatosan lefaragnák és lerombolnák azok a támadások, amelyeket a sokkal nagyobb számú környező muszlim népesség hajtana végre.

Pakisztánban, Asia Bibit halálra ítélték, mivel sértegette Mohamed prófétát. Elég baj, hogy egy ilyen törvény egyáltalán létezhet, de ami még ennél is rosszabb, hogy a nő soha nem sértegette a prófétát. Egy muszlim vallomása, akár hallomás alapján, nagyobb súllyal esik latba, mint egy keresztényé, és a muszlimok kihasználják ezt a tényt azáltal, hogy „blaszfémiával” vádolják meg azokat a keresztényeket, akik nem mutatják magukat eléggé „legyőzöttnek” a muszlimokkal szemben.

Ez a három példa jól jellemzi azt, hogy jelenleg, a közeljövőben, és hosszú távon milyen jövő elé néznek a nyugati országok, ha a polgáraik nem ébrednek fel, és nem ismerik fel azt, hogy milyen veszélyt jelent az iszlamizáció.

 Ittanwali egy poros falu Pakisztán keleti részén, ahol 1500 család él, a legtöbben földművelésből. Csak három család keresztény közülük, akiket „hitetleneknek” neveznek, de nem jellemzők a konfliktusok. Asia Bibi közülük az egyik, aki a muzulmán Mohammed Idrees földjén dolgozott, csakúgy mint a lakosok nagy része. Munkatársai megpróbálták már többször áttéríteni iszlám hitre, de sikertelenül.

Pakisztánban a keresztények és a muzulmánok között gyakran fordulnak elő összecsapások, 2009 augusztusában egy muszlim fiatalokból álló csapat Gojra többségében keresztények lakta városában negyven házat és egy templomot gyújtott fel. Nyolc ember – három férfi, négy nő és egy gyerek – égett halálra. A pakisztáni keresztények a legtöbb esetben korábban hindu vallásúak voltak, akik a kasztrendszerben a legalacsonyabb szinten álltak. Az országban, ahol a kb. 170 millió lakosból több mint 96 százalék muzulmán, hivatalosan nincs kasztrendszer, ugyanakkor a keresztényeket a szociális hierarchia legalján kezelik.

A blaszfémia törvény, amely megengedi a halálbüntetést, ha valaki az iszlámot, a Koránt, vagy Mohamed prófétát kritizálja, gyakran a személyes bosszúknak is teret enged. Asia Bibi 2009 júniusában vízért ment a kúthoz, mert nagyon meleg volt. Amikor visszaért, a kolléganői felszólították, hogy térjen át az iszlámra, különben nem ihatják meg a vizet, mert az „tisztátalan”. Ezt egy heves vita követte, amelynek következtében Bibi életveszélybe került.

A bírósági jegyzőkönyvben az áll, hogy amikor Asia vízzel akarta megkínálni kolléganőit, akkor azok visszautasították, mondván, hogy ahhoz egy nem-muzulmán nő ért hozzá. Kolléganői szerint azt mondta, hogy Jézus Krisztus meghalt a kereszten az emberek bűneiért és megkérdezte, hogy mit tett Mohamed az emberekért? Jézus él, Mohamed ellenben halott. „A mi Krisztusunk Isten igazi prófétája, nem a ti Mohamedetek”, mondta állítólag, bár Bibi ezt tagadja. A kollégák ütlegelni kezdték, sikerült hazamenekülnie férjéhez és gyerekeihez. Néhány nappal később egy egész tömeg várta a háza előtt, néhány férfi megragadta és bezárta, mert a nők elmesélték, hogy mit mondott nekik. A férfiakból álló tanács úgy döntött, hogy feketére festik az arcát és szamárháton viszik végig a falun. A többi keresztény a rendőrséget hívta, akik ugyan a megszégyenítést megakadályozták, de börtönbe vitték a nőt „saját biztonsága érdekében”.

A pakisztáni Büntető Törvénykönyv 295-C paragrafusa értelmében halálra ítélték. „Bárki, aki meggyalázza a Szent Próféta nevét, halálbüntetést vagy életfogytig tartó börtönbüntetést érdemel.” A kormány visszautasította, hogy változtasson a törvényen, mivel félnek az iszlamista csoportok, és azok követőinek támadásaitól, akik úgy gondolják, hogy a törvény eltörlése nem egyeztethető össze az iszlámmal.

Asia Bibi szülővárosában megkérdezték, hogy „Fel kellene-e akasztani Asia Bibit”. A válasz egyöntetű „Igen” volt. A város imámja Asia halálbüntetését az élete legboldogabb pillanatának tartja. „Örömkönnyek hullottak a szememből”, mondta.

Ne engedjük, hogy a sária törvények bármelyik nyugati országba gyökeret verhessenek, legyenek bármilyen formában, bármilyen álruhában, bármilyen álnéven. A sária törvény intoleráns, és ellentétes a demokráciával és a felvilágosodással.

Forrás: atv.hu, CNN, Gates of Vienna

Üdvözlet Eurábiában: Francia rendőröket üldöznek el egy muszlim zónában

Ez a megdöbbentő videó Franciaországban készült. A francia rendőrök megpróbálnak kivizsgálni egy erőszakos nemi közösüléssel kapcsolatos esetet, amit a ”fiatalok” [ez a PC terminus a muszlimokra] követtek el.  A rendőrök végeznék a munkájukat, de a “fitalok” megakadályozzák őket ebben.

 Kijelentik, hogy ez az ő területük, és fenyegetik a rendőröket.
“Nem érdekel minket a rendőrség”, “Kigolyózunk a rendőröket”. Az egyik rendőrt lefújják gázspray-jel. Végül a rendőröknek el kell menekülniük, ha nem akarják, hogy komolyabb bajuk essen.

Nicolai Sennels dán pszichológus: “A muszlimok nyugati társadalmakba való beilleszkedése nem lehetséges”

 EuropeNews 2009. március 31.
Interjút készítette: Felix Struening

 A muzulmánok dán integrációs problémája 2006-ban vált publikussá világszerte, amikor a Jyllands Posten nevű újság 12 karikatúrát jelentetett meg Mohamed prófétáról. Pontosan két évvel ezután, újabb zavargások törtek ki annak kapcsán, hogy az összes jelentősebb újság közzétette az említett karikatúrákat.

 Jelenleg a koppenhágai fiatalkorúak börtönében lévő elítélteknek 70%-át teszik ki a muzulmán származású fiatalok. A közelmúltban látott erőszak és a muszlimok általános erőszakos tendenciája csupán a véletlen műve, vagy van valamiféle kapcsolat közöttük?

 2009-ben a dán Nicolai Sennels “Bűzöző muszlimok között. Egy pszichológus tapasztalata” címmel adta ki könyvét. Ebben Nicolai a muszlim kultúra pszichológiai vonatkozásáról, a haraggal való kapcsolatáról, az érzelmek kezeléséről és az iszlám hitről ír. Kutatását több száz órányi terápiára alapozza, amit 150 muszlim fiatallal folytatott a koppenhágai fiatalkorúak börtönében. A Europenews az íróval könyvéről és a könyvnek az európai muszlimok integrációjára ható következményeiről beszélgetett.

 Europenews: Nicolai Sennels, honnan jött az ötlet, hogy könyvet írj a dán muzulmán bűnözőkről?

 Nicolai Sennels: 2008-ban fogant meg bennem az ötlet az egyik integrációról szóló koppenhágai konferencián, ahova az egyetlen olyan pszichológusként voltam hivatalos, aki a koppenhágai fiatalkorúak börtönében dolgozik. A beszédem a konferencián arról a tényről szólt, hogy a bevándorlók kultúrája nagy szerepet játszik az integráció, a bűnözés és a vallási szélsőségesség vonatkozásában. Kihangsúlyoztam, hogy a muszlim kultúrából érkező embereknek mennyire nehéz, ha nem lehetetlen, sikeres életet kialakítaniuk Dániában.

 Ez a kijelentés nagy ellenállásba ütközött a dán politikusok, és a saját főnököm részéről. Ez teljesen meglepett, mivel azt gondoltam, hogy az álláspontom egyértelmű: Vannak kultúrák, amelyek jobban beleillenek a nyugati társadalmakba, mint mások. Egész Európa jelenleg a muszlimok integrációjával küzd, de ez a törekvés lehetetlennek tűnik. A dán rendőrség és a Dán Statisztikai Hivatal szerint a fővárosban a bűntényeknek több mint 70%-át muszlimok követik el. A Nemzeti Bank nemrégiben megjelentetett egy beszámolót, miszerint egy muzulmán bevándorló szociális segélye átlagosan több mint 2 millió dán koronába (300.000 euro [kb. 85 000 000 Ft) kerül, a munkaerőpiacon való alacsony részvétel miatt. Ehhez hozzá kell adnunk azoknak a szociális segítségeknek a költségit, amelyekben a munkanélküliek Dániában részesülhetnek: fordítókkal kapcsolatos kiadások, speciális osztályok az iskolákban – a muszlim szülők gyermekeinek 64%-a nem tud dánul rendesen írni és olvasni, dán iskolában eltöltött 10 év után sem– szociális munka, külön rendőrségi csoport, stb..

 Kijelentésemnek jogi következményei lettek, egyfajta szakmai jellegű büntetés, miszerint ha még egyszer megismétlem a fentieket, kirúghatnak. A koppenhágai hatóságok szerint úgy tűnik megengedett kijelenteni, hogy a súlyos problémákat a muszlimok körében a szegénység, a média, a rendőrség, a dánok, a politikusok, stb. okozzák. De két dolog semmi esetre sem megengedett: a kultúra hatását tárgyalni, és hogy a bevándorlók felelősséggel tartoznak a saját integrációjukat illetően. Sajnos sok igen nagy befolyással bíró politikus nincs tisztában a kultúra pszichológiai vonatkozásával és azzal, hogy ennek milyen hatása van az integrációra.

 EuropeNews: Mik voltak a reakciók Dániában?

 Sennels: Nagy érdeklődés fogadta a könyvet, már mielőtt 2009. február 24-én hivatalosan kiadták volna. A legnagyobb dán nemzeti újság címlapjára került, a rádióban és TV-ben pedig vitákon vettem részt politikusokkal és a téma szakértőivel. A könyv első kiadása 3 hét alatt elkelt.

 Azóta volt egy-két nagy változás a dán integrációs irányelvben, amire úgy tűnik hatással volt a könyv és az a figyelem, ami rá irányult. Az én személyes véleményem az, hogy a széles körű figyelem az állításomat igazolja: egyszerűen nagy szükség van annak mélyebb megértésre, hogy a muszlimok kultúrája hogyan befolyásolja a beilleszkedés esélyét.

A híres muszlim politikus Naser Khader, aki a „Becsület és szégyen” című bestseller szerzője, a következő előszót írta a könyvemhez: „kötelező olvasmány tanulóknak, szociális munkásoknak és tanároknak.” A Jyllands-Posten, a bátor újság, amely először tette közzé a Mohamed karikatúrákat, a könyvet „eredeti úttörő munkának” nevezte.

 EuropeNews: Nézzük meg közelebbről a könyvet. Négyféle integrációs mítoszról beszélsz. Az első a bevándorlók kulturális különbségeit érinti.

 Sennels: Amit a munkám során a fiatalkorúak börtönében felfedeztem az, hogy a muzulmán származású embereknek eltérő szociális segítségre van szükségük mint a dánoknak, vagy nem muszlim kultúrából érkező embereknek. Ezek a eltérő szükségletek több figyelmet kívánnak meg, és a pszichológusoknak több kutatást kell folytatniuk a témával kapcsolatban, annak érdekében, hogy hatékony társadalompolitikát legyenek képesek létrehozni.

 Teljesen egyetértek a kritikusaimmal abban, hogy személyes és társadalmi problémák egyaránt vezethetnek antiszociális viselkedéshez mind a nyugati, mind pedig a muszlim embereknél. Mindamellett rendkívül aránytalan az antiszociális és antidemokratikus viselkedés a muszlimok körében. A Dán Statisztikai Hivatal kiadott egy közleményt, miszerint a muszlim országok foglalják el az első nyolc helyet a top 10-es listán a bűnözők származási országát illetően. Dánia a kilencedik ezen a listán.

 EuropeNews: Akkor ez azt jelenti, hogy különbözőképpen kell kezelnünk a muzulmán és a nem muzulmán bevándorlókat?

 Sennels: Pszichológiai és emberbaráti nézőpontból teljesen egyértelmű, hogy a különböző kultúrákból érkező embereknek különböző szükségleteik vannak, amikor problémáik vannak, vagy éppen hoznak létre. Az én személyes tapasztalatom az, hogy a muszlimok nem értik azt, ahogy mi itt nyugaton a konfliktusokat párbeszéddel próbáljuk meg megoldani. Egy olyan kultúrában nőttek fel, ahol világos külső szabályok és világos következmények vannak. Azt a nyugati hagyományt, amely a kompromisszumot és önreflexiót a belső és külső konfliktusok kezelésének elsődleges eszközként használja, a muszlim kultúrában a gyengeség jelének tekintik. Egyszerűen nem értik ezt a lágyabb és humanisztikusabb módját a társadalmi ügyek kezelésének. A szociális munka és politika keretein belül ez azt jelenti, hogy több korlátra és komolyabb következményekre van szükségük annak érdekében, hogy szabályozni tudjuk a viselkedésüket.

 EuropeNews: Ez máris a második mítoszhoz vezet minket: gyakran mondják, hogy a bevándorlók bűnözésének okai a szociális problémák, nem pedig a kulturális hátterük. A könyvedben nem értesz ezzel egyet és a muszlimok vallására mutatsz rá mint a probléma forrása.

 Sennels: Nos, inkább úgy mondanám ‘muszlim kultúra’ semmint vallás, ugyanis nagyon sok olyan muszlim van, aki nem tudja mit ír a Korán, és nem jár mecsetbe. Viszont erősen befolyásolja őket a kultúra. És itt azt láthatjuk, hogy különösképpen a harag sokkal elfogadottabb a muszlim kultúrában. Egy példa: a nyugati kultúrában és más nem muzulmán kultúrákban, mint például Ázsiában, úgy tekintesz az agresszióra és a hirtelen dühkitörésre mint valami olyanra, amit később meg fogsz bánni vagy szégyellni fogsz. Ez teljesen az ellenkezője a muszlim kultúrában. Ha valaki sérti a méltóságod – amit én, mint pszichológus magabiztosságnak hívnék – egyszerűen elvárás, hogy agresszióhoz, gyakran szóbeli vagy fizikai bosszúhoz folyamodj. Tehát az agresszió nálunk alacsony státuszba helyez, a muszlim kultúrában pedig magasba.

 Van azonban egy másik, sokkal mélyebb oka a muszlim közösségekben elterjedt antiszociális viselkedésnek és az integrációtól való idegenkedésnek - nevezetesen a muszlimok nagyon erős azonosulása a muszlim kultúrával.

 A muszlim kultúrával való találkozásom során egy rendkívülien erős és nagyon büszke kultúrát ismertem meg. Ez egészen biztos, hogy egy olyan dolog, ami biztosítja egy ősi kultúra túlélését a változó korokban. És az iszlám és a muzulmán kultúra kiváló példa erre. Egy erős és büszke kultúra azonban sajnos szinte lehetetlenné teszi a tagjai számára, hogy más értékekhez alkalmazkodjanak. Németországban a 3.5 millió muszlimnak csak 12%-a érzi magát inkább németnek mint muszlimnak. Franciaországban és Dániában a muzulmán népességnek csak 14%-a gondolja, hogy ő inkább francia vagy dán, mintsem muszlim. A Dániában élő muszlimok között folytatott kutatás azt is kimutatja, hogy az első és második generációs bevándorlók 50%-a ellenzi a szólásszabadságot, és 11%-uk szeretné, hogy a dán alkotmányt felváltsa a sáría törvénykezés (ebből a kutatásból több adat is megtalálható az újság nyomtatott kiadásában). Ezek a magas százalékok persze ijesztőek, de különösen az a tény zavaró, hogy nincs véleménybeli különbség a témában azoknál, akik muszlim országban születtek és nevelkedtek, és azoknál, akik a dán társadalomban. Ha a hovatartozásról van szó, a muszlimoknál a kultúrával és vallással összevetve a nemzetiség egyáltalán nem számít. Ennek következménye pedig egy erőteljes és növekvő szembenállás a nyugati kultúrával és értékekkel szemben a koppenhágai és a nagyobb európai városok muszlim gettóiban.

 EuropeNews: Ahogy már rámutattál, nagyon sok muszlim erősen kötődik a vallási hovatartozásához. A harmadik mítosz, amit kifejtesz a könyvedben az a szélsőségeseknek és fundamentalisták százalékos arányáról szól a muszlimok között. Gyakran azt feltételezzük, hogy ez az arány viszonylag kicsi. Mi a tapasztalatod ezzel kapcsolatban?

 Sennels: Az emberek azt remélik, hogy a legtöbb muzulmán modern és elfogadja a nyugati értékeket. Az én tapasztalatom különbözik ettől, és ezt bizonyítják azok az európai statisztikák, amiket az imént idéztem. 2008 februárjában volt néhány halálosan komoly zavargás Dániában, amit muszlimok fiatalok keltettek.

 Ezek a zavargások részben reakciók voltak arra, hogy a dán rendőrség a meredeken emelkedő bűnözési arányokra összpontosított a muszlim kerületekben. A másik oka pedig a Mohamed karikatúrák újbóli leközlése volt az összes dán újságban, ami a szolidaritás kifejezése volt a karikatúrista, Kurt Westergaard iránt, kinek az élete akkor is, és még most is komoly fenyegetettségnek van kitéve.

 Ezeken a megmozdulásokon olyan muszlimokat láthattunk igen agresszív módon kiállni a kultúrájukért és vallásukért, akik nem gyakorolják a vallásukat a mindennapi életükben. Koppenhága egy teljes hétig füstölt a néhány száz tűznek köszönhetően, és azokat a rendőröket és tűzoltókat pedig, akik próbálkoztak a helyzet lecsendesítésével, megtámadták. A felkelők egy része abba a börtönbe került, ahol én dolgoztam és így volt alkalmam velük beszélgetni. Majd mindegyikük muszlim volt, és azt állították, hogy amit tettek – gyújtogattak, rendőröket támadták meg, stb. – indokolt volt, mivel a dán társadalom, az integráció erőltetésével, illetve a Mohamed karikatúrák újbóli leközlésével bebizonyította, hogy rasszista és az iszlám, illetve a muszlim kultúra ellen van. A néhány dán, akik a felkelők között voltak teljesen másképp vélekedtek. Az ő magyarázatuk tetteikre túlnyomórészt a kalandvágy illetve izgalom keresése volt.

 EuropeNews: A negyedik mítosz az, hogy a szegénység vezet a bevándorlók rossz társadalmi helyzetéhez. A könyvedben azt írod, hogy ennek az ellenkezője igaz.

 Sennels: Ezt a fontos kérdést a következőképpen fogalmazhatod meg: az embereknek azért lesznek szociális problémái, mert szegények, vagy pedig azért lesznek szegények, mert szociális problémákat hoznak létre. A tapasztalatom az, hogy az igen kis odafigyelés a gyermekek iskoláztatására és a saját maga képzésére, valamint a motiváció hiánya a szakmai karrier elérésére, mind meghatározó tényezői a szegénységnek, és amit sok muzulmán tapasztal mind a mi társadalmunkban mind az iszlám országokban. Ezen felül, Dániában a fiatal muszlim fiúk negyede bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Szegényes olvasási készség, erős ellenszenv a hatóságokkal szemben és egy priusz egyszerűen nagyon nehézzé teszi, hogy jól fizető állást találj. Az antiszociális viselkedés tesz szegénnyé, és nem fordítva.

 Sajnos sok politikus a szegénységet tekinti az integrációs problémák okának. Úgy gondolom, hogy ez egy szörnyű és felületes nézet a szegény emberekről, és az emberekről általában. Az a gondolat, hogy az emberek viselkedése attól a pénzmennyiségtől függ, ami minden hónapban a bankszámlájukra érkezik, egy rendkívül korlátozott látásmód. Én, mint egy olyan pszichológus, aki a Koppenhágai Egyetem bölcsész szakán tanult, azt mondom, hogy az emberek sokkal több és erősebb, a viselkedésüket és gondolkodásukat befolyásoló tényezővel rendelkeznek az életükben, mint a pénz.

 EuropeNews: Milyen következtetés vonható le a kutatásodból? Lehetséges a muszlim örökséggel rendelkező bevándorlók integrációja a nyugati társadalmakba?

 Sennels: Azt mondom, hogy az optimisták, azok az emberek, akik azt mondják az integráció lehetséges nagy felelősséget hordanak a vállukon. Nagy annak a veszélye, hogy egy olyan reményt és álmot próbálnak eladni nekünk, aminek nincs valóságalapja. Ez azt jelenti, hogy ők lesznek a felelősök azért, amiért Európa elfordul a problémák elől, és nem nevezi nevükön azokat, égészen addig, amíg túl késő nem lesz.

Egyszerűen nincs olyan kutatás, ami az optimisták nézőpontját támogatja. Ellenkezőleg, az összes kutatás a muzulmánok nyugati társadalomba történő integrációjával kapcsolatban azt mutatja, hogy folyamatosan a rossz irányba haladunk. Szóval nem tudom, hogy ezek az optimisták, hogyan jutottak a következtetéseikre. Talán ez csak egy hiú, gyermeteg ábránd, hogy minden jóra fog fordulni, csak úgy, mint a mesékben. Vagy talán egy ál-Darwini feltételezés, hogy minden pozitív irányba fog fejlődni. Egy dolog azonban biztos: az ítéleteiket nem tényekre alapozzák.

 Persze vannak kivételek, de a muszlimok integrációja a szükséges szintig túlnyomórészt nem lehetséges. Európa szerte okos és együttérző emberek dolgoznak a problémán, több milliárd eurót költöttek már a projektre, és mégis, a problémák tovább nőnek.

 A pszichológiai magyarázat tulajdonképpen egyszerű.  A nyugati és az iszlám kultúra alapjaiban véve egészen mások. Ez azt jelenti, hogy a muzulmánoknak nagy változásokon kell keresztülmenniük az identitásukkal és értékeikkel kapcsolatban azért, hogy képesek legyenek elfogadni a nyugati értékeket. A személyiség alapstruktúrájának megváltoztatása egy igen nehéz pszichológiai és érzelmi folyamat. Úgy tűnik, nagyon kevés muszlim érez motivációt ehhez. Csak kevés muszlimot ismerek, akiknek ez sikerült, de azt is tudom, hogy ez egy hosszú és fárasztó belső küzdelem volt, és külső szinten gyakran nagy árat fizettek érte, ugyanis a muszlim barátaik és családjuk megvetette és/vagy megtagadta őket azért mert elhagyták a kultúrájukat.

 EuropeNews: És mit fogunk kezdeni azokkal a muszlimokkal, akik már itt vannak?

 Sennels: Két lehetőséget látok. Először is azonnal le kellene állítanunk az iszlám országokból érkező emberek bevándorlását Európába, addig, amíg be nem bizonyítjuk, hogy a muszlim emberek integrációja lehetséges.

 Másodszor, azokat a muszlimokat, akik nem akarnak, vagy nem képesek beilleszkedni a nyugati társadalmakba segítenünk kéne abban, hogy egy új és jelentőségteljes életet építsenek egy olyan társadalomban, amit megértenek, és ami megérti őket. Ez azt jelenti, hogy támogassuk őket, hogy új életet kezdjenek egy Iszlám országban. Tulajdonképpen megvannak a gazdasági eszközök ehhez. Mint azt korábban említettem, a Dán Nemzeti Bank számításai alapján minden bevándorló, aki iszlám országból jön, átlagosan 300 000 euróba [kb. 85 millió forint] kerül. Ezzel a pénzzel tudnánk segíteni őket abban, hogy boldog életet éljenek egy iszlám országban anélkül, hogy szükségük lenne a beilleszkedésre egy olyan társadalomban, amit nem értenek, és ezért nem tudnak elfogadni. Elegendő pénzzel a birtokukban, amivel el tudnák tartani a családjukat, és egy olyan országban élhetnének, ahol jól érzik magukat a környező kultúrában, nagy lépés lehetne egy jobb életminőség irányába. És nekünk segítenünk kéne, hogy ezt elérjék. Ez nem csak a muszlim egyén, hanem az európai társadalom hasznára is válna. Azok a muzulmánok akik Európából iszlám országokba vándorolnak be nagykövetként fognak funkcionálni egy szabadabb, demokratikusabb társadalomért: azon tapasztalat birtokában, hogy egy olyan demokráciában éltek, ahol valódi emberi jogok vannak, és az európai szociális rendszerről szerzett ismereteikkel, nagyon fontos gondolatokat és értékeket fognak magukkal vinni. Így azt tehetik, amiről remélhetőleg a többségük álmodik, nevezetesen, hogy segítsenek muszlim testvéreiknek saját hazájukban azáltal, hogy változtatnak a szegényes körülményeiken, amik elől kezdetben elmenekültek.

Nicolai Sennels, 33 éves, pszichológus és a koppenhágai hatóságoknak dolgozott több évig. 2005-től 2008-ig Koppenhágában a Sønderbro-i fiatalkorúak börtönében dolgozott.

A takíja szerves része az iszlámnak?

 EuropeNews, 2010. November 8.

Henrik R. Clausen

 Annak érdekében, hogy eldöntsük, hogy vajon a takíja [hazugság a vallás terjesztése érdekében] szerves részét képezi-e az iszlámnak, talán a legjobb hely ahol ennek utánanézhetünk, az iszlám törvénykezésről szóló klasszikus könyv, az ‘Utazó Bizalma’ (szerzője Ahmad ibn Naqib al-Misri , 1302-1367). Ez a szunnita iszlám része, ezen belül a sáfiiata iskoláé, és az 1991-es angol kiadás magán viseli a kairói Al-Azhar egyetem jóváhagyó pecsétjét. Ebben az átfogó kézikönyvben a 744-746. oldalakon írják le azokat a körülményeket, melyekben a hazugság megengedett.

 A 745. oldalon a két legismertebb hadísz gyűjteményből a Szahíh Buháriból és Szahíh Muzslimból, Umm Kulthumot idézi:

 „ Nem hallottam, hogy megengedte volna [Mohamed] a hazugságot bármiben, amit az emberek mondanak, három dolgot leszámítva: háború, nézeteltérések elsimítása, és ha egy férfi a feleségével beszél, vagy fordítva (a különbségek elsimítása véget)”

 Ez az engedély sajnos igen tág: az iszlamisták rutinszerűen azt állítják, hogy a nyugat harcban áll az iszlámmal, a muszlimoknak (másokhoz hasonlóan) vannak rendezendő nézeteltérései, és ez rutinszerűen érvényes a feleségükkel való kapcsolataikra is. Ugyancsak a 745. oldalon, a híres iszlám filozófust, Ghazalit idézi:

 „A beszéd a célok elérésére szolgál, … Amikor igazmondás helyett a (dícséretes) célok elérése csak hazugsággal lehetséges, akkor megengedett a hazugság, akkor, ha a cél megengedett, és kötelező hazudni, ha a cél is kötelező.”

 Mivel az iszlám terjesztése (az iszlám szerint) hasznosnak és kötelezőnek tekintett, ezért az iszlám előrenyomulásának érdekében lehet hazudni.

 Az Utazó Bizalma folytatja azzal, hogy a túlzást egy általánosan elfogadott dolognak írja le, mivel Mohamed (kinek magatartása példa a muszlimok számára) maga is számos helyzetben túlzott. Itt egy példa a 747. oldalról, a hadíszra támaszkodva:

 A bizonyíték arra, hogy a túlzás eszköze néha megengedett, és nem tekinthető hazugságnak, Buhári és Muszlim egyik hadíszában található, ahol Mohamed azt mondja :

 ”Ami  Abul Jahmt illeti, a botja soha nem hagyja el a vállát, még Mu’aiiya-nak nincsen tulajdona.”

 A megtévesztés, „Kitman”, – a lényeges információ elrejtése – , formájában, ugyancsak tárgyásra kerül. Ez nem olyan súlyos mint a hazugság, elfogadható a jó célok érdekében, továbbá csak kellemetlen, és nem törvénybe ütköző.

 A következtetés: Azok akik azt állítják, hogy a hazugság nem megengedett az iszlámban, azok nem mondanak igazat.

 Források:

About Reliance of the Traveller
http://en.wikipedia.org/wiki/Umdat_al-Salik_wa_Uddat_al-Nasik

About Ghazali:
http://en.wikipedia.org/wiki/Ghazali

How Taqiyya Alters Islam’s Rules of War:
http://www.meforum.org/2538/taqiyya-islam-rules-of-war

“al-Taqiyya” is an integral part of Islam:
http://www.al-islam.org/encyclopedia/chapter6b/1.html

Michael Mannheimer beszéde Amszterdamban (2. rész)

Első rész itt.

Nagy-Britanniában az elmúlt 30 évben a muszlim népesség 82 000-ről 2,5 millióra nőtt. Ez harmincszoros növekedés. Hollandiában az újszülöttek 50%-a már most muszlim. 2025-re a lakosság 50%-a muszlim lesz. Belgiumban a lakosság 25%-a már most muszlim, és az újszülöttek 50%-a muszlim.

Németországban van egy kormány-dokumentum, ami kimondja, hogy a német népesség csökkenése megállíthatatlan. A lefele tartó spirál visszafordíthatatlan. 2050-re Németország egy iszlám állam lesz. Ez a német kormány egyik belső dokumentuma. Meg lehet találnia Google-n.

A szociális és bűnözéssel kapcsolatos költségeket a média és a politikusok titokban tartják a saját népességük előtt. Így a média úgy viselkedik, mintha egy külső hatalom nyomása alatt állna. Eltitkolják az adatokat, a valódi információkat és az igazságot. Önmagukat cenzúrázzák. Elmondok néhány érdekes tényt, hogy mennyibe kerülnek a szociális és bűnözéssel kapcsolatos költségek Európában.

Svájcban, a szociális költségek 80%-a a bevándorlók 9%-ához megy. A politikusok azt mondják, hogy azért hozták létre a szociális hálót, hogy a svájciakat támogassa. Most pedig csak a muszlimokat támogatjuk. Berlinben, a súlyos bűncselekmények 70%-át muszlimok követik el. És figyeljenek! Az összes bűneset 90%-át muszlimok követik el Berlinben. A török bevándorlók 75%-a nem tudja befejezni az iskolát, és a bevándorlók 73%-a nem dolgozik, és a német állam tartja el egész életében.

Franciaországban, a börtönök 70%-a muszlim, de csak a népesség 12%-át teszik ki. Hölgyeim és Uraim, ezek olyan tények, melyeket senki sem tagadhat le. Az ellenségeim soha nem azzal vádoltak, hogy a tényekről beszélek, mivel a bíróságon bebizonyosodna, hogy nincs igazuk.

[Újból megtámadják, Mannheimer rendőri védelmet kér maga mellé.]

Norvégiában a szociális juttatások több, mint 50%-a a muszlimokhoz jut. A svéd államnak a muszlimok 6,5 milliárd eurójába kerülnek. A nemi erőszakok száma négyszer magasabb, mint 20 évvel ezelőtt. Párhuzam fedezhető fel a muszlim népesség négyszeres növekedésével. Oslóban, 2009-ben, a nemi erőszakot tevők 100%-a nem őshonos norvég volt, hanem muszlim.

A no-go területek száma drámaian növekszik Európában, már most több mint 1000 ilyen no-go terület van. A mecsetekben az imámok arra szólítják fel a hívőket, hogy ne fizessenek adót a rendszernek, mert így Európa majd hamarabb elesik.

Azt is mondják, hogy öljenek meg minden homoszexuálist, és hogy annyi gyerekük legyen, amennyit csak tudnak, és menjenek a szociális rendszerhez segélyekért. A mecsetekben előadásokat rendeznek arról, hogy hogyan lehet hozzájutni a szociális pénzekhez. És figyeljenek! Nincs bevándorlási probléma Európában! Csak a muszlim bevándorlókkal van probléma. A nem-muszlim bevándorlókkal nincs probléma.

És amiről soha nem írnak és beszélnek a talk show műsorokban és újságokban, az, hogy az iszlám törvények, a Korán, halálbüntetés terhe mellett megtiltja a muszlimoknak, hogy integrálódjanak a nem-muszlim országokban. Idézem a Korán 5. szúrájának 51. versét:

„Ti hívők! Ne kössetek testvérbarátságot a zsidókkal és a keresztényekkel: Ők egymás testvérbarátai! Ha valaki közületek barátságot köt velük – az közéjük tartozik!” Ha nem teszed ezt, akkor többé nem vagy muszlim, és rosszabb bánásmódban lesz részed, mint a hitetleneknek. Hölgyeim és Uraim! Ezt prédikálják a mecsetekben, melyet sok politikus támogat.

 Spanyolországban az egyik imám írt egy könyvet arról, hogy hogyan kell helyesen megverni a feleséget. 800 000 példányban adták el ezt a könyvet. Ez a cselekedet visszavezethető egy szúrára, mely felszólítja a muszlimokat, hogy verjék a feleségüket.

De Hölgyeim és Uraim, a valódi ellenfelek, a valódi ellenség nem a muszlimok. Egyik muszlim sem csomagolta össze a holmiját és jött ide gyalog. A politikusok hívták be őket milliószámra. Soha nem kérdezték meg az embereket erről. Az iszlamizációnak négy támogatója van. Az első a politikusok. A második az egyházak. A harmadik a média, és a negyedik az értelmiség.

Mondok néhány példát. A baloldali és zöld politikusok gyakran azt mondják a beszédeikben, hogy Európának több muszlimra van szüksége, azért, hogy Európa túlélje az elkövetkezendő éveket. Ez, Hölgyeim és Uraim, az egyik létező legnagyobb hazugság. A valódi okot el lehet olvasni Joschka Fischer könyvében, amit 1994-ben írt. [ISBN 3462023411  Risiko Deutschland.. Krise und Zukunft der deutschen Politik [Sondereinband] Joschka Fischer]

Azt írta, hogy annak érdekében, hogy a pártja számára jövőbeli szavazókat szerezzenek, mivel az őshonos emberek nem szavaztak olyan számban, ahogy azt ők szerették volna, el kell küldeni az őshonos lakosságot és a helyükbe bevándorlókat kell behozni, azért, hogy hatalmon tudjunk maradni. Megismétlem: a német miniszter, és a Zöld Párt egyik vezetője azt mondta, hogy örülne, ha Németország eltűnne a Föld színéről.

[szünet]

Olaszországban a muszlimok megverhetik a lányaikat, azért, hogy megakadályozzák a nyugati életmódba való integrálódást. Németországban az egyház olyan törvényt hozott, hogy a muszlim tanulóknak nem kell csatlakozniuk az iskolai osztálykirándulásokhoz, nem kell részt venniük az úszás oktatáson és nem kell részt venniük a tornaórákon. Ez Hölgyeim és Uraim, egy általános támadás az őshonos európaiak alkotmányával szemben.

Ez a hatalmon levők árulása a saját országuk, és a nagy és szabad kontinensünk hagyományaival és történelmével szemben. Ez nem más, mint egy lázadás a saját emebereik ellen. Mit tehetünk ez ellen? Vádoják meg őket, hogy bíróság elé kerülnek, mivel megszegték a törvényt. Vádolják meg, és vigyék a bíróság elé őket. Felteszem emlékezni fogunk majd azokra a nevekre, akik most támogatják a muszlimokat egy második nürnbergi per idején, melyet 10 vagy 20 év múlva kell majd tartani. Így gondolom.

Nem engedhetjük, hogy azok az árulók, akik együttműködtek az egyik legnagyobb totalitárius elnyomó rendszerével, az iszlámmal, ne fizessenek ezért. Ne szavazzanak azokra a pártokra, akik a muszlimokat hatalmohoz akarják juttatni, és még több muszlimot akarnak behozni Európába. Ne vegyék meg azokat az újságokat, amikben hazudnak a valódi helyzetről.

És azt mondom, hogy legyen ez a nap a nyugati értékeink európai és világméretű rekonkvisztájának a kezdete, és védjük meg ezeket az értékeket minden eszközzel,akár az életünk árán. Köszönöm.

Michael Mannheimer beszéde Amszerdamban (1. rész)

2010. november 3. EuropeNews

 Ezt a beszédet Michael Mannheimer újságíró adta október 30-án Amszterdamban, a Geert Wildres támogatására rendezett demonstráción. A videón látható, hogyan próbálják meg a beszédet „antifasiszta” ellentüntetők, -akik valójában baloldali és muszlim szélsőségesek- megzavarni.

Üdvözlök Mindenkit!

2010-et írunk. Európa a történelmében előforduló legnagyobb fenyegetettségnek van kitéve. Az iszlám, Európa elleni harmadik támadásának kellős közepén vagyunk. Az első támadásra nem sokkal Mohamed halála után került sor, és a muszlim hódítók legyőzték Spanyolországot. Spanyolország iszlamizációja 600 évig tartott, és 1492-ben lett vége a nagy rekonkvisztával [viiszahódítás]. Ellentétben azzal, amit sok könyvben újra meg újra írnak, hogy a Cordoba iszlám békés volt, az igazság teljesen másképp fest.Az igazság az, hogy a muszlimok keresztények és zsidók millióit ölték meg.

Az Ottomán Birodalom második támadása Konstantinápoly elfoglalásával kezdődött és 1918-ig, az első világháború végéig tartott. Ez alatt a 455 év alatt az ottománok ártatlan keresztények és zsidók millióit ölték meg hihetetlenül brutális körülmények között.

Törökország, az Ottomán Birodalom központja, 29 háborút indított Európa ellen, ez alatt a 455 év alatt. És most indítja a harmincadikat. Törökország a világ egyik vezető iszlám országa, Iránhoz, Egyiptomhoz és Szaúd-Arábiához hasonlóan.

Török politikai körökben úgy beszélnek Németországról, mint „Nyugat-Törökországról.” És láthattuk, hogy úgy jött Erdogán [török miniszterelnök] Németországba, mint valami kalifa, aki mindent úgy akar irányítani, hogy úgy történjen, ahogy ő akarja. De most egy sokkal nagyobb veszéllyel állunk szemben. Nagyobbal, mint amit Hitler és a kommunizmus jelentett. A különbségek a következők:

Hitlernek egy 75 milliós országa volt, és összesen 13 évet volt hatalmon. Azonban a muszlimoknak 1400 éves tapasztalatuk van az iszlamizáció különböző területein. Sokkal szervezettebbek. Az egész világon jelen vannak, és 1,4 milliárd ember áll mögöttük. Az umma [muszlim közösség] erejének következményeit nap, mint nap láthatjuk. Legutóbb a dán Mohamed karikatúrákkal kapcsolatban láthattuk.

A különbség még az, hogy a támadás frontvonala nem Európa határainál helyezkedik el. Nem látjuk az ellenséget. Az ellenség köztünk van. Az ellenség nem feltétlenül a muszlim emberek, hanem maga az iszlám rendszere. De mindenesetre ők muszlimok. Ugyanúgy beteljesítik az iszlám célját, mely a világ elfoglalása, mint ahogy azt a békés németek, – akik a németek 80%-át alkották Hitler idejében, – tették.

Csupán a létezésükkel az iszlámot erősítik, és azzal is, hogy nem kritizálják a vallásuk rossz elemeit. Miért? Azért nem kritizálják, mert halálbüntetés jár annak, aki kritizálja az iszlámot. Ezt Mohamed rendelte el. És ebben egyedülálló a világ vallásai között.

16 évet éltem buddhista országokban. Sok évet éltem hindu országokban. Ismerem a zsidókat és a keresztényeket. Mégis ez egyedülálló. Sehol másutt nem utasítanak arra, hogy megöld azt, aki kritizálja a vallásod. És van egy másik utasítás. Azok megölése, akik elhagyják a vallást, az iszlámot. Ez a két dolog messze áll az európai emberi jogoktól. A szólásszabadság és az emberek szabad választásának jogaitól. És a vallásszabadsághoz sincs köze, mely magában foglalja annak szabadságát, hogy ne legyen az embernek vallása.

Néhány adat a harmadik támadásról.

Az első a demográfiai adatok:

1945-ben 645000 muszlim élt Európában. Most 2010-ben már 55 millió muszlim él, akik száma évente 1 millióval növekszik, a muszlim országokból történő bevándorlás következtében, és a Lisszaboni Sszerződés még többet ír elő, összesen 100 milliót.

Megismétlem. 2030-ig 100 millió muszlimot, ugyanis az összes bevándorló 90%-a muszlim. Erről nem lehet olvasni az újságokban, és nem beszélnek róla a politikusok. Csak Svédország fővárosában 20 olyan terület van, ahol a lakosság 70%-a muszlim. 5 éven belül ez 100% lesz. A muszlim népesség növekedése Európában szintén egyedülálló.

10 év alatt megduplázódott a muszlimok száma. Ez az emberiség történelmében a legmagasabb növekedés. Ez azt jelenti, hogy ha most 6,5 milliárd ember él a földön, akkor 2020-ra ez a szám 13 milliárd lenne. Az összes mecsetben az imámok arra buzdítják a hívőiket, hogy minél több gyerekük legyen. Én ezt szülés általi dzsihádnak nevezem. Ennek az egyik eredménye, hogy Svédországban, Norvégiában, Angliában és Hollandiában a leggyakoribb keresztnév a Mohamed.

[Félbe kell szakítania az előadását, egy baloldali tüntető miatt.]

Hölgyeim és uraim. Az új fasiszták antifasisztának nevezik magukat. Az európai zöld és baloldali pártok az új fasiszták. Félrevezetik az embereiket az iszlamizáció tényeivel kapcsolatban, és muszlimok millióit hozták Európába anélkül, hogy megkérdezték volna az embereket. Félrevezetik a saját embereiket. Egy olyan támadást láttatok itt, melyet az elmúlt 10 évben már sokszor láthattatok.

“Új” trendek az arab antiszemitizmusban

EuropeNews
Klaus F. Mueller

A zsidók gyülölése széles körben elterjedt jelenség az arab világban. Ez nyilvánvalóvá válik, ha valaki megnézi a MEMRI (Közel-Keleti Médiakutató Intézet) által, TV felvételekből készített összeállítását, melyet a genfi székhelyű ENSZ Emberi Jogok Bizottsága előtt mutattak be.

A körülbelül 23 perces videón, melyet 2010. szeptember 28.-án mutattak be, olyan arab TV felvételek láthatók, melyek iszlám hitszónokok, politikusok és a média általános antiszemita hozzáállását bizonyítják.

A felvétel megmutatja, hogy hogyan gondolkodnak az iszlám hitszónokok a Közel-Keleti konfliktusról. „A zsidókat ellenségünkként kezeljük, még akkor is, ha visszaadják Palesztinát, mivel hitetlenek”, mondja Muhammad Al-Muraikhi, egy katari hitszónok. [1:40-1:45]
Wael Al-Zarrad, palesztin hitszónok is hasonló nézeteket vall: “Muszlimként a vérbosszúnk csak a megsemmisítésükkel fog lecsillapodni, mivel többször megpróbálták megölni a prófétánkat.” [1:50-2:05]
Masoud Anwar, egyiptomi hitszónok: “A Sátán után a legrosszabb ellenségeink a zsidók. Ki mondta ezt? Allah.” [2:06-2:16]

A zsidó holokauszt is témája a felvételeknek. A német Harmadik Birodalom koncentrációs táborairól mutatnak felvételeket, melyet iszlám hitszónokok kommentálnak, azt állítva, hogy a zsidók kiérdemelték azt a bánásmódot és megaláztatást, amit el kellett szenvedniük.
Yousuf Al-Qaradhawi sejk: “A történelem folyamán, Allah olyan emberekre bízta (zsidókat) akiknek meg kellett őket büntetniük a romlottságuk miatt. A legutóbbi büntetést Hitler hajtotta végre, azokkal az eszközökkel, amit velük tett. Még akkor is, ha felnagyították ezt a témát, sikerült helyre tennie őket. Ez isteni büntetés volt a számukra. Allah akaratával a következő büntetést a hívők (muszlimok) fogják végrehajtani.” [19:35-20:10]

Úgy látszik, hogy egyre divatosabbá válik az arab médiában a zsidógyűlölet. Wiam Wahhab volt libanoni miniszter gátlástalanul azon viccelődik, hogy szereti a németeket, és azért támogatja a politikájukat, mert „utálták és elégették a zsidókat.”

Aballah Jarbu, a Hamasz Vallási Ügyek miniszterhelyettese azt mondja [0:00-1:00], hogy „A zsidók mentális betegségben szenvednek, mivel tolvajok és agresszorok. Egy tolvaj és egy agresszor elveszi a tulajdont vagy a földet, pszichológiai rendellenességet és fájó lelkiismeret furdalást fejleszt ki, mivel valami olyat vesz el, ami nem az övé. Úgy mutatják be magukat a világnak, mint akinek jogaik vannak, de valójában idegen baktériumok, a világon példa nélkül álló baktériumok. Ezt nem én mondom, hanem a Korán. A Korán azt mondja, hogy nincs hozzájuk fogható: <<A hívők legnagyobb ellenségei a zsidók.>> Bárcsak megsemmisítené ezt a mocskos népet, akiknek nincs se vallása, se lelkiismerete. Mindenkit elítélek, aki hisz abban, hogy lehet velük (a zsidókkal)  a kapcsolatokat normalizálni, bárki aki egy asztalhoz akar ülni velük, vagy akár hisz abban, hogy (a zsidók) emberek. Ők nem emberek. Nincs vallásuk, nincs lelkiismeretük, és nincsenek erkölcsi értékeik.”

Egyértelmű, hogy a zsidókat nem csak politikai, hanem vallási okok miatt is elítéli az iszlám média. „A zsidók iránti gyűlöletünk a hitünkön alapul”, állítja az egyiptomi hitszónok, Salam Abd Al-Qawi. „A Korán mondja nekünk, hogy gyűlöljük, és ne szeressük őket.” [1:03-1:15]

A videó itt tekinthető meg:  New Trends in Arabic Anti-semitism

Pat Condell a szólásszabadságról

“A dzsinn kiszabadult Európa palackjából, és a multikulturális diverzitás fasisztái nem fogják tudni visszagyömöszölni. Már most több ezer ember áll ki, és hallatja hangját társadalmunk könyörtelen eliszlámosodásával szemben. És hamarosan milliók lesznek. Emberek, akiknek elege van a politikai korrektségből, hogy megmondják nekik, hogy mit gondolhatnak, és mondhatnak, hogy azt mondják nekik, hogy tiszteljenek egy olyan vallást, amely abszolút senki mást nem tisztel.”

Itt látható Pat Condell legújabb videója a szólásszabadságot Európa szerte érő támadásokról. (Közben felkerült a Gates of Vienna blogra is, köszönet Vlad Tepesnek a feliratozásért [mégha a mondatok vége le is maradt])

 Patric Condell (1949. november. 23.) egy brit komikus, író és internetes személyiség. 2007-től kezdődően videó üzenetekben mondja el a véleményét. 2010 novemberéig 77 ilyen videó monológot jelentetett meg, amelyeket összesen 28 milliószor néztek meg. 2009 szeptemberében a YouTube egyik legnézettebb felhasználója volt az Egyesült Királyságban. Nyolc videója a 100 legtöbbet kommentált videó között van. „Természetesen” a „béke vallását” ért bírálatai miatt ő is több száz fenyegető levelet kap naponta.

A boszniai Start magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy az a szándéka, hogy „más emberek nem bizonyítható hite ne befolyásolja az életemet, a kormányokat, a törvényeket és az oktatást. Nem érdekel, hogy miben hisznek más emberek, amíg nem kell azt hallgatnom.”

A Nemzeti Szekuláris Társaság tagja, és nagyszámú felhasználó követi figyelemmel az interneten, a  Facebookot is ide értve.

00:00		Manapság Európa ragyogó példája annak, hogy hogyan pisáljunk az ivóvizünkbe.
00:06		Szerte Európában olyan törvényeket hoznak, melyekkel megpróbálják elhallgattatni a szólásszabadságot,
00:11		és embereket bűnözőnek mondanak ki azért, mert elmondják a véleményüket.
00:14		Ennek a hónapnak a végén az osztrák Elisabeth Sabaditsch-Wolffot bíróság elé állítják,
00:18		„vallási tanítások befeketítésének” vádjával, hasonlóan az Inkvizícióhoz.
00:23		Mi volt a bűne? Az, hogy egy olyan Korán idézetre hívta fel a figyelmet, mely megengedi a férfiaknak, hogy megverjék a feleségüket.
00:28		Ezért három év börtönbüntetést kaphat.
00:32		Üdvözlet az igazságszolgáltatástól, Eurábia stílusban.
00:35		Azt hallottam, hogy néhány holland politikus aggódik az ország nemzetközi megítélése miatt,
00:39		most, hogy a Szabadság Párt része a kormányzásnak.
00:42		Nos, nem kellene aggódniuk. Az országuk megítélése
00:45		nem lehet alacsonyabb, mint amilyen most. Köszönhetően nekik,
00:48		és azoknak a tisztességtelen törvényeknek, amelyek megengedik, hogy az ország legnépszerűbb politikusát
00:52		bíróság elé rángassák, mint egy bűnözőt, azért, mert kimondta az igazságot,
00:55		olyan bírák előtt, akikről világosan látszik, hogy elfogultak,
00:58		és akikről bebizonyosodott, hogy még arra is képtelenek, hogy egy kirakatpert levezessenek,
01:02		mivel nincs meg az a bölcsességük, vagy önfegyelmük, hogy leplezzék az elfogultságukat.
01:06		Akkor, amikor a világ szeme a holland igazságszolgáltatáson volt,
01:11		a tisztességtelen amszterdami bíróság élt a lehetőséggel,
01:14		és egy olyan nyomorult hozzá nem értésről és elfogultságról tett tanúbizonyságot, hogy
01:17		a tárgyalást fel kellett függeszteni.
01:20		Azzal, hogy inkább az elvekkel voltak elfoglalva, mint az igazsággal
01:22		bebizonyították, hogy alkalmatlanok arra, hogy akár egy gyerekműsort is vezessenek.
01:26		Az egyiküknek még ahhoz is volt pofája, hogy Wilderst azzal vádolja meg, hogy
01:28		aláássa az igazságszolgáltatás intézményét
01:30		De őszintén, nincs szükségük a segítségére, amikor maguk a bírák ilyen jó munkát végeznek abban, hogy
01:33		nem csak az egész holland jogi rendszert ássák alá, hanem
01:37		a nyugati civilizáció alapjait is.
01:40
01:41		Az ügyészség nem akarja tovább folytatni,
01:43		mondván, hogy nincs mivel vádolniuk Wilderst.
01:45		Azonban a bírák tovább folytatják egy újabb tárgyalással,
01:47		mivel elhatározták, hogy elkapják ezt a fickót.
01:49		Láthatják, az elfogulatlan igazságszolgáltatás nem célja ennek a pernek, vagy a másiknak Ausztriában.
01:54		A célja az, hogy elhallgattassa az eltérő véleményeket egy olyan precedens teremtésével,
01:57		mely mindenkinek megmutatja, hogy őket is közönséges bűnözőként fogják kezelni,
02:01		ha negatív véleményt próbálnak meg kifejezni
02:03		a világ legvisszamaradottabb, legintoleránsabb, és legerőszakosabb vallásával szemben.
02:06		Itt tartunk ma Európában.
02:08		Mintha a régi Szovjetunióban lennénk
02:11		Azon vagyok meglepődve, hogy Wilderst még nem próbálták meg bezárni
02:13		egy elmegyógyintézetbe – talán hamarosan ez következik.
02:16
02:17		Hogy a helyzet még ennél is sokkal rosszabb legyen
02:20		nem csak a tisztességtelen bírákkal és gerinctelen törvényhozókkal kell megküzdenünk,
02:24		hanem a lusta és elfogult újságírókkal is,
02:26		akik elferdítik a nyelvet és elnyomják az igazságot,
02:29		és akik mindenkit, aki fel mer szólalni a nyugati értékek mellett,
02:32		„szélsőjobboldali”, „fasiszta” „gyűlöletkeltő”
02:35		„rasszista” jelzőkkel rágalmaznak meg – ugyanis ezt jelenti a „szélsőjobboldali” kifejezés.
02:38		Az igazság az, hogy ma Európában
02:40		a baloldal az új szélsőjobb.
02:43		Ez legdurvábban Angliában van jelen, mint
02:46		anti-demokratikus, saját kultúrájukat gyűlölő,
02:49		relativista, pattanásos arcú diákok, iszlamisták,
02:52		antiszemiták, és baloldali fanatikusok zavaros csőcselékeként,
02:54		akik ironikusan az „Egyesülj a Fasizmus Ellen” megnevezésű szervezetet alkotják.
02:59		És akiknek, mint valami bakancsos náci gengszterek bandájának, az a taktikájuk, hogy erőszakba fullasztják a békés demonstrációkat,
03:03		melyekkel nem értenek egyet,
03:07		mivel félnek a szólásszabadságtól,
03:08		és tudják, hogy a védhetetlent védik.
03:12		„Egyesülj a Fasizmus Ellen”, de nem a vallási fasizmus ellen,
03:15		mert az sértő lehet a fasisztákra – erre még gondolni sem szabad!
03:19		De aggodalomra nincs ok  nem kell szégyenkeznetek,
03:22		- nem mintha tudnátok, hogy azt hogyan kell,- mivel a többiek, mi, megtesszük helyettetek.
03:25
03:27		Mostanában ez történik Európa szerte.
03:30		Bárki, aki békés demonstrációt szervez a demokráciáért
03:33		vagy a nyugati értékekért, számíthat arra, hogy fizikailag bántalmazzák
03:37		ezek az erőszakos önelégült idióta gengszterek,
03:40		akik a saját szabadságukat olyan embereknek köszönhetik, akik hajlandóak voltak megvédeni azt,
03:43		de akiknek a saját csekély látószögük csak addig terjed, hogy
03:46		elnyomják a jogos ellenvéleményt.
03:49		Mennyire progresszív!
03:51		Természetesen ezek az emberek valójában nem antifasiszták, ugye?
03:54		Hanem szabadság-, szabad gondolkodás, és szólásszabadság,
03:57		és mindenfajta szabadság ellenesesek, kivéve az állami pénzeket.
04:01		Láthatják, ahogy a baloldaliak és az iszlamisták követelőznek
04:05		egy olyan társadalomtól, melyet megvetnek.
04:08		Tehát egyesültek a képmutatásban, az intoleranciában,
04:11		tudatlanságban, hülyeségben és gyűlöletben.
04:14
04:15		Európában a multikulturalizmus hallott,
04:18		mint ahogy az összes közelmúltban történt választás megmutatja.
04:21		Most már még a politikusok is beismerik.
04:23		Néhányan még ragaszkodnak ennek  illúziójához,
04:25		mint ahogy a szovjetek ragaszkodtak a kommunizmus illúziójához.
04:28		De vége. És ezek a kirakatperek és erőszakos utcai tüntetések
04:32		a haláltusájának a jelei.
04:34		Olyan kétségbeesett emberek kétségbeesett próbálkozásai,
04:36		akik teljesen elvesztek.
04:38		A vélemény kriminalizálása nyílt beismerése annak, hogy a törvényhozók elvesztették az irányítást,
04:42		és olyan helyzetet teremtettek, melyet nem tudnak kezelni.
04:45		De ez történik akkor, ha az emberek véleményét soha nem kérik ki,
04:49		és ha azok mégis elmondják, akkor figyelmen kívül hagyják.
04:51		Nos, többé nem lehet figyelmen kívül hagyni,
04:53		és nem lesz figyelmen kívül hagyva.
04:55		Bármi is történik ezen a két tárgyaláson,
04:57		az csak a kezdet.
04:59		A dzsinn kiszabadult Európa palackjából,
05:02		és a multikulturális diverzitás fasisztái nem fogják tudni visszagyömöszölni.
05:06		Már most több ezer ember áll ki,
05:08		és hallatja hangját
05:10		társadalmunk könyörtelen eliszlámosodásával szemben.
05:14		És hamarosan milliók lesznek.
05:16		Emberek, akiknek elege van a politikai korrektségből,
05:18		hogy megmondják nekik, hogy mit gondolhatnak, és mondhatnak,
05:21		hogy azt mondják nekik, hogy tiszteljenek egy olyan vallást, amely abszolút senki mást nem tisztel.
05:26		És miközben felszólalnak, rájönnek, hogy
05:28		nincsenek egyedül, és hogy valójában egyáltalán nem fasiszták,
05:31		gyűlöletkeltők és rasszisták, annak ellenére, hogy mit mond nekik ismételten a gyáva, tisztességtelen sajtó.
05:34
05:37		És hozzájuk hasonlóan, én is egy egyszerű oknál fogva ellenzem az iszlámot, mégpedig azért, mert
05:41		az iszlám szemben áll velem, és mindazzal, amiben hiszek.
05:45		Nem érdekel, hogy hogyan éreznek a muszlimok ezzel kapcsolatban.
05:47		Nem érdekel, hogy bárki hogyan érez ezzel kapcsolatban.
05:50
05:52		Véleményem szerint, az undorító mód, ahogy az iszlám a nőkkel bánik
05:57		nem kevesebb, mint az emberiség elleni bűntett.
06:00		1000%-ig rossz.
06:02		Nincs szürke zóna.
06:04		Lelkiismeretlen és megbocsájthatatlan, megmérgezi a világot.
06:08		Nem „más”, vagy „relatív”, hanem visszamaradott és civilizálatlan.
06:12		Nincs rá mentség, és arra sem, hogyha valaki védelmezi ezt.
06:15		Határozottan így gondolom.
06:20		És lehet velem nem egyetérteni, megvan hozzá a joga bárkinek,
06:23		éppúgy, mint ahogy nekem megvan a jogom arra, hogy ezt kimondjam.
06:25		És kitartok e jogom mellett,
06:28		olyan nyíltan, olyan gyakran, és olyan hangosan, ahogy akarom,
06:33		és bárki, aki úgy dönt, hogy ez zavarja, az elmehet
06:35
06:40		az Ausztriai Iszlám Köztársaságba.
06:44		Korlátozni a szólásszabadságot olyan, mint megadóztatni a levegőt.
06:47		Senkinek nincs joga hozzá, nem számit hogy ki is ő valójában
06:50		vagy hogy kinek gondolja magát, vagy hogy milyen díszes jelvényt visel,
06:54		vagy milyen szent könyvet tart a piszkos kis kezében.
06:57		Szóval elővehetik az összes törvényt, amit akarnak,
07:00		és összefűzhetik őket, ha akarják,
07:03		vagy lobogtathatják őket, a minareteken levő zászlókhoz hasonlóan.
07:07		Ezek a törvények el lesznek utasítva, és el lesznek törölve
07:10		mivel ezek a gyávák és megalkuvók törvényei,
07:13		akik rohadó multikulturális hazugsága
07:16		hamarosan nem lesz több, mint egy szégyenfolt a történelemben.
07:20		És ez minél előbb megtörténik, annál jobb.
07:24
07:26		Béke!
07:27

Forrás: Gates of Vienna

November 11.- az Angliai Kalifátus ünnepe

A háborús hősökre, a külföldi fronton harcolt veteránokra és a béketeremtő és békefenntartó műveletekben részt vett katonákra emlékeznek a Brit Nemzetközösség országai november 11-én. Ezen a napon – 1918. november 11-én, 11 órakor – ért véget hivatalosan az első világháború. Egyperces néma tiszteletadással adóznak 1919 óta a háborúban elesett katonák emlékére világszerte, pontban 11 órakor. Az emlékezés jeléül az emberek pipacsot viselnek ruhájukon, melynek hagyománya onnan ered, hogy az első világháborús belgiumi és franciaországi csatamezőket ilyen virágok borították.

Mától arra is lehet majd emlékezni, hogy Anglia nyíltan elfogadta, hogy az új Iszlám Kalifátus előörse.

Kensingtonban, Nyugat-Londonban, miközben több millió brit csöndben emlékezett a nemzet háborús áldozataira, muszlimok egy csoportja, akik magukat úgy nevezik, hogy Muszlimok a Keresztesek Ellen (MAC), pipacsot égetett, és az iszlám felsőbbrendűségét hirdette. Olyan jelszavakat skandáltak, mint „Brit katonák égjetek el a pokolban”, és olyan transzparenseket mutattak, mint „Az iszlám uralkodni fog” és „A mi halottaink a mennyben vannak, a tieitek pedig a pokolban”.

Ha ennek az akciónak nem lesznek következményei, akkor az azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság magát egy iszlám kolóniának nyilvánította ki.

A Facebook-on lehet csatlakozni a következő csoporthoz: Let’s show these poppy burning bastards how many people want them deported.

Forrás: Gates of Vienna, EuropeNews

Egyesült Királyság: Becsület-gyilkosság miatt ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre két muszlimot

 A mainstream média azt mondja, hogy a becsület-gyilkosságok, amelyeket Észak-Amerikában és Európában követnek el, olyan kulturális gyakorlatok, melyeknek semmi köze az iszlámhoz – annak ellenére, hogy világszerte a becsület-gyilkosságok 91%-át muszlimok követik el. Továbbá az egyik iszlám jogi kézikönyv, melyet az Al-Azhar Egyetemen, -mely a szunnita iszlámban a legnagyobb tiszteletnek örvendő intézmény – a szunnita ortodoxiához megbízható forrásnak tartanak, azt mondja, hogy „kötelező a megtorlás bárkivel szemben, aki szándékosan és jogtalanul megöl egy embert.” Ugyanakkor, „nem torolható meg,… az az apa, vagy anya (vagy azok az apák és anyák), aki megöli a saját gyermekét, vagy gyermekeinek gyermekét.” (’Umdat al-Salik 01.1-2)

Másképp mondva, aki megöli a gyermekét, az iszlám jog szerint nem büntethető. Ennek ellenére a média folyamatosan azt szajkózza, hogy a becsület-gyilkosságnak semmi köze nincs az iszlámhoz. Mégis nemrégiben Szíria megváltoztatott egy törvényt, mely határt szabott a becsület-gyilkosságra kiszabható büntetésnek (egy évben maximalizálta a kiszabható büntetést). “Az új törvény kimondja, hogy a hirtelen felindulásból vagy becsület miatt elkövetett büntettek esetén a férfi enyhítő körülményekre számíthat, <<feltéve, ha ölés esetén, nem kevesebb, mint két év börtönbüntetést letölt.>>”

2003-ban a Jordán Parlament az iszlámra hivatkozva leszavazott egy törvényt, mely szigorította volna a becsületgyilkosságra kiszabható büntetést. Az Al-Jazeera így tudósított: „Az iszlamisták és konzervatívok azt mondták, hogy a törvény megsérteti a vallási tradíciókat és tönkreteheti a családokat és lerombolhatja az értékrendet.

Banaz Mahmod – halálos szerelem

Banaz Mahmodot azonban a szerencse teljesen elkerülte. A 19 éves, okos és csinos lány sokkal kevesebbért halt meg, mint amit Salim elkövetett. Mahmod tízéves volt, amikor az Egyesült Királyságba érkezett, a kurdok vidéki életét élte az Iráni határ mellett. Apja az iraki háborúban szolgált és Saddam Hussein elől kapott menekült státuszt. Mahmodnak egy bátyja és négy nővére volt, és a nyugati világ semmit sem változtatott a családon, akik a kurdok szigorú tradicionális életét élték továbbra is.

Mahmod az iskolán kívül csak a sajátjaival érintkezhetett. Találtak neki megfelelő férjet a kurd közösségben, ahol nevelkedett és a lánytól elvárták, hogy 16 évesen engedelmes feleség és mihamarabb anya váljon belőle. A férjével , aki tanulatlan és régimódi volt, ő is csak kétszer találkozott a házasság előtt. Az ifjú pár Közép-Angliába költözött, Mahmod többször is a rendőrséghez fordult, mert a férje megerőszakolta és néhányszor összeverte, pedig a lány bűne sokszor csak annyi volt, hogy a keresztnevén szólította a férjét a nyilvánosság előtt.

A házasságból kiszállni teljes szégyent jelentett a Mahmod családra nézve, és a szülők két teljes évig hagyták, hogy lányuk gyötrelemben éljen, amíg 2005-ben a lány apja végül is beleegyezett, hogy Mahmod hazaköltözzön. A lány aztán otthon beleszeretett a 28 éves Rahmat Sulemaniba, csakhogy a férfi se klán tag nem volt, se különösebben vallásos, így a lány apja nem hagyta jóvá a kapcsolatot.

A lány nagybátyja volt az, aki végül is eltervezte a lány megölését és a tetem eltüntetését. Mahmodot az anyja titokban figyelmeztette hogy veszélyben az élete, a lány pedig a rendőrséghez fordult. Ám annyira félt a családjától, hogy a rendőrséget megkérte, ne csináljanak semmit, amíg nem muszáj és nem volt hajlandó védelembe vonulni sem. Ennek ellenére megnevezte azokat az embereket, akik szerinte az életére törnek majd, arra az esetre, ha eltűnéséről a rendőrséget tájékoztatnák.

A lány naivan azt hitte, az anyja megmentheti a haragos férfi családtagoktól, ám nem így történt. Szerelme, Rahmat megúszta, mert amikor el akarták rabolni, a barátok a védelmére siettek.

A lányt 2006 szilveszterén az apja elvitte a nagyanyja házába, és megpróbált vele megitatni egy üveg brandy-t. Felismerte, hogy meg fogják ölni, kitörte az abalakot és elmenekült. A kórházban videóra mondta félelmeit, melyet később bizonyítékként felhasználtak a gyilkosai ellen. Azonban a hivatalnok, aki kihallgatta Mahmodot fantáziálásnak nevezte a vallomásást, és be akarta perelni azért, mert betörte az ablakot.

De Mahmodot három férfi, akiket apja és nagybátyja bérelt fel, és akik közül kettő az unokatestvére volt, végül is elkapta, megerőszakolta (hogy megmutassa neki, mi a szégyen) és megfojtotta. Testét egy bőröndbe gyömöszölve ásták el, és így talált rá a rendőrség, hosszas kutatás után egy birminghami ház udvarán.

A lány apja és nagybátyja semmi jelét nem mutatta a gyásznak. Őket 2007-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A három férfi közül, akiket felbéreltek, hogy megölje a lányt, csak egy férfi került börtönbe az eset miatt. A másik kettő elhagyta az országot, és visszament szülőhazájába, Irakba.

A két unokatestvért, Mohammed Saleh Alit és Omar Hussaint (mindketten 28 évesek), kiadták Nagy-Britanniának, és 2010 novemberében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, minimum 22 és 21 évet kaptak.

Évente több mint egy tucat iszlám lány hal meg becsület-gyilkosságok következtében. A nőkre nehezedő nyomás miatt az öngyilkosságok száma sokkal magasabb az iszlám családokban, mint az angolokéban vagy az egyéb nemzetiségűekben. Az angol kormány igen szigorúan, általában életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtja azt, aki részt vesz egy ilyen gyilkosságban, de a parlament visszautasította azt a törvénytervezetet, amely törvénytelennek mondaná ki a kikényszerített házasságokat. Ha lenne is egy törvény, akkor is hiába lenne, mert ezeknek a közösségeknek a szívét és a gondolkodást kellene megváltoztatni ahhoz, hogy az iszlám nők életében változás történjen. Ez pedig lehetetlen feladat.

Forrás: JihadWatch, BBC, borsa

Wilders: “A Koránban több zsidóellenes kitétel van, mint Hitler művében”

Forrás: Der Spiegel, MTI, Hírszerző

Európa legnagyobb problémája évtizedek óta a kulturális relativizmus: földrészünk népei már nem tudják, kik is valójában, és mire kellene büszkének lenniük – hangoztatta a Der Spiegelnek adott terjedelmes interjúban a holland politika fenegyereke, Geert Wilders.

A Szabadság Párt (PVV) elnöke a fentiekért az “úgynevezett liberálisok és baloldaliak által erőltetett koncepciót” teszi felelőssé – azt, amelyik szerint minden kultúra egyenlő. Ezzel ellentétben Wilders kitart az európai “vezérkultúra” primátusa mellett. 

“Büszkének kellene lennünk arra, hogy elmondhatjuk: a mi kultúránk jobb, mint például az iszlámé. Aki ezt kimondja, az még nem rasszista, náci vagy idegengyűlölő. Ezeket a címkéket ragasztják ránk Hollandiában, Németországban vagy Angliában, csupán azért, mert úgy hisszük, hogy az iszlám totalitárius és erőszakos ideológia. Inkább ideológia, mint vallás, a kommunizmushoz vagy a fasizmushoz hasonlítható. A szabadságunkat veszélyezteti” – állította az interjúban Wilders.

Kevesebb iszlámra van szükség

Szerinte nem kell Einsteinnek lenni ahhoz, hogy meglássa a különbségeket az, aki összehasonlítja a zsidóság, a kereszténység és a humanizmus hagyományait az iszlámmal. “Vajon akad-e olyan ország a Közel-Keleten, amelyben az iszlám kultúra az uralkodó, és valóban létezik jogállam és független újságírás? Ahol hitetlenek, nők és melegek azt tehetik, ami jólesik nekik?” – tette föl a költői kérdést a holland politikus.

Véleménye szerint Európában kevesebb iszlámra van szükség, mégpedig azért, mert az nem enged teret a vitáknak. “A zsidóság esetében ott vannak a jesivák: ott arról folyik a vita, hogyan kell értelmezni a talmudot. A Koránban viszont az áll, hogy aki nem hiszi el minden szavát, az hitetlen. Annak büntetése pedig halál.”

A német újságírók közbevetésére, vajon olvasta-e Hitler Mein Kampfját, amelyet a Koránnal hasonlított össze, Wilders elismerte: csak részleteket olvasott belőle. A Koránban viszont több zsidóellenes kitétel van, mint Hitler művében – tette hozzá. Közös a két “tákolmányban, hogy totalitárius alapvetésből indulnak ki, nem hagyva teret más véleményeknek. A fasizmus, a kommunizmus és az iszlám ugyanazt az elvet követi”.

Rosszabb a Korán, mint a Mein Kampf

Wilders emlékeztetett arra, hogy Hollandiában a Mein Kampf a betiltott könyvek jegyzékén szerepel. “Holott ami a gyűlöletre és erőszakra uszítást illeti, a Korán rosszabb nála. Ha baloldali barátaim következetesek volnának, akkor a Korán is fölkerülne a betiltott művek listájára.”

Az interjú további részében leszögezte: Thilo Sarrazin német bankár-íróval ellentétben nem hisz abban, hogy genetikai okai volnának bizonyos etnikai csoportok “alacsonyabbrendűségének”. Inkább abban hisz, hogy “minden ember, aki vallja értékeinket, hitet tesz törvényeink és alkotmányunk mellett, az teljes értékű tagja a társadalmunknak… Merem állítani, hogy az Európában élő muzulmánok többsége normális életet él, normális foglalkozást űz, és a legjobbat akarja a gyerekeinek. A problémát egy olyan ideológia növekvő befolyásában látom, amely a szabadságunkba fog kerülni”.

A holland politikus, akit gyakorlatilag egész nap testőrök kísérnek, éjjel pedig egy szigorúan őrzött kormányzati épületben alszik Hágában, súlyt helyez arra, hogy a PVV-nek semmi köze nincs szélsőjobboldali pártokhoz, mint amilyen a német Republikánusok, a francia Front National vagy a British National Party. Ezért sem csatlakoztak képviselői egyetlen frakcióhoz sem az Európai Parlamentben az EP-választásokon aratott siker után. “Kérdezzék csak meg politikai ellenfeleinket Hollandiában: habár nem osztják a véleményünket, mégsem állítják, hogy Wilders és emberei szélsőségesek. Aki kétmillió hollandot szélsőségesnek nevez, az nem engem sért meg, hanem a választókat.”

A Jeruzsálemi nagymufti és a nemzeti szocializmus

 Forrás: Pamela Geller

A boszniai muszlimok egy videóval tiszteletüket fejezik ki a náci szövetséges Hajj Amin al-Husseini (1895-1974), Jeruzsálemi nagymufti felé.

A video magyarázata a következő: „Ez a videó egy csekély hozzájárulás és köszönet a bosnyákoktól Amin al-Husayni Jeruzsálemi nagymuftinak a spirituális és katonai vezetéséért, a bosnyákok, az iszlám hit és a haza ellenségeivel szemben.„

Érdemes megnézni a kommenteket a YouTubon. Közöttük van egy valószínűleg magyarországi muszlim, Holywarriorable néven, aki a következőket írja: „Sieg Heil Magyarországról a muszlim testvéreknek!! Egyesülnünk kell a cionistákkal szemben!! Közösen győzni fogunk!!”

A második világháború alatt a mufti Berlinben élt, ahol találkozott Hitlerrel, és a náci vezérkarral. Közeli barátai között volt Adolf Eichmann, akit úgy tartanak számon, mint a Holokauszt kitervelőjét. Maurice Pearlman újságíró, az 1947-ben megjelent The Mufti of Jerusalem könyv szerzője azt mondta, hogy a Mufti adta a legjobb ötleteket ahhoz, hogy hogyan üldözzék a zsidókat. Hitler rádióállomást adott a Muftinak, melyen al-Husseini a nácizmusról és a népirtásról prédikált arab nyelven.

al-Husseini és Hitler

Az egyik adásban a Mufti a következőképpen buzdította az arabokat:

A muszlim vallás szerint kötelességetek megvédeni az életeteket, melyet csak a zsidók kiirtásával tudtok beteljesíteni. Ez a legjobb lehetőség arra, hogy megszabaduljatok ettől a mocskos fajtól, akik megsértik a jogaitokat, és szerencsétlenséget és pusztítást hoznak az országotokra. Öljétek meg a zsidókat, égessétek fel a tulajdonaikat, romboljátok le az üzleteiket, és irtsátok ki a brit imperialisták ezen fő támogatóit. Az egyetlen remény az üdvözülésetekre, ha még azelőtt irtjátok ki a zsidókat, mielőtt ők irtanának ki titeket.

Al-Husseini gyakorlatba ültette, amiről prédikált. 1946-ban a nürnbergi perben Eichmann közvetlen munkatársa Dieter Wisliczeny tanúsította, hogy a Muftinak központi szerepe volt a zsidók elleni népirtás megtervezésében:

A Nagymufti újból és újból javasolta a náci vezetőknek -Hitlernek, von Ribbentropnak, és Himmlernek, – hogy semmisítsék meg az európai zsidóságot. … A Mufti volt az egyik kezdeményezője az európai zsidók szisztematikus megsemmisítésének, Eichmann és Himmler munkatársa és tanácsadója a terv kivitelezéséhez. … Eichmann egyik legjobb barátja volt, és folyamatosan arra ösztönözte, hogy gyorsítsák a megsemmisítés ütemét. Hallottam, hogy azt mondja Eichmann társaságában, hogy inkognitóban meglátogatta az auschwitzi gázkamrákat.

Wisliczeny azt is tanúsította, hogy al-Husseini megkérte Heinrich Himmlert, hogy a háború végeztével küldje el Eichmann egyik munkatársát Jeruzsálembe azért, hogy segítse a Muftit „megoldani a zsidó kérdést a Közel-Keleten.”

Az Arab Legfelsőbb Bizottság szerint:

Egy látszólag hasonló levélben, a Mufti, 1944 nyarán megsürgette Németországot, Romániát, Bulgáriát, és Magyarországot, hogy gyorsítsák fel a zsidók megsemmisítését, azáltal, hogy Lengyelországba küldik őket, ahol a náci gázkamrák voltak.

A Muftinak sikerült elérnie, hogy 400 000 zsidót, akiket a Szent Földre deportáltak volna, a halálba küldjenek. Ez nem csak egy munkatársra, hanem egy nagy hatalommal és befolyással rendelkező partnerre vall.

Mégis a háború után a Muftit nem vonták felelősségre. 1974-ig kényelmesen élhetett. Miért?

Ennek a muszlim vezetőnek a Holokausztban játszott főszerepének tagadásását be kell fejezni. Az egyetlen különbség Hitler és a Mufti között, hogy Hitlert legyőzték, és megbüntették. A gyilkos Mufti viszont tovább folytatta, kinevelte Jasszer Arafatot, inspirálta Szaddam Husszeint, és azon munkálkodott, hogy lerombolja a zsidók otthonát, és megölje az embereket.

A nemzeti szocializmus és az iszlám.

Forrás egy szélsőjobboldali oldalról: itt.

Az iszlám és a nemzeti szocializmus történelmi viszonyának megvilágítására közvetítjük Jeruzsálem nagymuftijának, Amin al-Husaini-nek (1895-1974) a beszédeit. A dokumentum magyarázatára azt kell elmondani, hogy a szunnita iszlám nem ismer rangfokozatokat, de a muftik egy adott területen a jog legmagasabb ismerői és képviselői, és a szent város, Jeruzsálem muftija különös tekintéllyel bír. Az egész kalifátusban van még a nagymufti, aki az egyes muftikat kinevezi. A kalifátus megszűnése után, melyet az angol imperializmus és annak segítői okoztak, nem volt nagymufti. Amin al-Husaini-t azért nevezték így, mert belenőtt az arab és iszlám világ általánosan elismert szellemi vezetőjének szerepébe. Jogilag nézve tehát nem volt nagymufti, elismerését tekintve azonban jobban tisztelték, mint előtte sok “valódi” nagymuftit. Utána a szunnita világ nem ismer hasonló vezető személyiséget, ezért szavainak nagy jelentősége van a kérdés megértéséhez.

Amin al-Husaini nagymufti beszéde a boszniai SS hadosztály előtt 1944 okt. 4-én.

Két nemzet barátsága és együttműködése csak akkor tartós, ha szilárd alapokon áll. Ennek alapfeltétele az elvi megértés, a közös szellemi és anyagi érdekek és az ideák párhuzamossága. A muszlimok és németek viszonya ilyen.

1. Németország történelme során soha nem támadott meg iszlám országot és nem állt ilyennel ellenségesen szemben.
2. Németország harcol a világzsidósággal, az iszlám ősellenségével.
3. Németország harcol Angliával és szövetségeseivel, amely sok millió moszlémot elnyom, és sok mindennel járult hozzá az ottomán birodalom kalifátus-államának széteséséhez, és az indiai iszlám államot is megsemmisítette.
4. Németország harcol a bolsevizmus ellen, mely 40 millió moszlémot nyom el, és amely más országokban veszélyezteti az iszlám vallást.

Ezekből az érvekből egy is elegendő lenne a baráti kapcsolatok létesítésére és együttműködés létrehozására két nép között.

A muszlimok és németek közti barátság és együttműködés a nemzeti szocializmus hatalomra jutása óta lényegesen erősödött, mert a nemzeti szocializmus sok szempontból párhuzamos az iszlám világnézetével.

A két világnézet érintési pontjai a következők:

Egyistenhit – egységes vezetés

Az iszlám tannak ez alapelve, azaz az egyistenhit és a vezetés egysége. Az egységes vezetés Mohamed halála után a kalifa és annak képviselője. A kalifa az egyetlen vezető, akinek joga van a moszlémok lelki, politikai, hadi és szociális ügyeit szabályozni. Ő a felelős vezeti, akinek minden moszlém engedelmességgel tartozik. A vezér megbeszéli a dolgokat embereivel, de mint egyedüli felelős, nem függ sem valamilyen véleménytől, sem a többségi véleménytől. A Korán szakaszai és sok más mutatja az iszlámban a vezérelvet. A nemzeti szocializmus szintén a vezérelvre van fölépítve, és minden hatalom központosítását a vezér kezébe tartozónak tudja.

Az iszlám mint rendező hatalom

Koránidézetek.
Az iszlámnak és rendező hatalmának sikerült a szétszórt és egymás ellen harcoló arab törzsekből egy nemzetet képezni, amely példaszerű államot épített föl. A muszlimok ezáltal szerepet kaptak a világtörténelemben, és nemcsak magukat, hanem más népeket is megszerveztek. Az iszlám különféle kultuszai a rendre, fegyelemre és engedelmességre tanításra szolgálnak. Az ima például kiváló gyakorlat ilyen értelemben. A világ összes mohamedánjának egyidőben, a nap fölkelte előtt kell fölébrednie, és reggeli imádságukat elmondani, ugyanez áll a nap többi imádságára is. Az imát rendezett sorokban kell az imám előtt elmondani, mint egyszerű katonáknak elöljáróik előtt.

(Néhány mondása Mohamednek, Isten küldöttjének erről.) Az imák és azok elmondása azt a célt is szolgálja, hogy fegyelemre és engedelmességre neveljen. Helyes a mohamedánok imádságát napi katonai bemutatónak nevezni Isten előtt. Az iszlám más szokásai, mint a böjt és a zarándoklatok szintén a rendre, engedelmességre és fegyelemre nevelés eszközei.

A harc

A harc az iszlám egyik fő célja. Minden moszlém a harcot tekinti cselekedeteinek megkoronázásának hitéért. Sok Korán rész szólítja fel a moszlémet javainak és vérének odaadására hitéért. Az ilyen értelmű harc nem ismer kor vagy nem szerinti határokat. Mindenkinek, akinek ereje van és módjában áll, harcolnia kell. (Koránidézetek. Mohamed mondásainak idézése.) Ezek az idézetek és mondások mutatják az iszlám harci szellemét és szólítanak föl harcra a végső győzelemig.

Egy moszlémnek és családjának a legnagyobb dicsőség, ha harcban esik el, és ezért nem ritkaság, ha a moszlémek harcba mennek, hogy ott essenek el. Ilyen esetekben a legmerészebb haditetteket viszik végbe az ellenséggel szembeni harcban.

Jeruzsálemen kívül van egy barlang, melyet az elesettek barlangjának neveznek. Ez a barlang azokat az önkéntes áldozatokat gyűjti össze, akik magukat hitüknek áldozták föl. Nagyot tettek, és értékes áldozatot hoztak. Fő feladatuk az ellenség vezetésének legyőzése volt bármilyen módon. Ebben a barlangban falba vésett feliratok mondják el a halottak nevét és tetteit.

A közösség

A közösség értelmét nagyon hangsúlyozza az iszlám, és isteni súlyt ad neki. A közösség haszna az iszlámban mindig az egyén haszna előtt van. A moszlém kötelessége, hogy tulajdonát és önmagát is feláldozza közösségéért. Az iszlám alapelve, ahogy ezt Mohamed különösen hangsúlyozta: “Egy mindenkiért, mindenki egyért.” (Koránidézetek. Mohamed szólásai.)

Család és gyerekek

Az iszlám különösen foglalkozik a családdal, mint a nép legkisebb egységével. A házaspárnak bajtársias, harmonikus és megértő közösséggel példát kell mutatniuk gyermekeiknek. Az iszlám a gyerekektől teljes engedelmességet és a szülőknek való engedelmességet követeli, és a családon belüli szoros kötődést.

Az iszlám felszólít a különösen gondos partnerválasztásra, és a házastársak közti egyenjogúságot támogatja. Az iszlám különösen becsüli és tiszteli az anyaságot, mert szerinte: “A paradicsom az anyák lába alatt van”.
Támogatja a fogantatást, megtiltja a magzatelhajtást, és támogatja a sokgyerekes családokat. (Koránidézetek, Mohamed szólásai.)

A zsidókhoz való kapcsolat

A zsidók elleni harcban nagyon hasonló az iszlám és a nemzeti szocializmus. A Koránnak majdnem egy harmada foglalkozik a zsidókkal. Minden moszlémot felszólít, hogy vigyázzon a zsidókkal, és ahol csak találkozik velük, harcoljon ellenük. A zsidók Kheibarban megkísérelték Isten küldöttjét, Mohamedet megmérgezni, és különféle merényleteket követtek illetve követtettek el ellene, melyek nem voltak sikeresek. Mohamed minden kísérlete megzabolázásukra sikertelen volt, és így kénytelen volt végül a zsidóktól megszabadulni és kiűzni őket Arábiából.

A munka és alkotás értékelése

Az iszlám védi és elismeri a munkát, annak minden fajtáját, mert a közösség java mindig attól függ, hogy mindenki legjobb tudása és képessége szerint végzi el kötelességeit. (Koránidézetek.)

Előadásom nagy vonalakban mutatja be az iszlám és a nemzeti szocializmus érintési pontjait és közelebb akarja hozni a német népet és a moszlémeket. A közös ellenség elleni harc fontos érv, ami bennünket közelebb hoz a németekhez. Egy arab közmondás szerint: “Ellenséged ellensége barátod”. Szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy a szövetségesek győzelme a zsidóság győzelme lenne, és ezzel hatalmas veszély lenne a moszlémok és iszlámra. Ezért mindannyiunknak legjobb tehetsége szerint kell harcolnia a közös ellenség elleni győzelemért. Ti, boszniai moszlémek éreztétek a szerbek terrorját, akik a szövetségesekhez tartoznak. A brit külügyminiszter, Eden, 1943 január 27-én nemcsak elfogadta a szerbek aljasságait, hanem további kegyetlenkedésekre bátorította őket, és nyíltan beismerte, hogy Anglia és Oroszország támogatta és segítette a szerb bandákat. Így nyíltan bevallották szándékaikat veletek, moszlémokkal szemben.

Minden moszlém feladata és kötelessége, hogy tartson össze ennek a fenyegető veszélynek a kivédésére, és barátaival kéz a kézben együttműködjön. A világ 400 millió moszlémének becsületes együttműködése valódi barátaikkal, a németekkel, nagy befolyással lehet a háború alakulására, és mindkét oldal számára nagyon hasznos.

Boszniai moszlémjaim, ti vagytok az első iszlám hadosztály, akik az aktív együttműködés első példájaként felálltatok. Bízom bennetek, és hiszek Istenben és bennetek, és sok sikert kívánok szent vállalkozásotokhoz.

(Forrás: PArchAAB, R 27327, Bl. 298019-298023) (eredeti írásmódot átvettük; sajnos nem tartalmazza a Korán idézeteket).

Mufti papírok, levelek, memorandumok, Amin al-Husaini beszédei és fölhívásai az exilből, 1940-1945
Kiadó: Gerhard Höpp. Modern keleti központ, tanulmányok, 16, Berlin, Klaus Schwarz kiadó, 2001